Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

353 220 ' crsíágw ülés augusztus I. 1870.J ujabb tapogatózással eltéréseket tegyünk, me­lyek által nem könnyitünk a népen, melyen pe­dig bizonyára mindnyájan óhajtanánk könyiteni. {Helyeslés bal felől.) Gorove István közlekedési mi­niszter ; A t. előttem szólott képviselő ur né­mely enuneiatiójára vagyok kénytelen megjegy­zést tenni. Azt mondotta képviselő ur, hogy a N. Vá­rad-kolozsvári vonal 38,000 frt garantia mellett adatott ki. Bocsánatot kérek, én máskép isme­rem ezen dolgot; t. i. a nagyváradi-kolozsvári vonalat a kormány saját költségén kezdte épí­teni és azután egy vállalkozónak adta ki, pedig hozzáteszem, egy pár millió, 3—4- millióval ol­csóbban, mint az előzetes és a kormány bir­tokában levő költségvetések azt magukkal hozták volna; — pedig ha jól emlékszem ugyanazon vállalkozónak adta ki, a ki azt most. épiti, egy átalános összegért és a garantia kérdése csak azután későbben merült föl és később szavazta­tott meg a biztosítás az országgyűlés által. Azt mondja a képviselő ur, hogy még most sem képes a kormány biztos adatokat fölhozni ezen vonal megváltoztatására nézve. Igenis a kormány előtt akkor, midőn a szerződés kötte­tett, nem feküdtek azon adatok, melyek foly­tán biztosabban lehetett volna eljárni arra nézve, hogy mily garantia adassék. De ezt nem maga a költségvetés határozza meg, hanem meghatározza az is, hogy a megváltozott viszonyokhoz képest egyszer kisebb, máskor nagyobb garantia mel­lett kénytelen a kormány a vállalkozóval egyez­kedni. Hogy mennyibe fogna azon alagút kerülni, melynek kiépítése alól most a törvényhozás a vállalkozót fölmentené ? ennek meghatározása nem a kormány feladatához tartozik; mert vi­lágosan megjegyeztem, hogy bár mennyibe került volna ezen alagút: okvetlenül kényszeritette volna a kormány a kiépítésre a vállalkozót, ha más akadályozó körülmények nem fordultak volna, elő, melyeknél fogva az alagút kiépítését, — ha az csak 10 krajezárba került volna is, — még is ki kellett kerülni. Volt szerencsém előadni a döntő okot, mely abban rejlett, hogy a viszonyok­azon vonalnál, mely az alagúthoz vezet, az üzlet és forgalom tekintetében sokkal veszélyesebbek mint azon vonalnál, mely most a törvényhozásnak ajánltatik. Ugyanis a vasúti és pénzügyi bizott­ságok jelentésében azt méltóztatott látni, hogy azon terrénum, mely Gyéres és Kolozsvár között fekszik, igen sok nehézséget nyújt azon vo­nalra nézve is, melyet a kormány ajánl, és arra is, mely az első tervben volt fölvéve. De a nehézségek azon vonalra nézve, melyet most ajánlunk, sokkal csekélyebbek, mint az ere­deti vonalnál lennének; mig ugyanis az ere" deti vonalnál a csuszamlások 6000 méterre men nek, itten csak 2400 méter hosszúságúak mórt­földenkint. Azonfölül ki van mutatva az, hogy a kor­mány által most már javaslatba hozott vonal sokkal kisebb téren megy, egy század maximál emel­kedéssel, t. i. 18,200 méter hosszaságban, mig a másiknál körülbelül 36 ezer méter hosszaság­ban mutatkozik az emelkedés. Ez pedig azt idézné elő, hogy az üzletnek költségei lennének aránylag magasabbak. (Helyeslés.) Arra kell te­hát tekintettel lenni, hogy az országnak bizonyos pénzbeli összege takarittassék meg. Azért vol­tunk tehát bátrak nyugodt lélekkel ajánlani ezen törvényjavaslat elfogadását {Helyeslés. Sza­vazzunk !) Benedikty Albert: (Halljuk! Eláll!)!!. képviselőház! A jelen kérdésnél fölszólalni annyi­val inkább kötelességemnek tartom, mert fő­súlyt fektetek arra, hogy a földalakulásból is ebből következtetve indul ki, mind a központi bizottság, mind a pénzügyiminiszter ur. Erre nézve pedig bátor vagyok megjegyezni, hogy 18*70. márezius 30-án egy szakférfiakból álló bizottság épen ezen vonalat tanulmányozván, arról kellő munkálatot készíttetett, melyből kiderül, hogy 1-szőr a tordai vagyis kolosvári tunnelen vezetendő vasútvonal 1 \ mértfölddel x rövidebb mint az, melyet a központi bizottság ajánl. 2-szor kitűnt, hogy a. föld minősége sokkal szilárdabb itten Boósnál, hol a tunnel vitetik keresztül, mint azon állomáson, mely elfogadás végett ajánltatik, (Hall­juk !) és megjegyzendő az is, hogy ez alkalom­mal lVg mrtfkldel rövidebb levén a tordai vas­útvonal, egészen feleslegessé válik azon másfél mértfödnyi útvonal elkészítése, melyet Gyerestől Tordáig elkészíteni ajánlanak. Továbbá az emel­kedésre nézve is hallottam észrevételeket. Hogy mily magas a tunnel, az szintén ezen munkálatból derül ki, valamint £IZ IS, hogy itten' nem nagyobb az emelkedés, mint ottan; egyik­nél olyan az, mint a másiknál, — kicsi különb­séggel. Nevezetesen megjegyzendő még az, hogy a Kolozsvártól Tordáig vezető vonal egész hosszá­ban nem vonul el oly helyeken, hol annyi súr­lódás és csusszanás volna, mint a másik helyen. Azon völgy, melyet magam személyesen ismerek, sokkal rövidebb és veszélyesebb, mint a boósi. Továbbá megjegyzem, hogy a kolozsvár-tor­dai vonalnak 1000 ölnyi tunnelen semmibe vágás sincs, holott a másikon hét völgyön keresztül bevágások és torlódások vannak, melyek körül­belül 5 —12 ölnyi mélységű és süppedékes ter­rénumot mutatnak föl, a mi nagy munkát fogna szükségessé tenni. Arra nézve is van még meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom