Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-209
209. országos ülés Julius 14. 1370. 23 nem érti; de hogy azok legyenek a nép jogaiDak védői, a kik az ő jogait föladják; azok legyenek az ő barátai, a kik őt jogaitól megfosztják, hogy azok legyenek az ő jóakarói, a kik őt megcsonkítják : ezt nehéz lesz velők elhitetni. (Élénk helyeslés hal felől.) Azért vessen kiki számot, inig nem késő, lelkiismeretével. Én számot vetettem magammal, hogy számot adhassak; és egykor emelt fővel fogom elmondani, és ismételni választóim előtt azt. a mit itt most mondok e házban: nem pártolom az ily törvényjavaslatot. (Élénk tetszésnyilatkozatok a lal oldalon.) Jámbor Pál jegyző : Domahidy Ferencz ! Domahidy Eerencz: Elállók. (Helyeslés. ) Jámbor Pál jegyző: Popovics Zsigmond ! Popovics Zsigmond : T. ház! A tárgy átalános, nagy fontossága ki fog menteni, ha egy pár perezre a tisztelt ház türelmét igénybe veszem. A t. kormány, mint az 1848-ki kormány jogai és kötelességeinek örököse, szerintem nem volt följogosítva arra, hogy e törvényjavaslatot ily szellemben előterjeszsze; mert az 18d8-ki XVI. törvényezikk l-ső §-a a kormányt utasítja , hogy a megj r ei szerkezetnek a népképviselet alapján rendezéséről törvényjavaslatot terjeszszen be. Hogy ezen beterjesztett törvényjavaslat legalább felerészben nem a népképviseleten alapszik azt, ugy hiszem, bizonyítani nem szükséges. De, t. ház, ép oly kevéssé van jogosítva a népképviselet ezen törvényjavaslat elfogadása által saját létalapját : a népképviseletet megtámadni. A legeonservativebb képviselet, t. ház, szerintem nem mehet tovább, mint a meglevő jogok conservatiójáig. Egy lépéssel tovább, a jogosítottak egy legcsekélyebb részének kizárásával már a ratio terére lép. (Helytslés.) E tekintetben, t. ház, egy előzményre legyen szabad hivatkoznom. Az 1848-ki Y-ik törvényezikk l-ső §-a azt mondja: „Politikai jogok élvezetét azoktól., kik eddig annak gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés föladatának nem tartja.'* Ha ezen nézet helyes volt akkor, t. ház, azt hiszem, hogy annál helyesebb most. Atalában én nem tartom a népképviselet föladatának azt, hogy azok jogait, kik általa képviseltetnek, confiscálja, vagy csak megszorítsa. De, t. ház! sokan azt mondják, hogy azok nem is jogok, hanem kötelességek, azon következtetésre jutnak, hogy ezen kötelességek teljesítését ruházzák azokra, kik vagyonuknál s helyzetüknél fogva arra leginkább képesek. Ez a feudálisok elmélete volt mindig, és máig is vannak olyanok, kik azt mondják, hogy az önkormányzás a tisztviselők választása, a törvény végrehajtása, sőt maga a törvényhozás is nem anynyira jog, mint inkább kötelesség. Azt mondják tehát a szegényebb népnek: engedjétek nekünk mindezen terhet legalább fele részében, ha ez aztán meg van. azon példabeszéd szerint, hogy evés közben jön meg az étvágy, majd később elveszik a másik felét is; annak már ugy is kevés értéke van, és így átveszik az összes jogokat vag3 r szerintük a kötelességeket — és ezek birtokában könnyű lesz aztán magán birtokjogokat megtámadni. Én nem félek, hogy ezen korszak be fog következni; hanem helyesebbnek tartom követni azon mondást . hogy: principiis obsta. Nem volt szándékom, t. ház, a törvényjavaslat pártolására fölhozott érvekre részletesen válaszolni, csak egy pár megjegyzést teszek ; különösen egy körülményre vagyok bátor hivatkozni, melyre nézve tegnap Schvarcz Gyula képviselő ur — azt hiszem hivatalos adatok alapján — fölvilágosított. Ezen adatok szerint Csik-Szeredán virilis szavazat jogával fog bírni az, ki 7 frt 14 krt fizet; Oláhfalván az, a ki 5 frt 68 krt fizet. Úgyde Erdélyben a választási törvények szerint választó csak az lehet, a ki 8 frt censust fizet. Tehát ama esik-szeredai és oláhfalvi polgárok virilis joggal igen, de választási szavazattal nem fognak birni. {Derültség. Fölkiáltások bal felől: Ugy von !) Ivánka Zsigmond: Ott virilis joggal bir az, ki 5 frt adót fizet, míg Pest megyében nem bir az, ki 700 frtot fizet! Popovics Zsigmond: A t. cultuszminiszter ur beszédében Dél-Amerikára hivatkozott. Én e hivatkozást igen tévesnek tartom, mert köztudomású dolog, hogy Dél-Amerikában a jogegyenlőség elve diadalmaskodott. Én ezen elvet a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban atalában nem találom föl. (Helyedét bal felől.) Továbbá a t. belügyminiszter ur a főispánok kijelölési joga mellett fölhozta és indokolásában is mondja azt, hogy: „A nemzetiségek egyenjogúságáról szóló XLIV. törvényezikk csak ugy nem marad irott malaszt, ha a, főispán a helyi viszonyokhoz képest eszélyesen gyakorolhatja a kijelölés jogát. " Az igaz, t. ház, hogy e törvény eddig irott malaszt maradt, hanem én a törvényhatóságokban e törvény érvényesítését nem a kijelölési jogtól, hanem a választásoktól várom; ennek gyakorlásának lehetőségét pedig a beterjesztett tőrvényjavaslat egészen kizárja. Több képviselőtársunk agrárius mozgalmak-
