Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

82 211. országos ülés Julius 16. 1870. Horn Ede: T. ház! Midőn e fontos kér­désben felszólalok, t. képviselőtársaim szives el­nézését kell mindenek előtt kikérnem. Nem is­mervén még e ház szokásait, azt gondoltam, hogy ma az átalános vita fölötti szavazással megelégszünk, s hogy a részletes vita tárgyalá­sa csak holnapután kezdődik el, tehát minden előkészület nélkül beszélek, (Mindnyájan ugy te­szünk ! jobb felöli a mi ujonczra nézve mindig ne­hézséggel jár. Én tehát inkább nem is szólanék, (Jobb is lenne! jobb felől) ha kötelességem nem volna felszólalni ezen tárgyban; kötelességem már azért is, mint t. képviselőtársam Simonyi Lajos b. igen helyesen mondta, hogy első sor­ban a városok képviselőinek kell azon ügyben felszólalni; és ezen kötelesség rám nézve annyi­val parancsolóbb, mivel szerencsés vagyok kép­viselője lenni oly városnak, melynek egész né­pessége minden politikai pártszinezet nélkül fel­szólalt e törvényjavaslat ellen. Felszólalt először Pozsony város képviselőtestülete által, és má­sodszor egy nagy népgyűlésben,— szintén minden politikai pártszinezet nélkül — a törvényjavaslat ellen nyilatkozott. (Helyeslés bal felől.) És mint­hogy nem bátorkodom azt remény leni, hogy na­gyon t. Pozsony városi képviselőtársam ezen ügyben az ottani lakosság nyilatkozatát a ház elé fogja hozni; (Derültség bal felől) de ha na­gyon t. képviselőtársam tenni akarja, akkor szí­vesen elállók a szótól; de ha nem teszi, akkor ón nem csak választóim nevében, hanem ugy szólva Pozsony városa nevében. (Fölkiáltások jobb felől: Nem lehet! Itt csak országgyűlési képviselő ül! A maga nevében szóljon!) szólalok föl. T. ház! sok és nagyon fontos az elvi kér­dés, melyet a szőnyegen levő tárgy előtérbe szorított; de mindé kérdések megvitatvák már az átalános vita alkalmával, ezekre vissza, nem térek, és még azon elvi pontokra sem, melyek egyenesen a most szőnyegen levő specificus kér­désre vonatkoznak, s melyeket Győrffy képvise­lőtársam már igen szépen előadott. Sőt tovább megyek; nem csak hogy az átalános vitára visz­sza nem térek, hanem elfogadom * az átalános vita eredményét, azaz hypothetice egy perezre elfogadom és ugy beszélek, mintha én is jobb oldali volnék. (Fölkiáltások jobb felől: Nem kell!) De egy pár perezre tán megengedik. (FölMáltá­sok jobb felől: Nem kell.) Ha azt teszem föl, mintha ón is elfogad­tam volna a törvényjavaslatot átalánosságban, mintha ón szintén helyesnek tartottam volna alapelveit és átalános fővonásait: alapelveit és átalános fővonásait mondom, mert azt hiszem, megengedi a jobb oldal, ha azt mondom, hogy midőn igennel szavazott nem minden egyes pont­jában kívánja elfogadni a törvényjavaslatot, ha­nem csak fővonásaiban. Tehát elfogadom egy perezre s azt mondom: ezen törvényjavaslat, mely főkép és első sorban a megyékről intézkedik, minden főpontjában na­gyon helyes, nagyon jó. De ha ezt megengedem, akkor még nagyobb evidentiával kitűnik előttem hogy a városokra semmikép sem alkalmazható; csak két-három példát engedjen idézni a tisz­telt ház. Az első a virilis szavazat a 20. §. A vita folytán több indok hozatott fel a virilis szavazat mellett, de egy indokot, nem csak azért, mert a jobb oldalról utolsó szó vala, hanem főképen azért is, mert az igen t. miniszterelnök ur monda azt gondolom, döntőnek kell elfogadnom. Ezen felhozott indok az, hogy a legtöbb adót fizetők képviselik a vagyont és az értelmiséget és ez vala mindig a főok, melylyel indokolták a virilis szavazatot. Ez volt a főindok, melyre hivatko­zott a virilis szavazat igazolására. Megengedem, hogy ez talán a vármegyék­ben többé-kevésbbé igaz lehet, mert a várme­gyében a vagyon, és ennek következtében a nagy adó legalább átalánosságban a tartós mun­kálkodásnak, a takarékosságnak és hosszú becsü­letességnek eredménye! a vármegyékben, a faluk­ban és kisebb városokban, hol főkép a nemesség képviseli a vagyont és a virilis szavazatot, a va­gyon átalában csak oly családoknál van, melyek azt régóta birják, s legalább nagy részben, va­lóban munka utján szerezték meg. De lehet-e ezt mondani a városokban ? főkép ma, midőn a gazdagság oly nagyon hullámzó, hol azt lát­juk, hogy egy ember, ki ma nagyon szegény, holnap nagyon gazdag lesz, s néha nem valami dicsérendő hanem tőzsdés, gyakran pedig rósz, sőt becstelen operatio utján, mig a másik, ki tegnap gazdag volt, ma szegény lesz. A váro­sokban mindenesetre sokkal kevésbbé lehet a va­gyont az intelligentia és becsületesség kifolyá­saként tekinteni mint a vármegyékben. Tehát már ez okból sem lehetne a városokra alkalmaz­ni, ha még a megyékre nézve állana is. De még más valamit is hallottam tegnap a miniszterelnök ur által e tekintetben felho­zatni, ü azt mondta, hogy a törvényhatóságok­nak egyik főfeladata lesz az adót kivetni, ós mi attól félünk, hogy mivel a gazdagabbak fizetik az adó legnagyobb részét, hogy ha a gazdagok a bizottságokba virilis szavazatok utján be nem jönnek, a szegényebbek szörnyű nagy adót vet­nek ki s ezáltal a gazdagabbakat megkárosítják. Erre azt lehet mondani, hogy bármi gazdag le­gyen egy megyének vagy városnak 300 tagja, mert virilis szavazat utján több ugy se mehet be: annyi bizonyos, hogy e 300 tagnál a nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom