Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

82 211. országos ülés Julius 16. 1870. Horn Ede: T. ház! Midőn e fontos kérdésben felszólalok, t. képviselőtársaim szives elnézését kell mindenek előtt kikérnem. Nem ismervén még e ház szokásait, azt gondoltam, hogy ma az átalános vita fölötti szavazással megelégszünk, s hogy a részletes vita tárgyalása csak holnapután kezdődik el, tehát minden előkészület nélkül beszélek, (Mindnyájan ugy teszünk ! jobb felöli a mi ujonczra nézve mindig nehézséggel jár. Én tehát inkább nem is szólanék, (Jobb is lenne! jobb felől) ha kötelességem nem volna felszólalni ezen tárgyban; kötelességem már azért is, mint t. képviselőtársam Simonyi Lajos b. igen helyesen mondta, hogy első sorban a városok képviselőinek kell azon ügyben felszólalni; és ezen kötelesség rám nézve annyival parancsolóbb, mivel szerencsés vagyok képviselője lenni oly városnak, melynek egész népessége minden politikai pártszinezet nélkül felszólalt e törvényjavaslat ellen. Felszólalt először Pozsony város képviselőtestülete által, és másodszor egy nagy népgyűlésben,— szintén minden politikai pártszinezet nélkül — a törvényjavaslat ellen nyilatkozott. (Helyeslés bal felől.) És minthogy nem bátorkodom azt remény leni, hogy nagyon t. Pozsony városi képviselőtársam ezen ügyben az ottani lakosság nyilatkozatát a ház elé fogja hozni; (Derültség bal felől) de ha nagyon t. képviselőtársam tenni akarja, akkor szívesen elállók a szótól; de ha nem teszi, akkor ón nem csak választóim nevében, hanem ugy szólva Pozsony városa nevében. (Fölkiáltások jobb felől: Nem lehet! Itt csak országgyűlési képviselő ül! A maga nevében szóljon!) szólalok föl. T. ház! sok és nagyon fontos az elvi kérdés, melyet a szőnyegen levő tárgy előtérbe szorított; de mindé kérdések megvitatvák már az átalános vita alkalmával, ezekre vissza, nem térek, és még azon elvi pontokra sem, melyek egyenesen a most szőnyegen levő specificus kérdésre vonatkoznak, s melyeket Győrffy képviselőtársam már igen szépen előadott. Sőt tovább megyek; nem csak hogy az átalános vitára viszsza nem térek, hanem elfogadom * az átalános vita eredményét, azaz hypothetice egy perezre elfogadom és ugy beszélek, mintha én is jobb oldali volnék. (Fölkiáltások jobb felől: Nem kell!) De egy pár perezre tán megengedik. (FölMáltások jobb felől: Nem kell.) Ha azt teszem föl, mintha ón is elfogadtam volna a törvényjavaslatot átalánosságban, mintha ón szintén helyesnek tartottam volna alapelveit és átalános fővonásait: alapelveit és átalános fővonásait mondom, mert azt hiszem, megengedi a jobb oldal, ha azt mondom, hogy midőn igennel szavazott nem minden egyes pontjában kívánja elfogadni a törvényjavaslatot, hanem csak fővonásaiban. Tehát elfogadom egy perezre s azt mondom: ezen törvényjavaslat, mely főkép és első sorban a megyékről intézkedik, minden főpontjában nagyon helyes, nagyon jó. De ha ezt megengedem, akkor még nagyobb evidentiával kitűnik előttem hogy a városokra semmikép sem alkalmazható; csak két-három példát engedjen idézni a tisztelt ház. Az első a virilis szavazat a 20. §. A vita folytán több indok hozatott fel a virilis szavazat mellett, de egy indokot, nem csak azért, mert a jobb oldalról utolsó szó vala, hanem főképen azért is, mert az igen t. miniszterelnök ur monda azt gondolom, döntőnek kell elfogadnom. Ezen felhozott indok az, hogy a legtöbb adót fizetők képviselik a vagyont és az értelmiséget és ez vala mindig a főok, melylyel indokolták a virilis szavazatot. Ez volt a főindok, melyre hivatkozott a virilis szavazat igazolására. Megengedem, hogy ez talán a vármegyékben többé-kevésbbé igaz lehet, mert a vármegyében a vagyon, és ennek következtében a nagy adó legalább átalánosságban a tartós munkálkodásnak, a takarékosságnak és hosszú becsületességnek eredménye! a vármegyékben, a falukban és kisebb városokban, hol főkép a nemesség képviseli a vagyont és a virilis szavazatot, a vagyon átalában csak oly családoknál van, melyek azt régóta birják, s legalább nagy részben, valóban munka utján szerezték meg. De lehet-e ezt mondani a városokban ? főkép ma, midőn a gazdagság oly nagyon hullámzó, hol azt látjuk, hogy egy ember, ki ma nagyon szegény, holnap nagyon gazdag lesz, s néha nem valami dicsérendő hanem tőzsdés, gyakran pedig rósz, sőt becstelen operatio utján, mig a másik, ki tegnap gazdag volt, ma szegény lesz. A városokban mindenesetre sokkal kevésbbé lehet a vagyont az intelligentia és becsületesség kifolyásaként tekinteni mint a vármegyékben. Tehát már ez okból sem lehetne a városokra alkalmazni, ha még a megyékre nézve állana is. De még más valamit is hallottam tegnap a miniszterelnök ur által e tekintetben felhozatni, ü azt mondta, hogy a törvényhatóságoknak egyik főfeladata lesz az adót kivetni, ós mi attól félünk, hogy mivel a gazdagabbak fizetik az adó legnagyobb részét, hogy ha a gazdagok a bizottságokba virilis szavazatok utján be nem jönnek, a szegényebbek szörnyű nagy adót vetnek ki s ezáltal a gazdagabbakat megkárosítják. Erre azt lehet mondani, hogy bármi gazdag legyen egy megyének vagy városnak 300 tagja, mert virilis szavazat utján több ugy se mehet be: annyi bizonyos, hogy e 300 tagnál a nagy