Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-253
2S8 253. országos üllés deczember 17. 1870 Ha azon véleményben volnék, hogy valami rendkívül hasznos szolgálatot teszünk azzal, ha minden alkalmat megragadunk — kell, nem kell — hosszú beszédek tartására; ha azt gondolnám, hogy valóban hasznos szolgálat (Félbeszakítás bal felől) szép beszédekkel az országgyűlésnek és a kormánynak tevékenységét minden lépten nyomon, még ott is, hol ennek szüksége nem mutatkozik, (Helyeslés jobb felől, zaj bal felől) akadályoztatni és föltartóztatni: (Nyugtalanság a bal oldalon) azon esetben igen alkalmas tért találtam volna az 5-dik osztály különvéleményében egy hosszú beszéd elmondására. De azt gondolom, a tegnapi vitatkozás alkalmából, a házban mindenki meggyőződhetett arról, hogy azon érvek, melyek a törvényjavaslat ellen fölhozzattak, valóban oly tarthatlanok, hogy a mint kimondattak, összeomlanak. Es ha tegnap csodálkoztak a t. képviselő urak a fölött, hogy hosszabb indokolással nem kisértem a jelentést: ma még inkább, és valóban még nagyobb joggal csodálkozhatnának, ha a tegnapi vitatkozás után még én is hosszadalmasan akarnám fárasztani a t. ház figyelmét. Ezzel bevégezhetném szavaimat; van azonban egy, a mit ki akarok emelni. A törvényjavaslat mellett fölhozott érvek között a t. ház figyelmét föl akarom hivni a legfontosabb érvre, mely ezen törvényjavaslat mellett fölhozható, és ezen érvet Vukovits Sebő képviselő ur szolgáltatta. A t. képviselő ur megemlékezvén a múltról, kiemelte azok érdemeit, a kik Pest városa emelése körül igen sokat tettek, de egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy mindig szigorúan ragaszkodtak azon elvhez, hogy soha nem országos költségen, hanem mindig csak magán vállalat, és mindig csak aláírások utján tétessék mindaz, a mi tétetni szándékoltatik. Ez, t. ház, valóban így van! és ezen eljárásnak eredménye: a mai Pest ugy, a mint vau: közlekedési vonalok, egészséges utczák és úgyszólván minden nélkül, a mire egy nagy városnak s az országnak az ő fővárosában szüksége van. Ha tehát ezen elv alkalmazása mellett Pest nem jutott tovább, mint mennyire máig eljutott, — és ha a mostani Pestet valódi fővárossá átalakítani szükséges : első sorban meg kell változtatni az elvet, és a magán vállalkozáson túl országos segélyezéssel is hozzá kell járulni a kitűzött czélnak eléréséhez. Ezt t. ház, én legfontosabb érvnek tartom a törvényjavaslat mellett és annak megemlítése után a törvényjavaslatot elfogadtatni kérem. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Horn Ede : T. ház ! Mindenekelőtt kedves kötelességemnek tartom köszönetet mondani a t. ház két oldalának azon szivességeért, hogy mára méltóztatott áttenni a tárgyalásnak bevégzését, hogy így nem kellett nekem tegnap kifáradtan, egy kifáradt ülés előtt fölszólalni. Kedves előjelnek veszem azt arra nézve, hogy a t. ház jobb oldala ma egy kissé nagyobb türelemmel lesz irántam, mint lenni szokott; reménylem pedig két okból: először mert űem a magam nevében, hanem a ház egyik osztályának nevében van szerencsém fölszólalni; másrészt kényes helyzetem miatt, mert két tűz között vagyok. Egyébiránt mindazok után, a mi tegnap ezen oldalról mondatott, és főke'p azon jeles beszéd után, a melyet nagj^on tisztelt barátom Vukovits Sebő ezen tárgyban tartott, rövid lehetek, és a főpontokra szoritkozhatom. T. ház! Legyen meggyőződve, egész őszinteséggel beszélek, mikor azt mondom, hogy, habár erős volt meggyőződésem a sugárút czélszerütlensége felől, mégis a legnagyobb figyelemmel és kíváncsisággal követtem a tegnapi vitát, azon titkos reménnyel : vajha a vita folyamában a mi kételyeinket eloszlatva és félelmeink alaptalanságát kimutatva látnám. Fáj'dalommal kell azonban mondanom, hogy a tegnapi vitának nem volt miránk ezen eredménye. Első sorban a kérdés pénzügyi oldala vonta magára, s nagyon természetesen az V. osztály figyelmét. Az V-ik osztály előtt feküdt a f. évi X-ik t. ez., melyben a 24 milliónyi kölcsön megszavaztatott, ilyen meg ilyen ezélokra. Az V-ik osztálv első kötelességének tartotta megvizsgálni azt: vajon ezen kölcsönből ki fog-e telni a szükséges pénzösszeg mindazon válalatokra, melyeket a kormány egyidejűleg akar foganatba vétetni ? Az V-ik osztály azt találta, hogy a 24 millióból már körülbelül 7 millió kiadatott a lánczhid megváltására ; ha a kormány maga 18 millióra teszi a Dunaszabályozás és egy álló híd fölépítésének költségét, ez együtt már 20 milliót tesz, és azon véleményben volt az V-ik osztály, hogy ily nagyszerű vállatoknál, minő a Dunaszabályozás és egy állóhid építése, az előirányzat rendesen meghaladtatik valamivel: 20 — 30, sőt 50 százalékkal. Ha itt szintén az történik, akkor a 24 millió már ráment a lánczhid megváltására s e két vállalat véghezvitelére. Megerősítette az osztályt ezen véleményében a nagyon tisztelt közlekedésiig)! miniszter urnák a Dunaszabályozásra vonatkozó előterjesztése, melyben a többi között ez áll: ,,az építési tervekben gondoskodva van módozatokról, hogy ezen ősszeg tulhágása lehetőleg elkerültessék ; e tekintetben azonban nagyon sok függ az időjárási viszonyoktól, és fordulhatnak elő oly elemi viszontagságok is, melyek a kivitelt váratlanul megdrágíthatják, mi egyébiránt a