Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-217
262 217. országos Blot Julius 23. 1670. Tisza László : T. ház! Midőn ezen 52. £-hoz szólok, valóban némi aggodalommal teszem azt. A politikában ellenfélről rósz akaratot feltenni, annálfogva gyanúsítani nem igen szeretek. Félek azonban, hogy hangzatos szép nyelvünkben sem fogok elég lágy szavakat találni a lelkemben forró keserűség kifejezésére. (Fődddltások jobh felől: Tyhül Zaj. Fölhiáltások bal felöl : Hát talán öröm}.!) Elnök: Halljuk kérem! En magam sem hallom a szóló urat. (FŐllááltások : Helyre!) Tisza László: Az 52. §-tö\ az 57-ig szól a törvényjavaslat a főispáni hatáskörről. Ezen szakaszok azok, t. ház, melyek felfogásom szerint leginkább meggyőzhetik az elfogulatlanul vizsgálódót, miszerint mindazon szép szavak, melyek itt e tárgyban a jobb oldalon az önkormányzatról mondattak, valósággal alig egyebek, mint: hókus pókus, és hogy a kormánynak, midőn e törvényt a nemzetre erőszakolja, jelszava e tekintetben nem egyéb, mint: „nesze semmi, fogd meg jól!" Valóban meg kell döbbenni, ha látjuk, hogy a nagy meleg daczára, mily kedélyes hideg vérrel segiti a jobb oldal e törvényt a nemzet nyakára tolni; meg kell döbbenni, midőn látjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat, által mennyire fel van adva a nemzetnek mindazon joga, melyek föntartását a jobb oldalról oly fennen hirdetik. De nem akarok, t. ház, bizonyítás nélkül állítni, nem theoretizálni az önkormányzat és és az állami közigazgatás közvetítése közti különbség értelmetlen definitiója körül. A szőrszálhasogatás jó lehet azoknak, kik véleményüket, nézetöket másként védeni nem tudják, és az igazságot — nem akarok magyar embert nevezni — Hegeli transcedentalis bölcselom ködös szóhalmazába kénytelenek rejteni. Elősorolom egyszerűen e törvénynek a főispáni hatáskörre vonatkozó részeit. Mindenki meggyőződhetik ezekből, mennyire ellenkeznek a valódi önkormányzat minden követelményével, mennyire hazudtolják meg az erre vonatkozó ] 848-ki törvényeinket, de mennyire hazudtolják meg magát ezen ellőttünk fekvő tőrvénynek némely §-ait is. Azt hiszem, nem lesz ezífra szavakra szükségem, s mégis, ha, e házban talán kevesen is, de azon kívül bizorwosan igen sokan meg fognak érteni. Lássuk, mit szólnak az 1848-ki törvények. Az 1848-ki Ill-ik törvény 36. §. ezt rendeli: „Az ország, minden törvényhatóságának eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben föntartandó." A XVI-ik törvényczikk 2-ík §-nak b) pontja azt rendeli: „Az állandó bizottmány mindazon hatóságot fogja gyakorolni, mely törvény és al kotmány szerint a megyei közgyűlést minden tekintetben illeti." Ugyanezen §-nak f) pontja igy szól: Tőrvény értelmében a megyei tisztviselőkkel a közgyűlés határozatikig rendelkezik. A jelen előttünk fekvő törvény 1-ső §-a pedig biztositni látszik, hogy a megye gyakorlandja az önkormányzatot." Lássuk, t. ház. mikép felelnek meg ezen követelményeknek azon §-ok, melyek az 52—57-ig terjednek a törvényjavaslatban? mennyire igazolják azt, mit Kerkapoly pénzügjnniniszter ur pápai csalhatatlansággal (Derültség hal felől) oly apodictice állított, hogy sem ő, sem az egész kormány, sem maga a jobb oldal nem óhajtja egyébnek a főispánt, mint a törvényhatóságok ellenőrének ? A jelen törvény 52. §-a, t. ház. e tekintetben azt mondja, „a főispán a megyei kormányzat élén áll.* Nem vitatkozom hosszasan a felett, hogy mint másutt, itt is ellentétbe jő az 52. §. magának e törvénynek már közvetlenül utána következő 53. §-val, mely azt mondja: „a főispán ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot, őrködik a közvetített állami közigazgatás érdekei felett. T. ház! a ki élén áll valaminek, a ki egy szerves egészet képez azzal, kérdem : vajon ellenőrizheti-e az azt tökéletesen? Hiszen tudjuk mindnyájan, hogy az ember maga magát is azért nem ke'pes soha kellőleg ismerni, mert nem tudja magát saját énjéből eléggé kivetkeztetni arra, hogy azt. a mit cselekszik, mintegy kívülről vizsgálja. A ki valamire őrködni akar, annak—meggyőződésem szerint—a ható, a cselekvő működés körén kivül kell állnia. Miért látjuk mi, t. ház, e törvénynek hibáit? Miért érezzük ízét előre az áldástalan gyümölcsnek, melyet ez teremni fog ? holott nem mi vagyunk atyái e negyedfél évi vajúdás után is idétlen gyermeknek, hanem önök. Derültség bal felől.) Azért nem látják önök ezt: mert belől vannak a körön, belől ez ügyre vonatkozólag a bűnös, akarom mondani a bűvös körön és e bűvös körben szülei majomszeretetűk nem engedi e törvényt elfogulatlan szemmel vizsgálniuk. Hiszen, t. ház, nem egyéb, hanem épen az, felfogásom szerint, az ellenzék létoka, érdeme mindenütt és minden kérdésben : azért van szükség rá, mert egyedül ő képes nézni, vizsgálni, bírálni azt, a mit a hatalom kezelői cselekesznek. Ily vizsgálat, bírálat nélkül pedig, t. ház, felvilágosult századunkban, akármily boszszantó is ez némelyeknek, soha sem egy felvilágosult ember, még kevósbbé pedig egy al kotniányos ország uj intézményt elfogadni nem fog-