Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-243
243. országos illés november 29. 1870. 197 rásbrróság fölállításáért esedezik. Támogatja kérvényét több fontosabb ok közt azzal is, hogy azon esetre, ha kérelmének hely adatik, kész az arra szükséges helyiségeket a magas kincstár javára ingyen átengedni. Kérem ezen kérvényt tárgyalás végett a 25-ös bizottsághoz utasítani. Elnök: A 25-ös bizottsághoz fog áttétetni. Ürményi Miksa: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy ily fontos időben ós ily nagy tárgyhalmazzal szemben, egy látszólag másodrendű kérdésben merem a háznak idejét néhány perezre igénybe venni. (Halljuk!) Teszem ezt azért, mert ezen ügy, ha kalasztatik, könnyen teljesen el lesz mulasztva, pedig ezen ügy, ugy tudom, országszerte a legnagyobb érdekeltséggel kisértetik. Azért minden bővebb indokolást mellőzve, csak azt jelentem ki, hogy egyedül azon indokból intézem ezen kérdést a vallás- és közoktatási miniszterhez, mert kívánom, hogy alkalom adassék neki, a háznak egy megnyugtató hivatalos feleletet adni szándékai iránt. Interpellatióm ez: „Interpellatio a vallás- és közoktatási miniszter úrhoz. Tekintettel az élénk érdekeltségre, mely országszerte az Eszterházy herczegféle képtár ügyét kiséri, tiszteletteljesen kérdem a miniszter urat: 1. Elismeri-e, hogy az e képtár megszerzése iránt táplált óhajok az országban annyira elterjedtek, hogy majd átalánosaknak nevezhetők? 2. Igyekezett-e már, és fog-e igyekezni a vételtárgyalások körül folytatott, vagy folytatandó eljárása által az óhajoknak elegettenni ? 3. Minő kilátást mutatnak ma ezen vételi tárgyalások?" B. Eötvös József közoktatási miniszter : A t. ház engedelmével azonnal bátor leszek felelni a hozzám intézett interpellatióra. A mi az interpellatio első kérdését illeti : tudomásomra jött-e, hogy ezen nagy mübecsü képtár megvétele az egész országban átalános óhajtás tárgyát képezi? erre nézve azt válaszolhatom, hogy van tudomásom: mert ismerve azon átalános lelkesedést, melylyel a nemzet minden eulturai kérdést fölkarol, arra nézve, hogy e becses képtár megvásárlása közóhajtás, sem a kultusminiszternek, sem másnak kétsége nem is lehet. A mi a második kérdést illeti, ezt a harmadikkal összefoglalhatom, röviden azt jelentvén ki, hogy a herczegi családdal való tárgyalások még nem szakadtak meg, sőt mindig folynak, és hogy valószínű kilátást nyújtanak arra, hogy oly ár fog meghatároztatni. melyért a mi: niszterium a képtárnak megvásárlását a törvényI hozásnak ajánlhatni fogja. (Átalános helyeslés.) Ürményi Miksa: Nem kívánván sem; mi befolyást gyakorolni az ár megszabására, melyet teljesen kormányzati dolognak lenni elismerek, köszönetet mondok a miniszter urnák, a ki szándékomnak megfelelt, itt kötelezvén magát szándékai iránt. (Helyeslés.) Elnök: A miniszter ur válasza tehát tudomásul vétetik. (Helyeslés.) Madarász József: Sötét József és érdektársainak, mint zalamegyei Halász község határábani dézsmaváltságkötelezetteknek — képviselve Baranyai Péter ügy véd által — kérvényüket, melyben mint kellő védelmök hiányában hozott szőlődézsmaváltság ügybeni ítélet folytán perújítással élt, de ettől elutasított egyének kij mondatni kérik, hogy jelen szőlődézsmaváltsági ügyökben van-e helye a perújításnak 1 Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Klapka György: Yan szerencsém bei nyújtani Temesvár város kérvényét, melyben a : Temesvárott fölállítandó kir. törvényszéknek sajI tóbirósági hatáskörrel való ellátása végett fo, lyamodik. Elnök: A^ 25-ös bisottsághoz utasittatik. Szilády Áron: T. ház ! Halas városa közönségének kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a legutóbbi tervezettől eltérőleg a Kis-Kun kerület számára külön törvényszék fölállítását kéri, s annak székhelyéül Halas városát kéri kijeleltetni. Kérem, az előbbi példák szerint a 25-ösbizottsághoz utasítani. Elnök: A 25-ös bizottsághoz utasittatik. Andrásy Gyula gr., miniszterelnök: Az 1870: X. törvényezikk 3. §-a értelmében a közmunkák tanácsa tartozik minden évben azon terveket és költségvetéseket, a melyek a 24 millió kölcsönből lesznek fedezendők, a minisztériumnak beterjeszteni, a czélból, hogy a minisztérium azokat az államköltségvetésbe bevehesse, és a ház azok elfogadása, vagy el nem fogadása fölött határozhasson. Miután azonban a közmunkák tanácsa csak az év derekán alakult meg: az idén lehetetlen volt, hogy azon terveket oly időben terjeszsze elő, hogy már az idei költségvetésbe vétettek volna föl, és igy csak azon másik ut maradna fön, hogy azok az 1871-iki költségvetésbe vétessenek föl. Ámde ez igen nagy hátrányával járna ugy az illető birtokosoknak, a kik építeni akarnak, mint egyszersmind a vállalatnak magának, és elveszne mindenesetre több hónap: mert a kisajátítás hosszasb időt vesz igénybe.
