Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-256
256. országos ülés deczcmber 20. 1870. 339 désnek súlypontja már most abban rejlik, hogy mi következnék akkor be, ha ezt nem tennők? Es miért tegyük ki azon veszélyeknek, miket jelezni voltam bátor, az országot azon okból, mert az 1871-iki egész évre szóló költségvetési törvényt az 1870-ik év folyamában megalkotni nem vagyunk képesek 1 En azt hiszem, hogy a központi bizottság álláspontja tiszta. Kötelességének tartotta azon föladat teljesítését a t. háznak ajánlani, mely kétségtelenül a törvényhozás föladata: megóvni a bekövetkezhető veszélyektől, eshetőségektől, azon eshetőségtől, hogy vagy az államgépezet fölakadjon, vagy törvényt kell meg sérteni és az alkotmányos állapotot fölforgatni.Esezenálláspontban különbözik a különvélemény álláspontja a központi bizottság többségének állásponsjátol, és ha hozzáteszem még azt; hogy amint a költségvetés megszavazása mindig bizalmi kérdés, és a központi bizottság többsége a különvéleményben javasolt bizalmatlansági szavazattal szemben hivatva érezte magát azon kormány irányában, melyet támogat, bizalmi szavazatot állítani : jeleztem talán azon ultima differentiát is, a mely a többség véleménye és a kisebbség különvéleménye közt áll és röviden talán indokolását adtam annak, hogy miért nem fogadta el a többség a kisebbség különvéleményét. Szabadjon most még t. ház, egy pár rövid észrevételt tenni az V. Vili. és IX. osztály igen t. előadói által benyújtott különvéleményre. Azt mondja a különvélemény: vonatkozva a törvényjavaslatra is, hogy képzeletivé van téve a törvényhozásnak költségvetésmegállapitási joga. Állana e tétel t. ház, ha az követeltetnék a háztól, hogy minden előleges tárgyalás, minden beható meggondolás nélkül szavazza meg ily rövid idő alatt a költségvetés előirányzatát a jövő esztendőre. Állana e tétel, ha a költségvetésnek oly tételeit kellene megszavazni, melyek még a ház átvizsgálásán és a törvényhozás megállapodásán keresztül nem mentek. De hiszen arról most nincs szó. A törvényjavaslat csak azon költségek tovább folytatására kivan felhatalmazást adni, mely költségeket az 1870-iki költségvetési törvény megállapításánál a ház jóknak, helyeseknek, indokoltaknak tartott. Annál is inkább nem áll az a tétel, mondom, miután főntartva van ez által a törvényhozásnak és e háznak különösen minden joga, s azt hiszem, élni is fog elég bőven ezen joggal, mert előreláthatólag az 1871-iki egész évre szóló költségvetést annak idején behatóan, és hosszasan fogja tárgyalni. Még egy más pontja van a különvéleménynek, melyet lehetetlen azon kötelesség és föladatnál fogva, mely nekem jutott, midőn a központi bizottság többségének védelmére hivattam föl, hogy észrevétlenül hagyjam. Azt mondja e különvélemény, hogy azon helyzet, melyben vagyunk: alkotmányellenes. Engedjék meg a különvéleményt aláirt igen t. képviselő urak, hogy én e helyzetet alkotmányellenesnek nem találom, E helyzet nem rendes, nem normális, nem az, melyet kívánunk, nem az, melyet megörökiteni kívánunk; de e helyzet nem alkotmányellenes : mert hisz egy törvény megalkotásáról van szó, mely az 1871 -ik évi költségvetést nem az egész esztendőre, de az esztendőnek Ve-ra szavazza meg azon törvénynek alapján, a melyet negyedfél hónapi discussio folytán a ház megállapított, és a mely ellen azon képviselőtársaim, kik a különvéleményt benyújtották, aonak idejében szavazni elmulasztottak, és bocsássanak meg nekem, de talán följogosítva érezhetem magamat ezen helyen, melyről védelmeznem kell a központi bizottság véleményét : hogy kijelentsem, •— rámutatva azon következésekre, melyek egy budget nélküli országban beállanának, — hogy kijelentsem mondom, miszerint talán épen az ellenvéleményüek által a ház asztalára lefektetett indítványnak elfogadása az, — mety, azon okból, mert ma már azon t. urak sem rendelkeznek többé azon idővel, mely szükséges lenne, hogy a parlamentáris válságoknak annak rendje szerinti vógbemenetele, megoldása után egy valóságos rendes budgettel léphetnének január 1-én az ország elé, —- mondom, ezen oknál fogva talán épen ezen inditványnak elfogadása lenne az, mely valóságos alkotmányellenes állapotot teremtene a legtisztább akarat mellett is, és annak ellenére ; sőt t. ház én azt hiszem, hogy az ellenvéleménynek azon tételét sem írhatnám alá és azt hiszem, hogy helyességét joggal kétségbe vonhatnám, mely azt mondja,hogy ezentörvényjavaslatnak,illetőleg az adandó fölhatalmazásnak megtagadása nem ugyanazonos az ország okvetlen szükségeinek megtagadásával. En e tétel helyességét elismerném, ha mi most az év bármely más szakában a rendes budgettárgj T alások közepette volnánk ; de ma —- engedelmet kérek, — e tétel helyességét el nem ismerhetem : mert ma ezen törvényjavaslatnak megtagadása deczember 20-ikán, midőn csak tíz nappal rendelkezünk mégazon időből, meddig abudget törvény érvénye tart, mondom, a fölhatalmazásnak ma megtagadása és — megfordítom a kérdést — megtagadása bármely kormánytól, nem tenne egyebet : mint az ország szükségeinek feltótlen megtagadását. Én, ezen okoknál fogva, ezen ellenvéleményt elfogadhatónak nem tartottam, nem tartom ma sem. ós miután még rövid szóval ajánlanám 43* '
