Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-241

188 241. országos ülés november 23 1370. indokolva és elismerve van. Így tehát ezen két veszélyt határozati javaslatom nem foglalja magában. Ghyczy Kálmán t. képviselő ur szintén két veszélyt talál. Azt mondta, hogy határozati javaslatom hallgatag elismerte, hogy ez közös kölcsön. (Nagy zaj.) Ez, nézetem szerint, indít­ványomban nem foglaltatik; sőt határozottan az van mondva, hog^" a közös pénzügyminiszter, csakis a magyar kormány megbízásából Magyar­országot illetőleg eszközölte azt. így ezen ha­tározati javaslatban épen különbség van téve a közös kölcsön és a szóban levő kölcsön között. A másik az, midőn azt mondta, hogy Wahr­mann határozati javaslatában tagadja Magyar­országnak azon jogát, hogy a magyar kormány a magyarországgyülés előtt felelős. Ezt nem tagadom sehol sem indítványommal ; sőt el­lenkezőleg én e kérdésben tökéletesen egyet­értek Ghyczy Kálmán t. képviselő úrral. A ma­gyar kormány felelős befolyásaért, melyet ily ügyekre gyakorol, a magyar országgyűlésnek; hanem csak akkor, hogyha a delegatio, mely az országgyűlésnek kifolyása, és meh r a törvény értelmében, az országyülést a többi országok irá­nyában képviseli: hogyha, mondom, a delegatio az indemnityt meg nem adja, hogyha a delegatio azt mondja, hogy a közös miniszter roszat kö­vetett el, a d elegatióknak a közös minisztérium I felelős : akkor az országgyűlés azt mondhatja, hogy vád alá helyezi a magyar minisztert befolyásáért, melyet ez ügyre gyakorolt. De hogyha a dele­gatio elismerte, indokoltnak találta a közös mi­nisztérium eljárását: akkor a magyar miniszter befolyása oly ügyekben történt, mely a közös ügyek körébe, és igy a delegatio elé tartozik. (Nagy zaj ! Elnök csenget.) Nekem van időm, j megvárom: mig csend lesz. Hogyha a delegatio ezen kiadásnak jogo­gosuitságát el nem ismerte: akkor a magyar or ­szággyülés előtt felelős a magyar kormány; mert az csak itt vonathatik felelőségre, a közös kormány pedig csak a delegatióban vonathatik felelősségre. Ha a delegatio a közös minisztérium eljárását helyeselte, akkor bizonyosan az ország­gyűlés nem fogja magát ellentétbe helyezni saját kifolyásával, azon bizottsággal, melyet utasítás nélkül kiküldött, hogy a közös ügyekben hatá­rozzon, melyeket egyoldalulag nem szabad, nem lehet elintézni. Vajon helyes, czélszerü-e a delegatio intéz­ménye? ez nem a mai kérdés tárgya; hanem a tény megvan, a törvény megvan; és ezen tör­vény nemcsak törvény, hanem nemzetközi szer­ződés köztünk és ő fölsége többi országai és tartományai között, melyet egyik fél önkénye szerint sem lehet módosítani, vagy megváltoztatni. Nem tagadom az ellenzék azon törekvésé­nek jogosultságát, hogy ezen törvényt megvál­toztatni, javítani, vag} r más által pótoltatni kí­vánja ; de mindaddig, rnig f ön áll: ezen törvény értelmében lehet csak eljárni. (Eláll!) Egy személyes észrevételt kell még tennem Simonyi Ernő t. barátom ellenében, ki azt mon­da, hogy én azt állítottam volna, hogy a dele­gatio határoz mindig a kölcsönről. 0 engem félreértett: ón azt nem a kölcsönről mondtam; hanem a költségről, és ez lényeges különbség. Tisza Kálmán képviselő ur megtámadása ellenében, Hoffmann Pál képviselő társam argu­mentatióját tökéletesen magamévá teszem, és azt mondom, hagy a delegatio határoz : vajon vala­mely kiadás, mely eléje kerül, közös-e vagy nem? Erre nézve praecedens is van. A múlt delega­tio alkalmával ugyanis határozat hozatott a Lloyd ügyében, miért nem történt akkor ezen fölszólalás, melyet Tisza Kálmán képviselő tár­sam emiitett ? Talán csak azért nem, mert ak­kor közös bevételi, nem kiadási tételről volt szó? De ezt lovagiasságáról nem tételezem föl. Ha van felszólalásnak helye, ezt a bevételi tételnél sem lehetett volna mellőzni. Ismételve ajánlom elfogadás végett határozati javaslatomat, (he­lyeslés jobb felől.) Irányi Dániel: T. ház! (Nagy zaj I Fölkiáhások : Holnap! Ma !) Arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy végbeszédemet holnap terjeszthessem elő. {Helyes­lés hal felől. Ellenmondás jobb felől.) Ezt annyi­val inkább kérhetem indiscretio nélkül, mert hol­nap ugy is ülést kell tartani, a névszerinti sza­vazás végett. (FölMáltások jobb felől: Még ma!) Kérem az elnök urat, méltóztassék megkér­dezni a házat. (Zaj.) Elnök : T. ház! Gyakran fölmerül azon kérdés : hog} T valamely tárgyalást végstadiumá­ban megszakítsunk-ö vagy nem ? de erre nézve nincs határozat. Miután azonban a házszabá­lyok azt mondják, hogy az elnök a ház többsé­gének akarata szerint nyitja meg, s zárja be az ülést, kérdem a t. házat : kívánja-e most, midőn csak egy szónok van hátra, a tárgyalást megszakítani ? (Zaj.) Deák Ferencz : T. ház! (Zaj! Halljuk!) I Azt hallottam, hogy húszan kértek névszerinti sza­vazást ; a szabályok szerint húszan kérhetik azt is, hogy a szavazás (A szélső bal felől: Meg van !) holnapra halasztassék. Ha kérték, sokkal egysze­rűbb, ha a zárbeszédet is holnapra halasztjuk. (Éljenzés. Nagy zaj!) Elnök: Az ülés tehát holnap 10 órakor fog tartatni. (Zaj. A ház oszló félben van.) Ugyan kérem ott a képviselő urakat, legyenek csendben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom