Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

78 2)1. országos ülés Julius 16. 1870. sági jogoknak és kötelességeknek megfelelni ké­pesek. 3- §• Hogy névszerint mely városok ilyenek, ma­guknak a városoknak, és azon városokat illető­leg, a melyek eddig tényleg külön törvényható­ságokat nem képeztek, az illető megyéknek, stb. is meghallgatása után a törvényhozás hatá­rozza el. Minden későbbi változás is hasonló mó­don levén eszközlendő. i. §• Oly városok, melyek eddig tényleg külön tőrvényhatóságot képeztek, ha e helyzetben to­vábbra is megmaradni óhajtanak, a törvényható­ságok joguk gyakorlatától meg nem foszthatok mindaddig, mig az azokkal együtt járó köteles­ségeket teljesitik. 5. §. A külön törvényhatóságot képező városok belszervezetére nézve az 1848-ik évi XXIII. tör­vényezikk érvényben marad. E törvény hiányai külön törvény által fog­nak pótoltatni. Addig is azonban, mig ez megtörténnék, a bizottmányok ós a tisztviselők az ily városokban is újra választandók ugyanakkor, midőn a me­gyékben, székekben, stb. az uj választások jelen törvény alapján eszközöltetni fognak. Wahrmann Mór: T. ház ! Nemcsak az előttem szólott t. képviselő ur által, hanem már az átalános viták folyama alatt több oldal­ról merült föl azon nézet, hogy e törvényjavas­lat a városokra ne terjesztessék ki, és a váro­sokra nézve külön törvényjavaslat adassék be; nemcsak a t. ellenzék, hanem ezen oldalon is Pulszky, Hoffmann, Ranicher, s több mások a t. képviselő urak közül igen tüzetesen vitatták, s igen élénken hangsúlyozták — amint ez most is történt — azon különbséget, mely a megyék és városok közt létezik. Mondatott már az áta­lános vita folyama alatt, hogy a város nemcsak törvényhatóság, hanem község is, mely saját vagyonnal bir, és intézményekkel rendelkezik; mondatott az, hogy a városok egészen más alapra vannak fektetve, egészen más alkatú elemekből állanak, és hogy lótelüknek és fejlő­dósüknek egészen más föltételei vannak. Én ma­gam részéről ezen nézeteket tökéletesen osztom. Én magam is sokkal szivesebben láttam volna, hogy ha a városok rendezéséről külön javaslat terjesztetett volna a ház elé; hogyha már áll azon nézet, mely a kormány tisztelt közegei által kifejtetett, hogy az önkormányzat fősulya, tulaj donképen a községekre is fektettes­sék, s mert ez átalánosságban községeink mivol­tánál fogva nem létesíthető, legalább a városok­nál, ott hol ezen akadályok nem léteznek, foga­natosíttatott volna, ha mindjárt a városoknál az önkormányzatot szélesebb alapra fektettük volna, és igy fölkeltettük volna is a közügyek iránti érdekeltséget az úgynevezett középosztály­nál, a kereskedelem, ipar és munka képviselői­nél és tényezőinél, melyek, bár mit mondjanak is, eddigelé a megyében ugyan nem fognak sze­repelni : mert ott csak gyéren vannak képvi­selve ; hanem igenis fognak szerepelni a vá­rosokban, mert nagyobbára ott csoportosulnak össze; ha mondom, ezen érdekeltséget keltet­tük volna, mely érdekeltség nélkül minden törvény, minden selfgouvernement e tekintet­ben csak holt betű, írott malaszt lesz, és az ige testté alig fog válni. Én részemről, mint ez természetesen helyzetemből is következik, nagy súlyt fektetek a városokra, és azt gondolom, hogy az lesz lényeges különbség honunk múltja és jövője közt: hogy a múltban úgyszólván egye­dül csak a megyében volt politikai élet, mig egy közel jövőben a legnagyobb politikai élet talán csak a városokban fog pezsegni. Jól tudom, s a történelem és a tapasztalás is mutatja, hogy a nagy és népes városok valódi tényezői a miveltségnek és a szabadságnak: mert a nagy néptömegek összecsoportosulása oly szük­ségleteket ós oly igényeket támaszt, melyeknek kielégítésénél a miveltség egy nagyobb fokra fejlődik ki, mig más részről sokaknak együttléte okvetlenül oly szoros összetartást igényei, mely egyszersmind a szabadságnak egy hathatós té­nyezője. Mindezeknél fogva, mint előbb is mondám, szívesen láttam volna azt, hogy ha ezen elvek mindjárt most a városoknál alkalmaztattak vol­na; de másrészt őszintén megvallom, hogy mi Magyarországban nem állunk még tökéletesen azon fokon, mely szemem előtt lebegett; a vá­rosok átalában ezen magas polczot még nem ér­ték el, melyet tőlök okvetlenül követelek. {Hall­juk!) Áll az, hogy városaink nagy része csak a város nevével, nem pedig többi kellékeivel is bir; áll az, hogy városaink egy része egészen más alapokra van fekletve, mint más része, ugy hogy városaink és városaink közt oly nagy a különbség, hogy azokat egy categoriába sorozni igen nehéz, mert ki merné pl. összehasonlítani a 16 szepesi várost vagy a bányavárosok egyikét valamely alföldi várossal, vagy Sopronyt, Poszonyt vagy Kassát az erdélyi városokkal % {Zaj. Halljuk!) Igen nehéz volna tehát beligazgatási szer­vezetükre nézve oly törvényt alkotni, mely min­den igénynek megfeleljen. Hasonlókép nehéz dolog — habár kivihető — volna erre nézve

Next

/
Oldalképek
Tartalom