Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

pü 210. országos Ul • tak, a régi megyéknek a most fölállítandó törvényhatóságokkal való egybehasonlitását vették mintegy mértékül a jelen törvényjavaslat megítélésénél, és jóllehet már az 18 48-ki törvények a megyék politikai befolyásának súlypontját a választó kerületekbe tették át; mégis a t. szónokok azon oknál fogja, miután ezen politikai befolyást a jelen törvényjavaslatban biztosítva nem látják, nem találnak ezen törvényjavaslatban egyebet jogföladasnál, és az önkormányzat megsemmisítésénél. De azon fölül, t. ház, az ellenzék legtöbb szónoka nem feledhetvén el azon régi villongó harczot, mely a régi hatóságok és a dicasteriumok között íönforgott, a jelen törvényhatóságokat és kormányt is ugy állítják egymással szembe , mintha azok a hatalomért küzdő két ellenfél lennének. És ezen szempont majd elvonta a t. ellenzék figyelmét a törvényjavaslat azon legfontosabb részétől, mely a szervezésről magáról szól, — és a t. ellenzék nem igen vizsgálta vajon a törvényjavaslat a törvényhatóságoknak oly szervezését hozza javaslatba, mely mellett azok a közigazgatásnak minél pontosabban megfelelhetnek. És ezen téves nézpontok voltak azok, melyek a t. ellenzéket igen számos esetben a tárgytól elvonták. Engedje meg a t. ház, hogy csak némelyeket említsek ezen ellentétekből, és pedig csak a legflagransabbakat leszek bátor elősorolni. A t. ellenzék azt állítja, hogy a törvényhatóságok fölött a kormányt illeti meg az ellenőrködés : azonban akár a minisztériumnak, akár a főispánnak, mint a minisztérium közvetítőjének perhorrescálják azon befolyását, mely ezen ellenőrzést lehetővé teszi. — ADebreezen város igen érdemes képviselője és több elvtársa által aláirott határozati javaslat a tisztviselőket egyedül a bizottmány által kívánja feleletre vonhatóknak tartatni; de azon kivül a főispántól elvonni kívánja azon jogot, miszerint a hanyag vagy hivatalával visszaélő hivatalnokot hivatalától fölfüggeszthesse. Már t. ház, a befolyásnak ily restrictiója mellett, mint a milyet a törvényjavaslat tartalmaz, képzelhető e azon ellenőrködés, melyet a t. ellenzék is szűkségesnek tart ? Azt mondja a t. ellenzék: de nem lehet a törvényhatósági tisztviselőket annak kitenni, miszerint a minisztériumnak törvénytelen végrehajtójává váljanak. Igen, de a t. ellenzék még azon eszközökről sem gondoskodik, melyek lehetővé tennék a kormánynak, miszerint törvényes rendeleteinek szerezhessen érvényt. Már pedig nem hiszem, hogy a t. ellenzék kormány iránti bizalmatlanságban annyira menne, miszerint föl ne Julius 15. I87C. tenné róla, hogy törvényes rendeleteket is fog kiadni. Ha kívánjuk t. ház, hogy a törvényhatóságok azon attribútummal is ruháztassanak föl, hogy az államközigazgatást is közvetítsék; akkor szerintem okvetlenül szükséges, hogy a kormánynak is a kellő befolyás megadassák vagy ha ez megtagadtatnék, akkor, a mint az igen t. miniszterelnök ur mondotta: okvetetlenül szükséges, hogy a kormány azon orgánumokkal elláttassák, mely orgánumok által az állami közigazgatást a megyékben is érvényesíteni képes lesz. Elleneztetik a t. ellenzék által különösen a városi főispánok kinevezése. Tisztelt ház nem valami különös súlyt fektetek arra, vajon a -végrehajtó hatalomnak azon képviselője, ki a városok élén fog állani főispánnak vagy főpolgármesternek hivatik-e, valamint belátom, miszerint hozhatók fel igen helyes okok arra nézve is, hogy a megyei főispánok ne legyenek egyúttal városi főispánok is. Azonban nem hiszem, hogy azon állapot, mely jelenleg fönáll s melynél fogva a kormány jelenleg a városokban épen semmi orgánummal nem rendelkezik, hogj mondom azon állapot föntartható volna; különösen t. ház, ha vissza pillantunk a múltra, tapasztalni vagyunk kénytelenek, hogy városokban a kormány igen gyakran és pedig rendkívüli viszonyokban, s nem politikai okoknál fogva, volt kénytelen a városi dolgokba beavatkozni. Következőleg én nem látok fölhozhatónak semmi okot arra nézve, hogy a városokban a kormány közegekkel ne birjon. A mi azonban Buda-Pest városoknak egy külön törvényjavaslat által leendő rendezését illeti, megvallom, hogy e tekintetben sokkal fontosabb okok hozattak föl, semhogy magam ne látnám be szükségét annak, hogy e kérdés a törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával tüzetes vitatás alá ne jöjjön. A második ellenmondás, melybe a t. ellenzék jött, az, hogy maga is kivan jó pontos administrátiót; azonban ezt testületre: t. i. kis ós közgyűlésre kívánja bízni. Eltekintve attól t. ház, hogy vajon egyátalában, valami különös érteke volna egy corporativ felelősségnek, én ha tekintetbe veszem, hogy jelenleg is a törvényhatóságokban, oly nevezetes részvétlenség mutatkozik a közdolgok irányában; és hogy szerintem is elengedhetlen felelősség behozatala mellett kilátás sínes arra, hogy ezen részvétlenség megszűnjék; nem hiszem, hogy a gőz- és villany ezen korszakában a nehézkes testületi kezelés a közszükségnek megfelelni képes lenne. Maga a t. ellenzék is kíván egy az administratiót intéző bizottságot, azonban nem járul a bizottság azon alakítási módjához, mely a bizottságot ezen teendőkre nézve képessé tenné,