Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-255

ggQ 255. országos fiiét deczember 19 1170. A központi bizottság, — mielőtt e törvényjavaslat tárgyalását megkezdette volna, a maga részéről is kifejezést ád azon nézetnek, hogy az adórendszert illetőleg és különösen a földadóra nézve, — a szükségessé vált reformot mindaddig életbeléptetni nem lehet, mig a földadó-kataszter kiigazítása iránt, a pénzügyi miniszter által a képviselőházhoz már beterjesztett törvényjavaslat megszavazva és a földadó-kataszter kiigazítva nem lesz. Ezen szempontból kiindulva, a központi bizottság siettetni kívánván ezen szükségessé vált helyzetnek mielőbbi bekövetkezését, azon kérelemmel járul a t. képviselőházhoz: mondja ki jegyzőkönyvi határozatban: Miszerint a földadó-kataszter kiigazításáról a pénzügyminiszter által beterjesztett 487. sz. alatt kinyomtatott törvényjavaslatot olyannak tekinti, melynek mielőbbi letárgyalása felette kívánatos; ennélfogva azt a legsürgősebb tárgyalást igénylő tárgyak közé sorolja. A törvényjavaslatot magát, a központi bizottság elfogadta, és ajánlja azt a t. képviselőháznak elfogadás végett. Irányi Dániel: T. ház! Azt a pénzügyminiszter ur megmagyarázta Guthy Benő képviselőtársunk interpellatiójára adott feleletében, hogy miért létezett 1861-ig Erdélyben csak 10% földadó, mig ugyanakkor Magyarországon 16% létezett; megmagyarázta akként, miszerint, addig Erdélyben voltak mellékadók, melyek Magyarországon nem léteztek ; de azután — mint pénzügyminiszter ur méltóztatott mondani — ezen mellékadók a törzsadóhoz hozzácsatoltattak, és igy lett 13% 10% helyett, mely 13%-hez hozzácsatoltatott azután a földtehermentesités 9%-el és igy az egész 22%-et tesz. Miután e szerint ezen külömbség, mely a százalék különbözetének oka volt az előtt, megszűnt, és miután az az ok nem áll fön, melyet Guthy képviselő társam interpellatiójában gondolt, és megvallom, mi is gondoltunk, hogy t. i. Erdélyben más alapon történt a földbeeslése, és miután azon külön adók összesittettek a törzsadóban : megvallom, nem tudom, miért van azon nagy különbség Magyarország és Erdély földadója közt. Ha oly szives lesz a pénzügyminiszter ur ezt megmagyarázni, igen le fog kötelezni, ha tudatlanságomat, bővebb fölvilágositás által eloszlatni méltóztatik. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Igen szívesen megadom a kért fölvilágosítást abban, hogy igenis léteztek Erdélyben különböző czimü közterhek, melyek Magyarországon nem léteztek, és ezekre való tekintettel lett ott a földadó 10%-tel kiróva, mig Magyarországon 16%-tel volt. Ezen különböző czimü terhek eltöröltettek végleg a partiumra nézve akkor, midőn ezen Magyarországhoz csatoltattak; tehát 1862-ben, a többi Erdélyre nézve tavaly. Hanem a további eljárás különböző: t, i. 1862-ben, midőn a partiumra nézve eltöröltettek azon mellék czimek, azon consequentia húzatott, hogy miután ezek miatt volt ott a földadó csak 10%, cessantecausa, cessat eausatum, rójjuk ki 16%-tel, 1869-ben a magyar országgyűlés teljes joggá, épen igy járhatott volna el Erdélyre nézve isi mondván: miután azon mellék adózási czimek, melyek Erdély specialitása voltak, megszűntek ; semmi sem áll ellent, hogy itt is 16%-re emeljük, mint Magyarországon, és ugy, mint 1862-ben történt a partiumra nézve. Ha mégis nem tette ezt a törvényhozás, és nem kezdeményezte a kormány : ez nem a partium terheltetése, hanem Erdély iránti kedvezmény, melyet megvonni tőle, — daczára, hogy ajogczim megszűnt, — a kormány nem tartotta indicáltnak és a tövényhozás nem szorgalmazta. Ugy is napirenden vau az uj katasztrálás, ugy is az erdélyi vasutak maholnap kiépülnek: akkor kevesebb resensussal lehet unificalni az adót. Talán nem tette volna a partiumra nézve is a kormány, ha tőle függött volna ; de ott az már 1862-ben megtörtént: tehát csak föntartotta az állapotot. Azon adónemek, melyekről mondtam, hogy 1868-ban hozzáadattak, közösek voltak Erdélyben és Magyarországban, tudnülik az országos pótlék, a hadi-pótlék, a rendkívüli hadipótlék stb. Ezek megvoltak Erdélyben, Magyarországban és a részekben is, csak hozzá kellett adni a törzsadóhoz, s igy emelkedett a törzs-adó 3%-tel. Ezen kivül voltak még, melyek meg lettek szüntetve Erdélyre nézve, recompensatio nélkül, ugy, hogy ott a kincstár 885 ezer frt rövidséget szenvedett. Ennyivel lett kevesebb Erdély adója. Ez a követelés tehát, a mi Erdélyt illeti, jogos; de talán nem egyez meg a helyzettel és nem volna méltányos. A részeknek nincs mit panaszkodni, Erdély pedig kapta ezen elengedést minden recompensatio nélkül. (Jobb felől helyeslés.) Irányi Dániel: Mihelyest erre nézve politikai okok forognak fön : nincs semmi észrevételem. Elnök: Méltóztassanak nyilatkozni, hogy ezen törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják-e a részletes vita alapjául. Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnék, bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy a központi bizottság egy jegyzőkönyvi határozatot is hoz javaslatba, a mely igy szóll: „Moudjaki a ház jegyzőkönyvi határozatban: miszerint a földadó - kataszter kiigazításáról a pénzügyminiszter által beterjesztett 487. sz