Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-209
209. országos Ülés Julius 14. 1870. 37 lön tekintetek, nem jöhetnek szóba a teljes sza- • badság mellett. ' De különben mi tűrés-tagadás, miéit ezen himezés-hámozás a t. jobb oldal részéről? hiszen j a kormány és a jobb oldal mikor a bal oldal több szónokának felelni akart, kimondta őszinteséggel: miszerint nem az 1868-ki XLIV. | törvényczikk, nem a nemzetiségi igények kielé- j githetése vezette a minisztériumot e törvényja- ; vaslat beadására; hanem épen azoknak az elnyomása. Ugyanis: Bánó József képviselő ur azt j monda, hogy a táblabirákon kivül azok támad- i jak meg e törvényjavaslatot, kik a megyékben \ az arcihmedesi pontot akarják megtalálni, hogy Magyarországot önállóságából felforgassák és sar- I kaiból kivessék. Honnan e gyanúsítás ? Benedek I Gyula oly létező párttöredékre hivatkozott, mely j jövőjét külföldön keresi, és nem Magyarországon. I Meg" vagyok győződve, hogy nem Amerikára gon- ; dőlt! Továbbá, hogy csak akkor nem pártolná j e törvényjavaslatot, ha nem volna e hazában, j vallás és nemzetiségi különbség nélkül, ki a ma- i gyár állam integritása ellen törekednék, a I mint megmutatták az 1848 — 49-ki események Er- j délyben, a hol, —ha ezen törvényjavaslatot nem alkalmazzák — az unió ellenei fölkelnek stb. Latino- j vies Vincze képviselő ur Mocsonyi Sándor képviselő urnák azt monda , hogy nincs joga mint ' román nemzetiségi képviselő beszélni; mert itt j csak mint a magyar nemzet képviselője szólhat, a •, magyar nemzet nem engedi, hogy más nemzeti- ; ség túlsúlyra vergődjék. | Mái most, ha Rajner Pál belügyminiszter j ur elismerte védelmében, hogy csak is az 1868-ki XLIV". törvényczikk végrehajthatása szempontjából állíttatik igy föl a főispáni intézmény: akkor nem tudom, hogy értsem a többségi szónokokat, kik őt czáfolják meg beszedőkben; de miután látom, hogy ezen kormánypárti szónokok, helyeseltetteb és megéljeneztettek az egész jobb oldal által, Bukurest közbekiáltások mellett, azt kell hinnem, hogy ez nem az egyes szónokoknak, hanem a pártnak meggyőződése, melyet a miniszter ur nem őszintén fejezett ki a házbau! Hagyjuk el uraim a gyanúsításokat, hagyjuk el uraim a kihivó politikát, legyünk a közös haza érdekében testvéri szeretettel és kölcsönös bizalommal egymáshoz; ne tereljék a nemzetiségeket azon térre, a hol azt mondani szokás: flectere si nequeo superos, aeheronta morebo; hanem vegyék kiindulási ponttul Eötvös miniszter úrral együtt Eötvös írónak ,,A nemzetiségi kérdés" ezimü müvéből merített következő szép szavait: „e haza népeire, mint a múltban, ugy a jövőben csak egy sors vár, s ez az, hogy szabadságunk, mint az elnyomás csak közös lehet;" az után: „oly kérdéseket tárgyalva, melyek az egyesek kedélyére mély hatást gyakorolnak, óvatosak legyünk s méltányossággal szóljunk elleneinknek még azon nézeteiről is, melyek nekünk előítéleteknek látszanak," Végtére : „miután a nemzetiség, mint a vallás, a kedélynek ügye, s igy azon tárgyak közé tartozik, melyek véglegesen nem a többség parancsoló szava, hanem cíak kölcsönös egyetértés által döntethetnek el, ezt azon utón melyet követünk, nem fogjuk elérni," Ily módon egész bizalommal fogjunk kezet e haza társadalmi és politikai kérdései megoldásában, hogy boldog legyen a haza s boldogak népei. Ezek után határozottan kijelentem, hogy e törvényjavaslatot, mely mind jogilag hiányos, mind politikailag alkotmányunkkal meg nem fér, nemzetiségi igényeinket nemcsak elő nem mozdítja ; hanem ellenkezőleg sérti: még azon esetben sem fogadnám el, ha a vörös bársony karszékekben llodossiu és Miletics minisztériuma volna. (Helyeslés a széhő baloldalon.) Elnök : Holnap vége lesz a tárgyalásnak a zárbeszédek fognak következni. Az ülés végződik d. u. 2 t / í órakor.
