Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-224

224. országos, Dlés július 30. 1870. 337 törvényjavaslat elfogadásához szavazatommal já­ruljak. Tisza Kálmán; A jelen pillanatban részemről nem szándékozom polémiába bocsát­kozni, sem egy, sem más irányban: (Halljuk!) mert ha ezt tenném, több dolog mondatott itt el, a mi ellen tiltakoznom kellene, épugy egyik, mint a másik oldalon. Sokkal ezélszerübbnek ta­lálom, semhogy polémiába bocsátkozzam, ha egy­szerűen röviden indokolni fogom, hogy én ré­szemről miért fogadom el ezen törvényjavaslatot ugy, a mint az benyajtatott. (Halljuk!) En, t. ház, elfogadom ezen törvényjavaslatot ugy, a mint az benyújtva van, azért, mert 1-ör nem látom, hogy az oly mérvű lenne, a melynél fogva már a fegyveres semlegesség veszélyébe vo­natnánk. Mert én legalább azt, ha akkor, -midőn egész Európában mindenki gondoskodik saját biztonságáról, egy állam nem tesz egyebet, mint, hogy rendes béke idejóni hadseregének oly álla­potba való helyezéséről gondoskodik, hogy ha mégis a veszély bekövetkezik, az ország védetlen ne legyen, ezt én a fegyveres semlegességgel ösz­szezavarhatónak nem tartom. (Helyeslés.) Elfoga­dom továbbá azért is, mert én ugyan elégedet­len vagyok, nem titok, hisz megmondtam elég­szer, azon viszonynyal, melyben épen a hadse­regre vonatkozólag is állunk; én azon viszonyt jónak nem tartom, de rosznak tartom, sőt még arról is meg vagyok győződve, hogy ha azon vi­szony ugy rendeztetett volna, mint általam óhaj­tatott, ha lenne valóban magyar hadseregünk, sokkal kevesebb aggodalommal kellene szembe mennünk a jövendővel, mint most. De ha erről meg is vagyok győződve, mindamellett azt tar­tom, hogy ha egy rendszert rosznak tartok is, nem szabad, — miután a jó rendszert életbe léptetni nincs hatalmamban — megtagadni ezen rendszer szerint is azt, a mi az ország megvédé­sére szükséges. (Helyeslés.) Mert ha az ország megvédetik, a rósz rendszert ki lehet javítani, de ha az ország elveszett, akkor arról többé szó nem lehet. (Élénk helyeslés.) Ezen nézetek azok, a melyeknél fogva, t. ház, én e törvényjavaslatot megszavazom. Vége­zetül még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Keglevich képviselőtársam és barátom egy­átalában nem szándékozott sem a minisztériumot, vagy a többséget solidaritásba helyezni azon la­pok nyilatkozataival, a melyeket fölemiitett, sem pedig azon lapok irányában, isten tudja, milyen pressióra hivni' föl a házat: ő csak egyedül con­statálni akarta, hogy maga részéről azon irányt veszélyesnek tartja, és hogy ezen irány számára nem volna hajlandó semmit megszavazni. Ennek megjegyzése után, miként előbb is mondám, én ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alap­KÉPV. H. NAPLÓ 18f| X jául épugy, mint részleteiben az általam elmon­dott indokoknál fogva elfogadom. (Helyeslés.) Pulszky Ferencz: T. ház! (Szavazzunk!) Eláll!) Igen röviden megjegyzem azt, hogy van Európában két állam, melyeknek semlegessége tractatusok által van biztosítva: Svájcz és Bel­gium, és mindakettő fegyverrel tartja íöl semle­gességét, hogy az eshetőségek készületlenül ne találják. Én részemről ellene vagyok a fegyveres semlegességnek, és meggyőződésem az, hogy a mi egyetlen politikánk csak az lehet, hogy a semlegességet tökéletesen megtartsuk; de azt, hogy ne legyünk felfegyverkezve semmikép, hogy még csak a békeállapotot se tartsuk főn, azt egyátalában elfogadni nem lehet: mert épen ez által adunk provocatiót arra, hogy reánk törje­nek. Egy franczia iró azt mondja: Clouverner c'est prévoir. Kormányozni annyit tesz, mint előre látni. Én ugy látom, hogy a mi kormá­nyunk ezt megértette, előre látta a dolgokat: mert maga a honvédség szervezése mutatja, hogy előre látta azon esélyeket, melyeknek előbb utóbb be kell következni. Azt hiszem, hogy most is köte­lességét teljesítette, midőn ezen törvényjavaslatot benyújtotta. Azért annak elfogadását ajánlom. (Helyeslés. Szavazzunk!) Csiky Sándor : Hogy én e tekintetben mily nézetben legyek, azt már a t. ház előtt kijelenteni szerencsés voltam, mikép a semleges­séghez teljes mórtékben ragaszkodom. Éhez képest én semmi olyas tényt, a mely ürügyül szolgál­hatna akármily kormánynak arra, hogy bennün­ket a semlegességi állásból a harcztérre zavar­jon, hazánk helyzetére nézve tanácsosnak nem tartok. Éhez képest, t. ház, azon törvénynek, mely az ujonezok oz évre való kiállítását elren­deli, megváltoztatását ezen szempontból kiindulva, helyén lenni nem találom. Éhez képest ezen tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el sem fogadhatom. Azonban, azt hallottam, t. ház, megemlí­teni, miként azáltjal, hogy ha előbb behívatnak az ujonezok, mint a törvény azt elrendeli, az ide­gen hatalmak ellen provocatióra okot szolgáltató tényt nem követünk el. Én azonban, t. ház, azt hiszem, hogy ez is indokul vagy ürügyül szolgál­hat ara, hogy a szomszéd hatalmak látván fegy­verkezésünket, azon véleményre jőjenek, mikép irányukban ellenséges állást akarunk elfoglalni. Egyébként nem találom, hogy hazánk csak­ugyan védtelenül maradna, ha ezen törvényja­vaslatot el nem fogadjuk, a mint ezt előttem egy képviselőtársam említette, ki a tárgyalás alatt levő törvényt elfogadta. — Hát ninesen 800,000 fegyverben álló katonánk? (Derültség) nincs 80,000 honvédünk? Igaz ugyan, t. ház, hogy azon honvédség nincs ugy fölszerelve mint ,t •>

Next

/
Oldalképek
Tartalom