Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-238
120 238. országos ülés november 17.1870. adó magában kiegyenlítve nincs, mert annak alapja hibás. EgynéuielyiK adófizető, akkor, midőn névleg jövedelménpk 29 és '70 s néhány százalékát kellene fizetni adó gyanánt, ennél valóságban még nagyobb terhet visel; másik pedig ugyanannyi névleges teher mellett talán felényit sem; szükséges levén tehát, hogy mi a kellő arányba hozzuk egyiknek adóját a másik adónem által érintett embernek adójával, például a jövedelem- és a házadó által érintett emberével; talán helyes arányban lesz annak adójával, a kinek a földadó 30—35%; de nem lesz helyes arányban azóval, a kire nézve a földadó csak 15-16% ós megfordítva. Tehát az első feltétel az, hogy a megtartandó adónemek már magukban előzetesen kiegyenlítessenek. Ezen müvelet a többi adónemeknél nem kivan sok időt, még kevésbé kíván előzetes intézkedést. Nem igy a földadónál, a melynél a jövedelem catastrálva van és csak azon catastrált jövedelemre lehet az adót kiróni, akár legyen az a valóságnak megfelelő, akár nem. Köztudomású tény és olyan, a mely gyakorta panaszokat idézett elő már eddig is, hogy a nálunk rögtönözve létesített földadó catasterben a jövedelmek a valóságtól igen eltérőleg vétettek föl. Néhol a jövedelem nem éri el azt, a mi catastrálva lett, másutt igen messze túlhaladja. Ennélfogva az- annak alapján kirótt adó egyre nézve igen magas, másra nézve, aránylag legalább, alacsony. Ámde e baj megszüntetésének egyedüli föltétele magának a eatasternek és a jövedelem catastrálásának kiigazítása. Mi azonban éveknek munkája. A mig ez meg nem történik, addig nemcsak hogy az adórendszert nem lehet megújítani: addig nem lehet az egyes adónemeket sem arányosítani egymáshoz, mert nem lehet a legjelentékenyebb adónemet t. i. a földadót magában kiegyenlítetté változtatni. Én tehát, hódolva a t. ház óhajtásának, méltó kivánatának, meg levén győződve azon kívánatnak un gyón is jogosult voltáról és arról, hogy azt az egész ország egész népessége viszhangozza — ha nem tehetem, minta hogy nem is tehetem, hogy az adórendszer kicserélése iránti javaslatot és azon javaslat mellékletében az uj adórendszert constituálandó adótörvényeket a ház asztalára letegyem; de igen is — tartozom nem késlekedni azon törvényjavaslat bemutatásával, mely, ha elfbgadtatik, kezdetét veheti a munkálat, mely egyedüli föltétele annak, hogy a nálunk legjelentékenyebb földadó magában kiegyenlítetté legyen, hogy az után a többi adónemek vele arányosíthatok legyenek. E törvényjavaslat vonatkozik a földadó kataster kiigazítására, melyet megfelelő indokolás[ sal és költségvetéssel együtt bátor vagyok a t. i háznak bemutatni, s a végből, hogy az rendes tárgyalásokra utasittassék, a t. ház asztalára letenni. Mellékeltem e törvényjavaslathoz a megfelelő költség előirányzatát is; ez utóbbinak indokolását azonban, bár részletezve van, akkorra tartanám föl a t. ház engedelmével, mikor maga a tör,vényjavaslat elfogadtatik: mert ellenkező esetben a müvelet marad el, és igy a költségvetés tárgyalása magában feleslegessé válik. Ugyanezen alkalmat engedje meg a t. ház fölhasználnom arra, hogy miután az uj adórendszer létesítése, köztudomás szerint ezen előföltótelektől függ egyfelől, és hosszabb időt venne igénybe másfelől, és miután addig az államháztartásnak fönakadni nem lehet, törvényjavaslatokat nyújtsak be azon adók hatályának a jövő évre leendő kiterjesztéséről, melyek, a t. ház határozatánál fogva, csak ezen évig lennének különben hatályban; nem mindannyira, de nagyobb részére nézve a szükséges indokolásokkal együtt van szerencsém e törvényjavaslatokat a t. ház asztalára letenni, a többiek beterjesztését jövő napokra hagj r ván föl. A most beterjesztett t.-javaslatok szólnak a közadók kivetéséről és behajtásáról, a bélyegilletékek és dijakról, a pénzügyi törvényszékekről, a bor- ós husfogyasztási adókról, valamint a czukor-adórób Ezeken kivül bátor vagyok egyúttal, a t. háznak még a múlt ülésszak alatt hozott határozata folytán, egy ujabb t. javaslatot bemutatni az államkamat biztosítási tartalék-alap képzésére vonatkozólag, és még más kettőt kell a t. ház asztalára letennem, nevezetesen a házközösség rendezési okiratok ós bélyeg-illeték mentességére vonatkozókat Horvát- és Szlavonországban. A társország törvényhozása ugyanis a házközösségi viszonyok rendezését tűzte ki ezólul. E rendezés folytán okiratok fognak keletkezni, melyeknek bélyeg- s illeték-mentességét az ügy érdekében tartja a társország törvényhozása kívánatosnak. A magyar kormány tekintettel a czél üdvös voltára, a végből, hogy ezen házközösségi viszony rendezése minél inkább megkönnyittessók: ezen bélyeg- és illetékmentességet megadatni kívánja, mivel pedig a társországra nézve is a pénzügyi törvényhozás itt történik, azért bátorkodom az illető törvényjavaslatot benyújtani. A másik törvény ugyancsak Horvátországra vonatkozik, és szól az ottani úrbéri viszonyok rendezéséből eredő költségeknek a közadók módján való beszedéséről. Az úrbéri viszonyok szintén olyanok, melyeknek mielőbbi tisztázását a közérdek parancsolja. Ha az innen eredő költségeknek rendes törvénykezési utón kellene behajtatniuk: az ennek folytán támadó kósedelmezés magának az ügynek tisztázását hátráltatná. A gyorsítás kívánatossága megmagyarázhatóvá
