Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

78 2)1. országos ülés Julius 16. 1870. sági jogoknak és kötelességeknek megfelelni képesek. 3- §• Hogy névszerint mely városok ilyenek, maguknak a városoknak, és azon városokat illetőleg, a melyek eddig tényleg külön törvényhatóságokat nem képeztek, az illető megyéknek, stb. is meghallgatása után a törvényhozás határozza el. Minden későbbi változás is hasonló módon levén eszközlendő. i. §• Oly városok, melyek eddig tényleg külön tőrvényhatóságot képeztek, ha e helyzetben továbbra is megmaradni óhajtanak, a törvényhatóságok joguk gyakorlatától meg nem foszthatok mindaddig, mig az azokkal együtt járó kötelességeket teljesitik. 5. §. A külön törvényhatóságot képező városok belszervezetére nézve az 1848-ik évi XXIII. törvényezikk érvényben marad. E törvény hiányai külön törvény által fognak pótoltatni. Addig is azonban, mig ez megtörténnék, a bizottmányok ós a tisztviselők az ily városokban is újra választandók ugyanakkor, midőn a megyékben, székekben, stb. az uj választások jelen törvény alapján eszközöltetni fognak. Wahrmann Mór: T. ház ! Nemcsak az előttem szólott t. képviselő ur által, hanem már az átalános viták folyama alatt több oldalról merült föl azon nézet, hogy e törvényjavaslat a városokra ne terjesztessék ki, és a városokra nézve külön törvényjavaslat adassék be; nemcsak a t. ellenzék, hanem ezen oldalon is Pulszky, Hoffmann, Ranicher, s több mások a t. képviselő urak közül igen tüzetesen vitatták, s igen élénken hangsúlyozták — amint ez most is történt — azon különbséget, mely a megyék és városok közt létezik. Mondatott már az átalános vita folyama alatt, hogy a város nemcsak törvényhatóság, hanem község is, mely saját vagyonnal bir, és intézményekkel rendelkezik; mondatott az, hogy a városok egészen más alapra vannak fektetve, egészen más alkatú elemekből állanak, és hogy lótelüknek és fejlődósüknek egészen más föltételei vannak. Én magam részéről ezen nézeteket tökéletesen osztom. Én magam is sokkal szivesebben láttam volna, hogy ha a városok rendezéséről külön javaslat terjesztetett volna a ház elé; hogyha már áll azon nézet, mely a kormány tisztelt közegei által kifejtetett, hogy az önkormányzat fősulya, tulaj donképen a községekre is fektettessék, s mert ez átalánosságban községeink mivoltánál fogva nem létesíthető, legalább a városoknál, ott hol ezen akadályok nem léteznek, foganatosíttatott volna, ha mindjárt a városoknál az önkormányzatot szélesebb alapra fektettük volna, és igy fölkeltettük volna is a közügyek iránti érdekeltséget az úgynevezett középosztálynál, a kereskedelem, ipar és munka képviselőinél és tényezőinél, melyek, bár mit mondjanak is, eddigelé a megyében ugyan nem fognak szerepelni : mert ott csak gyéren vannak képviselve ; hanem igenis fognak szerepelni a városokban, mert nagyobbára ott csoportosulnak össze; ha mondom, ezen érdekeltséget keltettük volna, mely érdekeltség nélkül minden törvény, minden selfgouvernement e tekintetben csak holt betű, írott malaszt lesz, és az ige testté alig fog válni. Én részemről, mint ez természetesen helyzetemből is következik, nagy súlyt fektetek a városokra, és azt gondolom, hogy az lesz lényeges különbség honunk múltja és jövője közt: hogy a múltban úgyszólván egyedül csak a megyében volt politikai élet, mig egy közel jövőben a legnagyobb politikai élet talán csak a városokban fog pezsegni. Jól tudom, s a történelem és a tapasztalás is mutatja, hogy a nagy és népes városok valódi tényezői a miveltségnek és a szabadságnak: mert a nagy néptömegek összecsoportosulása oly szükségleteket ós oly igényeket támaszt, melyeknek kielégítésénél a miveltség egy nagyobb fokra fejlődik ki, mig más részről sokaknak együttléte okvetlenül oly szoros összetartást igényei, mely egyszersmind a szabadságnak egy hathatós tényezője. Mindezeknél fogva, mint előbb is mondám, szívesen láttam volna azt, hogy ha ezen elvek mindjárt most a városoknál alkalmaztattak volna; de másrészt őszintén megvallom, hogy mi Magyarországban nem állunk még tökéletesen azon fokon, mely szemem előtt lebegett; a városok átalában ezen magas polczot még nem érték el, melyet tőlök okvetlenül követelek. {Halljuk!) Áll az, hogy városaink nagy része csak a város nevével, nem pedig többi kellékeivel is bir; áll az, hogy városaink egy része egészen más alapokra van fekletve, mint más része, ugy hogy városaink és városaink közt oly nagy a különbség, hogy azokat egy categoriába sorozni igen nehéz, mert ki merné pl. összehasonlítani a 16 szepesi várost vagy a bányavárosok egyikét valamely alföldi várossal, vagy Sopronyt, Poszonyt vagy Kassát az erdélyi városokkal % {Zaj. Halljuk!) Igen nehéz volna tehát beligazgatási szervezetükre nézve oly törvényt alkotni, mely minden igénynek megfeleljen. Hasonlókép nehéz dolog — habár kivihető — volna erre nézve