Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

248 217. országos ülés Julius 23. 1870. és az önkormányzatnak, ezt azokra bizom, kik e téren jártasabbak: a tudomány férfiaira, hogy szabatosan körvonalozzák. De azt hiszem, alig fogok ellenvetésre találni, ha azt mondom, hogy mindaz, a mi a centrális, a központi kormány hatalmát öregbiti, a eentralisatio érdekében történik , és mindaz, a mi az egyes niunicipiumok, a megyék hatáskörét, jogkörét tágítja, az önkormányzat érdekében történik, iHelyeslés.) Ebben — ugy hiszem — megegyezünk. Mármost kérdem, vajon a 43-ik és 58-ik §§-ban van-e erről szó , van-e arról szó, hogy a központi kormány, a minisztérium hatalma öregbittessék, és a munieipiumok hatalma kevesbittessék ? Nézetem szerint itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a munieipium hatáskörét és hatalmát ki gyakorolja. Nem az a kérdés, hogy e hatáskör a minipiumról átruháztassók a minisztériumra, hanem az hogy ezt ki gyakorolja ? és az előttünk fekvő törvényjavaslatban kimondatik, hogy gyakorolja az alispán, hozzá tévén a 45. §. a közgyűlés ellenőrzése mellett: „Tehát nem függetlenül, hanem a közgyűlés ellenőrzése mellett. Felhasználta az alkalmat az igen t. képviselő ur arra is, hogy védelme alá vegye a választott képviselőket, és elmondja, hogy a központi kormány vagyis a minisztérium alatt álló tisztviselők sem mentek minden hibától, minden bűntől. Erre ujabban azt kell mondanom, hogy ismét nem ez forog kérdésben: nem arról van szó, hogy a központi kormányzat alatt álló tisztviselők jobbak-e, vagy a választott tisztviselők; hanem arról van szó, vajon vezetheti-e a közigazgatást egy 400 vagy még több tagból álló bizottság, vagy pedig egyes tisztviselők 1 (Élénk helyeslés jobb felől.) Elmondja a t. képviselő ur, sorba véve a minisztériumokat, hogy micsoda panaszok vannak azok mindegyike ellen. Legyen szabad csak azokról megemlékeznem, melyek az én vezetésem alatt álló minisztériumot illetik. Azt mondja a képviselő ur: igen számosak a panaszok a posta- és távardai hivatalnokok ellen. (Halljuk!) Igaz, számosak a pa naszok és fájdalommal vagyok kénytelen bevallani, hogy ezen panaszoknak nagy száma nem is alaptalan. Tett ezen panaszok megszüntetésére az én igen t. előadóim, teszek én is, a mi az adott körülmények közt tehető, és reménylem, hogy ha azon akadályok, melyek fönállanak, lassankint meg fognak szűnni, meg fognak szűnni ezen panaszok is. Nem akarom felhasználni ezen alkalmat, hogy felsoroljam mindazt, mi okozza ezen panaszokat ? Csak azt akarom a t. képviselő urnák megjegyezni, vajon hiszi-e, hogy ha a postát és távirdát nem az én vezetésemre, hanem például Komárom, vagy Pest megye közgyűlése, vagy az országgyűlés rendelkezése alá bocsátanak, kevesebb volna e talán á panasz? (Derültség. Tetszés jobb felől.) Maga a t. képviselő ur, a mint márNehrebeczky képviselő ur megjegyezte, elismeri, hogy a megyei hatóság teendőinek legnagyobb része adminisztratív igazságszolgáltatás, és azt mondja, hogy, mint átalánosan el van ismerve, a nyilvánosság és a szóbeliség felel meg leginkább az igazságszolgáltatásnak. Per eonsequentiam áll ez az admimstratio terén is. Bátor vagyok megjegyezni, hogy bizonyos elvek, ha igazak is, csak bizonyos határok közt igazak. így például, hogy innen vegyek példát, a képviselő ház bizonyos bíráskodási jogot gyakorolt ezelőtt, t. i. a képviselő választások ellen beadott panaszok felett, és csakhamar meggyőződött a t. ház, hogy 400 tag nem alkalmas arra, hogy bíráskodjék. Talán a t. képviselő ur is el fogja ismerni velem együtt, hogy igen sok esetben a t. ház unatkozva s türelmetlenül hallgatta a tényállás előadását; el fogja ismerni, hogy nem ismerve tökéletesen a tényállást, többnyire a pártérdek is be folyt az ítélet kimondásába. A mi áll az országgyűlésről, kétségkívül sokkal nagyobb mértékben áll a megyei gyűlésekről. (Igaz! jobb felől.) Azt mondja ugyan a t. képviselő ur, hogy a Tisza Kálmán ur által beadott módositvány ezen segit, t. i. felállít egy kisebb tanácsot. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy vissza megyünk ismét a collegialis rendszerre. A minisztériumnál, vagyis a központi hatalomnál károsnak tartottuk ezt és megszüntettük, létesítettük a miniszterialis, az az : az egyéni kormányt. A megyénél mit akarunk most tenni? Azt maguk is elismerik a bal oldal t. szónokai, hogy az összes bizottság nem is adminisztrál, hanem kívánnak mellé adói egy tanácsot. Már most kérdem : hová lesz ez esetben a felelősség? Nem azon felelősségei; értem, melyszerint valaki törvény elé idéztethetik és elitéltethetik, mert hisz ezen esetek igen ritkák; hanem értem azon morális felelősséget, melyet minden ember kénytelen magára vállalni. Ha az alispán intézkedik : ezen egyes egyén felelősségének van igen is értelme, mert mindenki tudja,hogy ő ós egyedül ő az, ki igy vagy ugy intézkedik: de ha több vagy kevesebb tagból álló megyei tanács vagy kis gyűlés intézkedik, ki a felelős ? hiszen tudjuk, hány száz meg száz kibúvó ajtó van a felelősséget magáról lerázni. Maga a t. képviselő ur megteszi mindazon ellenészrevételeket, melyek módositványa ellen netalán felhozathatnának. Azt mondja például fölhozathatnának, hogy lassú az administratio, ha közgyűlés által vezettetik és igyekszik ezen