Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-219
213. országos iiléa Julius 19, 1870. 299 tározata értelmében még ez év folyama alatt elkészíttetni í" Elnök: Közöltetni fog az illető két miniszter úrral. Kürthy István: T. ház! Bátor vagyok a tisztelt pénzügyminiszter úrhoz egy interpellatiót intézni. Mellőzvén minden indokolást, csak röviden a tényállást akarom elmondani. Bácsmegyében kebelezett Monostorszegh község határában van az államnak egy 2132 holdnyi úgynevezett remanentialis földje. E földekért eddig 4500 és egynehány forint fizettetett haszonbérkép. E haszonbér az idén lejárván, uj árverési határidő tüzetett ki, melynek eredménye az volt, hogy a földek egy Steiner nevű kiskőrösi lakosnak mint legtöbbet Ígérőnek 11,101 forintért bérbe adattak, s a nevezettel a szerződés minden törvényes forma megtartásával meg is köttetett. Későbben azonban az jutván bizonyára az illetőnek eszébe, hogy a magas ár mellett kevés hasznot fog láthatni, addig járt a pénzügyminisztériumhoz, s folyamodott, nem tudom, mi utón, mig a pénzügyminisztérium e szerződést minden ok nélkül megsemmisítette, és a zombori kincstári igazgatót nj árverés kitűzésére utasította. Meg vagyok győződve, t. ház, hogy ezen uj árverés eredménye a 11100 forintot megközelíteni sem fogja. Már most kérdem, ki fogja a kárt viselni? Bizonyosan az állam. Miért? azért, mert egy pénzügyi közegnek tetszett önkényüleg, közmegbotránkozásra a Steinerreli szerződést minden helyes ok nélkül megsemmisíteni. Ez oknál fogva bátor vagyok a pénzügyminiszterhez következő interpellatiót intézni: (olvassa.),,Van-e tudomása a pénzügyminiszter urnák arról, hogyBáesmegye Monosfcerszeghközség határában fekvő, és 2132 úrbéri holdból álló álladalmi, úgynevezett remanentialis földek, melyek eddig csak 4574 forintot jövedelmeztek, a legutolsó árverés alkalmával Steiner kiskőrösi lakosnak, mint legtöbbet Ígérőnek 11,101 írtért lettek haszonbérbe adva 1 Van-e tudomása arról, hogy a neve zett Steiner uj haszonbérlővel a szerződés, minden törvényes forma magatartásával megköttetett ? Miért lett ezen szerződés minden ok nélkül a pénzügyi minisztérium által megsemmisítve , és a zombori kincstári igazgatóság uj árverés megtartására utasítva? Helyesli-e a pénzügyi miniszter ur ezen eljárást? Végre hajlandó-e a t. minisztBr ur e tárgy ban szigorú vizsgálatot elrendelni 1 Elnök: Közöltetni fog a pénzügy minis zter úrral. T. ház! E perezben vettem kezemhez Mátyus Arisztid képviselő ur utján dr. Pd>ulovits István Újvidéken megválasztott képviselő megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz fog utasíttatni. A gazdasági bizottságnak van egy jelentése. Széll Kálmán jegyző (olvassa a jelentést, mely szerint a képviselőház karzatán alkalmazásban levő két ruhaiárnoJc, — Iák különben fizetést nem kapnak, de a szünidő alatt a, vendégektől Járó ajándékoktól is elesnek, — a szünidőre havonkint 20 frtnyi kegy díjban részesittetni véleményeztetik.) Elnök: Ha megengedi a t. ház, az oly csekélység, hogy talán akkor, midőn a gazdaságibizottság másik jelentése elintéztetik, ez iránt is intézkedés történhetik. (Helyeslés.) Napirenden levő tárgy: a közbiztonság helyreállítása végett tett rendkívüli intézkedések befejezéséhez megkívántató póthitel iránt a központi és pénzügyi bizottság jelentése. Szögyényi László központi elöadó (olvassa a központi bizottság jelentését a közbiztonság helyreállítása végett tett rendkívüli intézkedések befejezéséhez megkívántató póthitelről szóló törvényjavaslat iránt.) T. ház! Az 1868: XXXII. törvényczikk egy 100 ezer írtból álló póthitelt nyitott a belügyminiszter rendelkezésére oly czélból, hogy abból fedeztessenek mindazon renkivüli kiadások, a melyek szükségesnek mutatkoztak az ország némely részeiben a megzavart közbiztonság helyreállítására. Ezen kiadások azonban időközben oly magasra emelkedtek, hogy az eddigi pothitelböl már fedezhetők nem lettek, és azért a belügyminisztérium kényszerítve lett a törvényhozásból egy ujabb póthitelt kérni. Ugyanis alig sikerült Somogy és Zala megyékben az oda kiküldött királyi biztosok által 1868-ban a közbiztonság helyreállítása, már is az ország egy más részében a Tisza vidékén a közesend, személy- és vagyonbiztonság olyannyira meg lettek támadva, hogy nem csak egyesek, de posták és vasutvonalak is folytonosan ki voltak téve rendszeresen szervezett rablóbandák megtámadásainak. E czélból a Tiszavidékre is királyi biztos lett kiküldve, és annak hatásköre Pest, Pilis, Solt, Csongrád, Csanád, Torontál, Békés, Arad, Bács-Bodrogh megyékre, és az ezen területeken fekvő sz. kir. városokra is kiterjesztetett. Ezen királyi biztos és személyzete 15 hónap alatt 554 bűnesetet derítettek fel, melyekben 813 egyén vett részt, kik közül 425 lett letartóztatva, a többiek egyelőre szabad lábon hagyattak, börtönhelyiségek hiányában egyelőre rendőri felügyelet alatt tartatván. Ezen a Tiszavidékre kiküldött királyi biztos, ugy az 1868-ki évben Zala és Somogy megyébe kiküldött királyi biztosnak működése oly tetemes kiadásokat vet38*
