Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-234

60 234. országos iiiés ociober 26. 1870. tünk alapítani, azokat tovább kell táplálni. In­nen van az, hogy a kiadások a jövő évre nem­csak nem szállíttatnak, de közel 10 millióval még emelkednek. Az egyedüli orvoslás hát a bevételek meg­felelő szaporításában áll, és valóban azon 9,872,258 frtnyi többkiadás ellenében itt előirányozva van 12.961,929 írt bevételi többlet. Tehát a bevé­telek előirányzatának többlete meghaladja a ki­adásokelőirányzatánaktöbbletét éspedig 3.089,611 írttal. Ennek következése az, hogy oly magas­ságban vévén föl a közösügyi járulékot, mint a jelen évi, az eredményző hiány épen a mondott összeggel, tehát 3.089,671 írttal, lesz kevesebb, mint a mennyi előirányoztatott a jelen évre. Ez magában véve örvendetes tünemény, a mennyiben a deficitet nem tünteti ugyan el, de még is szállítja, és pedig több mint 20 százalékkal. Ez utón fokozatosan haladva lehetséges lesz az elő­irányzatokból is végkép eltüntetni a deficitet, a nélkül, hogy a megkezdett fejlődés niegakasztat­nék, de sőt a nélkül, hogy azt csak statarius állapotban is tartanok. A kérdés Cí-ak az: ha vajon a jövedelmek­nek az érintett magasságban előirányzása oly kép történt-e, hogy annak beálltára bizton szá­mitni is lehet ? mert hiszen nincs könnyebb, mint magas jövedelmet előirányzani; de alig van ne­hezebb, mint magasan előirányzott jövedelmet be is szedni. Az előirányzatok természetes alapja, t. ház, nem lehet más, mint az előzött éveknek ered­ményei. Szándékosan nem mondom, hogy az elő­zött év eredménye, hanem az előzött évek ered­ményei, — és pedig azért, mert hacsak egy évből indulnánk ki, megtörténhetnék, hogy ezen egy évben a véletlenek, esetlegek igen nagy mérv­ben játszván, hibássá tétetnék a részben legalább azon véletlenek által alkotott eredmények alapjára fektetett előirányzat. Legyen szabad a dolgot példával illustrálni. 1866-ban előirányozva volt 123.435,256 frt. Egy véletlen, egy sajnos véletlen jött közbe: az akkori fagy, és az előirányzott 123 millió helyett, csak 104 millió lett a bevétel. Ha mal­most az előző év eredményére állva, az 1867-ik évre a szerint történt volna az előirányzat, azt állítom, hogy az helytelen lett volna: mert igaz ugyan, hogy az az előév eredménye alapján nyugodnék; de az is igaz, hogy az eredmény nem a dolgok természetéből állott elő, hanem egy véletlen által idéztetett elő. Nem is tör­tént ez így. Előirányozva lett ugyanis 1867-re az előév csak 104 milliónyi bevételének daczára 129,117,000 frt, tehát 25 millióval, több, mint mennyi volt az előév eredménye. É 1 ? a követ­kezés mi lett? Az talán, hogy azért, mert 25 millióval, tehát majd 25%-kal több lett elő­irányozva, mint a mennyit az előév eredménye igazolt volna, nem jött be az előirányzott jöve­delem ? Nem. A következés megmutatta^ hogy a számítás nem volt helytelen , mert bejött 130,259,801 frt, és így még valamivel több, mint a magasabb előirányzat. Még egy kiáltó példát is hozhatok föl arra nézve, hogy nem szabad egyetlen egy év ered­ményére támaszkodni az előirányzásnál. Az 18 67-ik évben a bevétel csak 130 millió volt. Es mégis a reá következett évre, t.i. 1868-ra, elő­irányozva lett 141.623,000 frtnyi bevétel; az előév eredményénél tehát ismét 11 millióval több. Ha figyelembe vesszük még azt, hogy a rendkivüliek ro­vatában is előirányoztatott 17 \ millió, 1868-ra tulajdonkép 28 1 ! 2 millióval lett több előirányozva. mint a mennyi volt az 1867. évnek eredménye. Mi lett ismét a következés? az talán, hogy ezen roppant előirányzatnak a valóság nem lett megfelelő? Nem, hanem az. hogy a valóság ezt is túlhaladta, mert a tettleges eredmény 1868-ban lett a rendes fedezet rovatában 158,785,600 frt, a rendkívüliek rovatában pedig épen 24,797,000 frt, a kettő együtt 183,582.100 frt oly bevétel, milyet Magyarország még nem látott sem azelőtt, sem azóta. Igaz, hogy e roppant bevételhez hozzájá­rult a múlt is. — nemcsak az akkori év; s épen azért mondom, hogy hiba lenne az előirányzatot egyetlen évre állapítani. Mert ezen egy évDen a jö­vőnek néha kárára, néha előnyére esetleges okok közreműködésének nyomai mutatkozhatnak. — Ugyanezért, mert a véletlen a rendkívülieknél még inkább hat közre, részemről azokra nem is helyezek súlyt: épen azért, mert azok rendkí­vüliek és esetleges okoktól függők, consetmen­tiát a múltról a jövőre alig engednek. Ha mégis kiemelem a rendkívüli rovat eredményét, azt csak azért teszem, mivel az egé­szen figyelmen kívül azon okból nem hagyható, mivel nemegyszer annak bevételeiből fedeztetik a rendes kiadásoknak egy része. Súlyt fektetek azonban főleg a rendes bevételek hullámzására. A rendes bevételek ezen hullámzása az emiitet­tem három évben tetemes: 1866-ban 104 mil­lió folyt be, 1867-ben 130 millió, s 1868-ban 158 millió. A nagyobb eredményt 1867-ről 68-ra nem le­het pusztán a jobb év rovására róni; az is so­kat tett hozzá, de sokat tett némely tör­vényhozási ts kormányzati intézkedés is. Bizo­nyos, hogy az egyik évről 26 millió lett az emelkedés, a másikról pedig további 28 magáról aztn már úgyis magasb pontról. Es ezen 158 milliónyi eredmény volt az, t. képviselőház, a mtljnek alapjára kell vala helyeztetni az 1869-

Next

/
Oldalképek
Tartalom