Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-218
284 218, orsíáqo* ülés július 25. i«70. fogva is álljon az érettség azon fokán, mely szükséges arra, hogy tiszti feladatát kellően betölthesse ; a másik, mely szerintem nem kevésbbé fontos az, hogy a tisztviselő bírjon saját vagyona felett rendelkezési joggal, azért, hogy ellenében minden előadható esetben a vagyoni felelősség érvényesíthető legyen. Már maga az 1848ki XXIII. törvényczikk még a választókra nézve is a nagykorú quaíificatiót követeli, sőt ezen törvényben már a bizottsági tagokra nézve is ezen elv el van fogadva; mennyivel kevésbé mellőzhető az a tisztviselőkre nézve, hol a felelősségi esetek sokkal gyakoriabbak. Megengedem, t. ház, hogy az ezen § a) pontjában kijelölt 22 éves életkor szellemi tekintetben f tehát' érettség tekintetében nem nyújt okot semmi aggodalomra ; de jogi szempontból hiányzik a vagyoni felelősség lehetőségének garantiája: mert törvényeink értelmében jogérvényes kötelezettséget csakis a 24 évet elért nagykorúak, és így a felelősséget is csak is ezek vállalhatják magukra. Ezen indokoknál fogva hosszasabban nem kívánok e tárgy mellett időzni, miután t. i. ezen törvény 76. §-a a tisztviselőnek felelősségét kívánja minden cselekvény és mulasztásért az állammal, törvényhatósággal, községekkel és az egyesekkel szemben, én ezen §-nak a) pontját e tekintetben nem tartom kielégítőnek. Következőleg erre nézve bátor vagyok egy más szerkezetet ajánlani, mely szerint a 66-ik szakaszban a helyett, hogy „aj életének 22-dik évét már betöltötte", ez tétessék ki „a nagykorú vagy nagykorusittatott." {Elfogadjak! Fölkiált fisok : Maradjon! Zaj.} Elnök: Méltóztassanak figyelembe venni e kérdést, mert figyelmet érdemel. Justh József: T. ház, ha már méltóztatnak elfogadni azt, hogy 24 éves korában lehessen valaki hivatalnok, ám legyen, ámbár ez is meggyőződésem ellen van; de akkor legalább ne méltóztassék elfogadni azt, hogy az is kinevezhető, aki nagykorusitatott. Ámde kérdem,, egy átalában miért nem akarja t. képviselő ur elfogadni azt, hogy valaki 22 éves korában hivatalnok lehessen ? azért, mert nem tesz fel róla annyi érettséget, a mennyi szükséges a megyei tisztség viseléséhez. (Fölkiáltások: A vagyoni felelősségről van itt szó!) Engedelmet kérek,ha azért nem fogadja el, mert a ki 22 éves, az még nem bir szabad rendelkezéssel vagyona felett, akkor ezen ok — véleményem szerint — egészen felesleges, mert itt a választás szabadságát korlátozni nem lehet. Tudjuk, hogy szabad olyat is választani, a kinek épen semmi vagyona nincs; (Helyeslés.) egyrészt tehát korlátozni, másrészt szabadságot engedni, ez nem fór össze meggyőződésemmel. (FölMáltásók: Helyes! Maradjon!) Halász Boldizsár: T. ház! Méltóztassanak megbocsátani: ez tisztán juridicus kérdés. Kérdem, hogy lehessen egy kiskorú ember megyei tisztviselő! Igazsága van abban Simay képviselő társamnak, hogy 18 éves korában is birhat ugyan valaki elég érettséggel és juridicai ismerettel, de hogy kiskorú ember, ki még gyámság alatt áll, megyei tisztviselő lehessen, ezt valóban nem fogadhatom el felelősség szempontjából. Méltóztassék meghozni a háznak azon törvényt, hogy 22 éves korában is lehessen valaki nagykorú, és ón ezt talán elfogadom, valamint megtörténhetik az örökös főispánokkal is, a kikre nézve a t. ház csak ugy incidentaliter ezen szavakkal, ,,az örökös főispánok mellőzésével ;" intézkedett a nélkül, hogy kimondotta volna, hogy az örökös főispánságok eltöröltetnek. És így itt is azon elvet érvényesithetjük, hogy a ki gyámság alatt van, az tisztviselő nem lehet. En, tisztelt ház. pártolom Simay képviselőtársam módositványát. Simonyi Lajos báró: Én nem érthetek egyet Halász Boldizsár képviselőtársammal, mert nézetem szerint e törvényjavaslat következtében a tisztviselő egész állása oly kiskorú, hogy azt bizony kiskorú ember is viselheti. (Derültség bal felől.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a központi bizottság által megállapított szerkezetet? (Elfogadjuk ! Ennélfogva a 66. §, a központi bizottság | szerkezete szerint fogadtatott el. j Széll Kálmán jegyző (olvassa a 67. szakaszt.) Ürményi Miksa : T. ház! Azon elv bői indulván ki, hogy törvényben mindaz, a mi felesleges, nagyon káros lehet, a szakasznak egy átalában feleslegesnek hitt intézkedése ellen szólalok fel. A jogvégzettség megkívántatik itten az alispánra és porgármesferre nézve. MéltóztasI sék meggondolni, t. ház, ez intézkedés igen könyi nyen, sőt merném mondani, talán minden másoj dik harmadik városban beálló következését. Vanj nak kereskedő emberek, s az industria emberei, j kik sokféle pénztársalatoknak, vállalatoknak élén állottak, és mutattak administrationalis képességet, birják polgártársaik osztatlan bizalmát, senki köztilök mást a polgármesterségre alkalmasnak a városban nem hisz és nem kivan, mégis e szakasz intézkedése következtében a többség elüftetik akaratának teljesülésétől, és rá szorittatik, mire? Nem választani a legjobb ügyvédek közt. mert ezeknek — tudjuk a mai napi viszonyokat, — keresetök oly magas. hogy erről nem fognának a polgármesteri állás kedveért lemondani, hanem szoríttatnak a nagyon csekély keresetű s talán sokkal kevesebb érdemű