Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-241
24*. országos ülés november 23. 1870. 185 zolni fogja, hogy annyi képesség még sincs az ellenzékben, a mennyi tényleg, habár nem épen nagy mértékben, föltalálható a kormányban és a kormánypártban; de ez a jövő kérdése, és én nem tartom delikát dolognak, ezt a parlamentben fölhozni. (Élénk helyeslés bal felől.) Azonban az, a mivel a miniszter ur szavait befejezte, az gyanúsítás, és mert gyanúsítás, én részemről kénytelen vagyok, legalább a magam nevében, azt visszautasítani. (Fölkiáltások a hal felöl: Mindnyájan visszautasíthatjuk,) Azt mondani, hogy mi programra, nélkül haladunk, hogy mi csak a negatio terén állunk: (Ugy van! jobb felől,: ez nem gyanúsítás ugyan, ez csak valótlan állítás. Ezt mondani jogában van a miniszterelnök urnák, erre tapsolni jogában van — mint tapsolt is — a mélyen tisztelt többségnek. (Helyeslés a bal oldalon, mozgás a jobb oldalon.) De azt mondani,hogy programúiunk nem levén, kiindulási pontunk és azon irány, melyben haladunk, nem egyéb, mint tapsra való törekvés, ez uraim gyanúsítás. (Zaj. Fölkiáltások a jobb oldalon. Jól van! Ugy van.) És a ki most is azt ismétli, hogy ugy van, azzal szemben én ezen inpaiiamentalis insiauatiót a legkomolyabban visszautasítom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Azon souverain hang, t. ház, mely néha itt nyilvánul a jobb oldal részéről az ellenzékkel szemben, igen sértő. Mi e sérelmeket soha zsebretenni nem fogjuk ós mindannyiszor, valahányszor önök a mi nemes, tiszta törekvéseinket — habár ily finom és souverain beszédmódnak egyedül megfelelő alakban is, mint a miniszterelnök ur tette, — gyanúsítják, mindanuyiszor fog találkozni, ha nem én, de más, a ki azt visszautasítja. (Hosszas élénk helyeslés a bal oldalon.) Azonban egy másik eszme is, a mit a miniszter ur kifejezett, sokaknak fájt, fájdalmat keltett bennem is: nem azért, mert itt e házban mondatott; hanem azért, mivel a magyar miniszterelnök mondta azt. 0 a franczia viszonyokra czélzott. (Fölkiáltások a bal oldalon: Igen is; ő a bukott franczia kormányt sajnálta! Zaj.) Itt az ő szavaiban örömmel veszem ugyan a tiltakozást; de abban tulajdonkép még sem volt más kifejezve, mint a bukott zsarnok-kormány iránti rokonszenv. (Iloszas zaj és mozgás a jobb oldalon. Fölkiáltások a bal oldalon: Ugy van!) Nem tartom magam hivatottnak, t. ház, a franczia viszonyukról itt a képviselő házban beszélni. Azt hiszem, ha ez helyén lenne, ezt hivatottabbak fognák megtenni: hanem engedjék azon megjegyzést tennem, hogy midőn a miniszterelnök ur beszéde keretében illőnek találta a franczia ellenzék szemére vetni, hogy mindig csak tagadott, programmja nem volt, és azon hiKÍ:i>r. KI. XAPLÓ 185-S- XI. bákat, miket a franczia kormányzat fölmutatott, soha czélul kitűzött reformokkal helyrehozni nem törekedett; hogy akkor a miniszterelnök ur ignorálta azon állapotot, melyben a franczia ellenzék volt, hogy akkor szem elől tévesztette azon lehetetlenséget, melynek nyűge alatt ily nem a törekvésű ellenzék működést kifejteni képes nem volt; és midőn ő ezt ignorálta, akkor más részről implicite azon viszonyok dicsőítő helyeslését mondta ki. (Zaj, fölkiáltások a hal oldalon: Ugy van! Mozgás a jobb oldalon.) Utólag bocsánatot kérek a t. háztól, hogy a ki fölszólalni nem szándékozott, ezen véletlen, és általam nem óhaj- * tott intermezzo által fölszólalni kónytelenittettem. [Helyeslés a bal oldalon.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Az előttem szólott képviselő ur felszólalása, melyben beszédemet több észrevétellel kisérte, alkalmat nyújt nekem arra, hogy előbbi rögtönzött nyilatkozatomat, melyet nem fejeztem be egészen: utólag kiegészítsem. (Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a t. képviselő ur téved, midőn azt hiszi, hogy a tehetségek iránt tett nyilatkozatok tőlem veszik eredetüket, mert magam is indelikatnak tartom, ha ily dolgok a parlamentben íeszegettetnek. Ezt előrebocsátva, vissza/bérek nyilatkozatomra, melyben azt mondottam, hogy a két párt tehetsége fölött, a fölött, melyik csalatkozott tehetségének becslésében, bizonyos eshetőségek beálltával, a közel jövendő fog Ítélni, mit most kiegészítek azzal, hogy fölfogásom szerint, nem azt kell latolgatni, melyik párt becsüli túl tehetségeit, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy tekintve helyzetünket, a nemzet mindkét pártjának tehetsége együtt alig elégséges, és igy nagy felelősséget vállalnak magukra azok, kik ezen tei hetséget akkor is, midőn arra ok vagy többé nincs, vagy nem is volt, megosztva tartják. Ez époly határozottan nézetem, mint az I előbbi. A mi a t. képviselő urnák azon megjegyzését illeti, mely szerint én bókolgatni akartam az elesett franczia kormánynak: ennek ellenében utalok előbbi nyilatkozatomra, melyben szárazan csak azt mondottam, hogy alkalmam volt, és okom van tudni, miszerint voltai; tehetetlen minisztereik, kiknek részben tulajdoníthatók a jelenlegi események, de nem csupán nekik. En nem kívántam bókolgatni senkinek, de nem lehetett föladatom : elbukottakra követ dobni, mit soha sem tartok lovagiasnak. (Tetszés jobb felöl.) Vukovics Sebő : Tisztelt ház ! En azt I gondolom, hogy az igen t. miniszterelnök ur i egyátaiában nem hibázott a parlamentaris szoI kás ós a fönfbrgó körülményekből folyó szellem ellen, midőn a mai tanácskozásba behozta a fran24