Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-268
268. országos ülés január 23. 1871. 115 Hrabár Manó t. képviselő társam valami olyat hadart, a mit nem hallgathatok e! szó nélkül. Hogy vannak hiányok, azt ő is elismeri; a különbség köztünk csak az, hogy ő ezen hiányokat magáévá teszi; mig mi azokat megrójuk. Es megenged nekem t. Hrabár ur, hogy ha a majoritás ezen hiányokat magáévá teszi: a miniszter nem fogja megköszönni, ha ily módon fogják őt pártolni. Továbbá bátor vagyok megragadni ezen alkalmat azon megjegyzésem tételére, miszerint mindig hallom az ellenzék irányában azon vádat, hogy nincs programmja. Hrabár ur pedig most kimondja, hogy neki is roszul esik a kormánynak minden programúi nélkülisége. Ezt csak azért kérem constatáltatni, hogy maradjon meg emléke annak, hogy e vád a kormány irányában arról az oldalról jött. Prileszky Tádé képviselő társam azt monda, hogy anyagi helyzetünk javulását az is mutatja, hogy a takarékpénztárak telvék. Biztosítom, hogy legalább nálunk, székelyeknél, egy garas sincs azokban, s arról is biztosítom, hogy inkább a zálogházak, mint a takarékpénztárak vannak megterhelve. Megengedem, hogy a fővárosban, kivált farsang idején, nagy a boldogság; de ha a takarékpénztárakban sok pénz van fölhalmozva, az nem annak a jele, hogy jólét van, hanem, hogy az üzlet megakadt. Mert, hogy volna az a jólétnek mérlege, midőn valaki a fővárosban vagyonát egyéb speculatióra nem tudja fölhasználni, mint hogy beteszi a takarékpénztárba 3—4°| 0-ra. Ugyancsak Prileszky képviselő társam egy nagy leczkét adott az ellenzéknek, a midőn azt monda: hogy mi nem teljesítettük kötelességünket, mert különben megtehettük volna többször, hog}^ a kormányt megbuktassuk. Ily eset, hogy valaki, ki mindig, minden állításunknak ellentmond, és azután azzal áll elő, hogy ti nem jól viseltétek magatokat, nem teljesítettétek kötelességeiteket; ilyen eset valóban csak a magyar parlamentben fordulhat elő, s ehhez hasonlót más parlamentek történetei sem a budget vitánál, sem egyébkor föl nem mutathatnak. Ezeket csak azért hoztam föl, hogy kijelentsem, miként én a részletes tárgyalás alapjául elfogadom a költségvetést. Sajnálom, de e kérdésben nem pártolhatom Simonyi Ernő t. képviselő társamat: mert lesz?alkalom a részleteknél bizonyos kérdések megvitatására, és én magamat amortisálui nem akarván, a pénzügyi bizottság jelentését pártolom. Elnök: Kivan még valaki szót emelnie Madarász József: T. ház! Simonyi Ernő tisztelt barátom átalánosságban előadá azon nézeteket, melyek parancsolják, hogy én is járuljak az általam is aláirt javaslathoz. Irányi képviselő társam Debreczen városa első kerülete képviselőjének előadására megtéve már észrevételeit, azonban nekem is jutott még valami, a mit Irányi képviselő társam mellőzött megczáfolni, és kötelességemnek tartom ezt ellenészrevétel nélkül nem hagyni. Tökéletesen helyes az,hogy bizonyos pártkülönbség létezik az ellenzék ezen két része között, és pedig nem, oh fájdalom! (Egy hang [ jobb felül: 0 nép!) csak árnyalati, (Derültség) hanem elvi különbség. Nem fogja tagadhatni az ellenzéknek igen tisztelt nagy része, az úgynevezett balközép, hogy az úgynevezett közösügyes kiegyezkedésnek az 1865—7-ki országgyűlési alaptételeit elfbgadá; de nem fogja tagadhatni azt sem, hogy az ellenzéknek ezen, most már szép számú, de a múlt országgyűlésen éhez képest csekély számú része a kiegyezkedós alaptételeit soha el nem fogadta nemcsak : — hanem indokolva terjeszté be a múlt országgyűlésen azon határozatát, hogy nemcsak a kiegyezés, desőt önmaga a koronázás sem történhetik meg törvényesen: miután az előbbi törvényekben foglalt törvényes követelések nem voltak teljesíthetők. Tehát különbség létezvén köztünk, világos, hogy ha ő a kormánytól nem tagadhatja meg a költségvetés részletes tárgyalását, és igy nem tagadja meg a költségvetést egészben: lehetetlen el nem ismernie, hogy mi épen akkor tennénk következetlenül, ha azon kormánynak, mely a kiegyezkedés alapján áll, melyet mi hazánkra nézve károsnak tartunk, s melyhez bizalommal nem lehetünk, ezen kormánynak ajánlanánk meg akár ujonczot, akár költségeket a kormányzat kiadásai fedezésére. Ez azon indok, mely bennünket az alkotmányos jogok gyakorlásának nem helytelen, hanem helyes fölfogásából a határozati javaslatunkban kifejtett szavazatra kényszerit. Sajnálom, hogy az ellenzék együttes elvben nem működik ; mert igy természetes, hogy a támadás is mindig oiyan lesz, mint ezt Prileszky képviselő társam, előttem eléggé sajnálatosan, elmondá. Ezeket elmondván, t. Tisza Kálmán képviselő társam észrevételére, lehetetlen még egypár észrevételt nem tennem Prileszky beszédére. A t. képviselő ur vádolta az ellenzéket, hogy gyengén s roszul opponál. Reménylem, miI ként óhajtható is, hogy mikor az ellenzékről van szó, átalában különböztessék meg az ellenzéknek árnyatalait, külön vonalait, ezen ellenkezést, az oktatás ügyét kivéve, nem fogja az ellenzéknek e szélső bal oldalára alkalmazni óhajtani. Csatlakozom nyilatkozatához, vajha határozottabb s erélyesebb ellenkezést fejthessünk ki a t. balközép érdemes tagjainak támogatásával. Azt igen szívesen elfogadom, hogy megtámadott bennünket, mikor az oktatásügyre sókkal nagyobb összeget 15*