Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-209
209. országos Otés július 14. 1870. 27 először is magán kezdené, és azután menne tovább az illető személyeken. Előbb azt kellene mondani: én vagyok felelős, és csak azután, te vagy felelős ós ő felelős. Hanem a kormány, ugy látszik, elhallgatta a conjugatiónál az első személyt, és csak a másodikat és harmadikat látta jónak fentartani. Már pedig azt kérdem, t. ház ! hogy ha ezen törvényjavaslat szerint a virilis szavazatok is életbe fognak léptettetni — vegyük például az olyan nagyoob megyét, mint Báes megye, hol 10—13 mértföidre is kell bizonyos körülmények között a járhatlan utakon a vármegye székhelyére utaznia — a bizottsági tagok közül csak is azok fognak elmenni, a kik galantabbak, nem fognak pedig elmenni azok, a kik kevésbbé galantak. Eddig is ugy volt az a bizottmányi üléseméi, hogy azok másod-harmadnapján majdnem egészen néptelenek voltak. Ily körülmények közöt", pedig a szavazókkal csak a kormány érdeke fog mindig keresztül vitettetni, mert a főispán. a gjülesnek nagy moloehja ott fog ülni mindig, miit egy zsandár. Azt sem tudom, hogy miért nem lehetett voha a bizottmányi tagoknak napidijakat előírni a törvényjavaslatban. (Ellenmondás a jobb oldalon.) Én, kérem, a gyakorlatból beszélek, annak igenis megvan a maga gyakorlati haszna. Én Zenta városának főbírája voltam 1861bei ós már akkor behoztam azt, hogy a bizottmányi tagok számára a város 3 Itnyi napdijat ajánlott fel. A napidijak mellett minden bizottmányi tag kocsit is kapott a várostól, és ezért tartozott a bizottmányi ülésekben pontosan megjelenni, és azt végig várván, a városnak ügyeire és érdekeire befolyást gyakorolni, s a történtekről a legközelebbi városi közgyűlésen jelentést kötelesek voltak tenni. Ugy van ez ottan mai napon is, és ennek csakugyan van haszna, méltóztassanak elhinni. Es ez sem az országnak kiadásait nem szaporítaná nagyon, ha azt az orsság fizetné is; sem, a mi még jobb leone, a városok nem vonakodnának e fizetést teljesíteni. Sőt azt hiszem, hogy azok eme szűkkeblűség élmiére is meg fogják tenni, mert a mint a latin közmondás is mondja: „exempla trahunt". És megteszünk mindent a nép érdekében annak jóléteért. Legyenek az urak ott a túlsó oldalon meggyőződve, hogy ha rósz sorsa eme javaslatot törvényerőre emelendi, nem fogunk elmulasztani semmi alkalmat azért, hogy a nép érdekeinek, az alkotmányos érdekeknek is érvényt szerezzünk. (FölUáltásoh jobbról: Elég már!) Nem azok kedvéért, kik azt mondják, hogy elég, hanem mert igen el vagyok rekedve, már végzem beszédemet; s bocsánatot kérek azoktól, kik tán még szívesen hallgatnának; végzem pedig azzal, hogy a tárgyalás alatti törvényjavaslatot visszautasítván, tárgyalási alapul se fogadom el, hanem igen is a László Imre által benyújtott határozati javaslatot pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Jámbor Pál jegyző*: Sztratimirovics György. (Nincs jelen!) Berzenczey László! (Eláll! Halljuk!) Berzenczey László: Csupa gyönyörűség nézni ezen ürességet, (Derültség) legalább nem lesz oly meleg. (Hangosaiban!) Annyinak, a mennyi itt ben ^an, elég ez a kis hang is. (Derültség.) Most az ülés kezdetén, midőn még többen voltunk, számos kérvényről tettek jelentést, köztük volt Marosvásárhely kérvénye is. azon város kérvénye, melynek képviselője vagyok; ne vegyék tehát rósz néven, hogy mint azon város képviselője, annak kérvénye ellen szólok. Csodálatos! a kérvényt azon város és communitas irta, a mely ellenem szavazott, mint jó kormánypárti, és épen azon jobb oldali képviselő fogalmazta, kivel meg akartak verni, és az hozta be. Ezen kérvény következtében kötelességem néhány szőt szólani. Azt mondják ezen oldalon: Nem pártolom a törvényjavaslatot ; de ez rósz eljárás. Azt kell mondanom : E törvény egyedül üdvös, ez fogja a magyar nemzetet újra teremteni, a rendet, csendet bistositani, ezen törvény szebb jövőnk bölcsője; és midőn elvégzem, azt mondom : Igen, de nem fogadhatom el tárgyalás alapjául. Miért? mert a párt érdeke ugy kívánja. Ellene fogok beszélni, de mert mellette kell hogy szavazzak, a végén azon logikát hozom ki, hogy különben pártolom pártérdekből. (Derültség.) Ez uj, ilyet a világon még nem ismertem, ily parlament, ily majoritás, mint itt van, nem volt még a világon. A kormánynak saját pártjában van oppositiója, de consignálja, ez legyőzetik a párt érdeke által, s akkor a minoritást a hátára veszi, és bejön veié a házba s leszavazza itt a tulajdonképeni majoritást. Ily eljárás csakugyan nincs több a vi lágon, ilyet nem hallottam ; olvassák el a parlamenti rendszert, soha kormány ily majoritással nem dicsekedhetik. Fel kellett szólalnom, t. ház, de rövid leszek. (Éljenzés.) Azt mondják : Erdélyért tesznek mindent, — székely vagyok, ez maholnap gúnyszó lesz ; —. de azt ugyan ne mondják, hogy Erdélyért tesznek mindent. Azt mondják, hogy ott vagvunk a románok torkában, isten tudja Erdélyért mi mindent kell tenni, miért'{ Azon Erdély, mely democratikus institutiókkal mindig inkább birt, mint Magyarország, hol a székely,