Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-218

278 218. országos Btés jattot 25. 1870. szabályozási utón oldandók meg: — hajlandó-e a t. minisztérium ezt belátni, s ott, a hol úrbéri szabályozási per van folyamatban, vagy azon per, a felperes volt földesurak önző érdekök miatt hanyagoltatik, s annak sommás természetéhez képest 1857-dik esztendő óta ez ideig keresztül nem vitetett, a földes urak által követelt dézmát és szolgálmanyokat politikai utón felszámitatni és behajtatni nem fogja, mert ez elvonása az ügyeknek a rendes bíróságoktól ? 2-szor Vonatkozva ezen elvek szerint éjien Zemplén megyei 0-Liszka város lakosaira, a kik ellenében azért hanyagolja az úrbéri per lefolytatását a földesuraság, mert több hasznot huz a dézsmából, mint az úrbéri kárpótlás 5-ös kamatából : kivánja-e az összes minisztérium ilyen földesúri törvénytelen önérdek mellett ezen ügyet 2 •/. szerinti rendes bíróságától elvonni, s ilyen időben, a midőn a jobbágyság felszabadítása, robot és dézsina megszüntetése után igen feltűnő s keserű következéseket maga után húzó eset lenne a katonai executióvali dézsmáltatás, lenne szíves belügyminiszter ur 1869-ik évi 18,478 számú rendeletének végrehajtását felfüggeszteni, s az illető földesurakat az általuk 2 y. szerint elhanyagolt úrbéri per befejezésére utasíttatni, a hol ezen irtási és szőlőkérdés eldöntendő. Beadja 1870. Jul. 25-én Szakácsy Dániel, Zemplén megyei ó-Hszkai választó kerületi országgyűlési képviselő/ Elnök: Közöltetni fog az összes minisztériummal. Bobory Károly : T. ház! A házszabályok azon szakaszánál fogva, mely szerint bármikor szót kérhetnek, a kik napirendet indítványoznak, kívánom pár perezre igénybe venni a t. ház figyelmét. Én még a múlt évi november 16-ikán beadtam egy indítványt, mely szerint mondja ki a ház határozatilag. hogy azon illem-szabályt, mely szerint követeítetik. hogy a kormány kinevezéséből hivatalba lépett képviselő tegye le mandátumát, kiterjeszti mindazon méltóságokra, a melyekhez a főrendi ház tagsági joga van kötve. Ennek nyolez hónapja, t. ház ! ezen indítvány vonatkozik például a főispánságokra, de vonatkozik szintén azon főmóltóságokra is, a melyekkel fizetés nincs össze kötve, például az ország zászlósaira : annyival inkább vonatkozik azon indítvány a püspökökre, kik közül némilyeknek annyi jövedelme van, mint összesen az egész minisztériumnak. Én beadtam ezen indítványt Horváth Mihálynak tribuniczi püspökké lett kineveztetése alkalmából. Azonban, t. képviselőház, most alkalom, nemcsak alkalom, de ugy szólván szüksége mutatkozik annak , hogy ezen indítvány megujittassék. Szuppán Zsigmond képviselőt még f. é. május 1-én, mint kinevezett beszterezbányai püspököt mutatja be a hivatalos lap, sőt tudtomra j nemcsak kineveztetett, hanem a római széktől már a helybenhagyást is megkapta: azonban a magyar püspökök politikai joga nincsen azon helybenhagyáshoz vagy az úgynevezett conse! cratioboz kötve. Számtalan példából ki tudom inuI tatni azon gyakorlatot, hogy a kinevezett püsl pökök, mihelyt letették a szokásos esküt a ka! mára előtt, azonnal gyakorlatába léptek poí litikai jogaiknak, például Horváth Mihály képviselő ur 1848-ban, mint csanádi püspök. Szuppán Zsigmond ur, miután kineveztetett, utána még többször megjelent a házban, tehát ugy viselte magát, mint e háznak tagja, most pedig már a helybenhagyást is megnyerte s mindamellett, mint az elnök ur nyilvánitá, mind eddig még be nem adta lemondását, sőt legközelebbi napokban névszerinti szavazás alkalmával neve, mint képviselőé, felolvastatott. Ennélfogva ő a felsőháznak s egyszersmind a képviselőháznak tagja volna. Ezért szükségesnek tartom,—minthogy beadott indítványom tárgyalása igen rövid időt venne igénybe — szükségesnek tartom, mondom, felkérni a házat; méltóztass sék 122. számú indítványomat napirendre kitűzni. Helyeslés a szélső bal felől.) Ezzel összeköttetésben, minthogy azt \ ettem észre, hogy képviselőtársaim sokan nincsenek tájékozva a ezimzetes püspököket illetőleg, s azt j hiszik, hogy azok nem bírnak ugyanazon politi| kai jogokkal, mint a valóságos püspökök ; ennólj fogva egy interpellatiót vagyok bátor intézni a i miniszterelnök úrhoz, mely következő : „A magyar korona kinevezése alá tartozó úgynevezett ezimzetes, vagyis stylo euriali, választott püspökök kapnak-e mint felsőházi tagok királyi meghívást és gyakorolnak-e ott tagsági jogokat?* Elnök: Nem tudom, t. ház, interpellationak vegyem-e ezt, mert tulajdonképen három része van. Első az, mondja ki a ház: hogy ha valaki felsőházi taggá neveztetik ki. az megszűnik képviselő lenni. Azt gondolom, ez nem is kérdés. A második az, hogy Szuppán Zsigmond képviselő püspökké kineveztetett; mint már volt szerencsém jelenteni tegnapelőtt, a kinevezésről hivatalos tudomásom nincs, pedig a minisztériumok az egyes tagok kineveztetését velem rendesen közölni szokták, — sőt az igazságügyi miniszter ur a kinevezéseket rendesen hozzám küldi és tőlem kapják meg az illetők, a mi egyébiránt maga rendén van, mert a ház elnökének hivatalosan tudnia kell, a háznak melyik tagja neveztetik ki; —Szuppán úrra nézve ez, mint