Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-217
217. országos lilás Julius 23. 1870. 245 Következik a napirenden levő tárgy vitatásának folytatása. Tegnap méltóztattak elhatározni, hogy a 43-ik §-hoz beadott módositványok kinyomassanak. Ez megtörtént, most tehát a 43 ik szakaszhoz kell visszatérnünk. (FölUáltásoh hal felől: Szavazzunk !) En igen örömest feltenném a kérdést, de szólók vannak még feljegyezve. (Elállunh! bal felől.) Nehrebeczky Sándor: T. ház! Komárom városa tisztelt képviselője által a 43-dik §. ellen benyújtott módositványt {Halljuk!) a központi bizottság szövegezésével összehasonlítván, három ténykörülmény tűnik föl előttem. Az egyik, hogy Ghyczy t. képviselő ur a 43-ik szakasznak 10. pontját csaknem egészen elfogadja. A második, hogy ugyancsak a 43-dik §. néhány pontját egészen hallgatással mellőzi, és igy azokat bizonyosan kihagyatni véli. A harmadik, hogy módosításának bekezdésében egy lényeges változtatást kíván behozatni az által, hogy a közigazgatás vezetését nem az alispánra, hanem a közgyűlésre kívánja bízatni. Az első körülmény arra vonatkozik, t. ház, hogy a módosítást tevő tisztelt képviselő ur a 43-dik §. 10. pontját majdnem teljes szövegezésével — mert e módosítás igen csekély — elfogadta. A módosítás t. i. abban áll, hogy az E. pontnál „törzsvagyon" helyett csak „vagyont" kívánt felvétetni és a 9-ik pontnál ezen tétel után „mindazon ügyeket, melyek ezen vagy más törvény", e szót „szokás" kívánja beillesztetni. Ez elfogadásra nézve azon észrevételt vagyok bátor tenni, hogy ebből arról győződtem meg, miszerint ezen törvényjavaslatnak szövegezése még sem annyira rósz, mint azt a t. ellenzék hangsúlyozta, miután egyik pártvezére annak egész 10. pontját szóról szóra elfogadni kész. A mi a kihagyott pontokat illeti, t. ház, én azokat föntartandóknak vélem, azért, mert azokban a törvényhatóságok részére több önkormányzati eminens jog biztosíttatik. Leglényegesebb része ezen módositványoak, a mint maga a módositványt tevő képviselő ur is el fogja ismerni, annak bekezdésében foglaltatik, a mely igy szól: „A közgyűlés gyakorolja a törvényhatóság nevében a hatósági jogokat; vezeti és ellenőrzi valamint eddig, ugy ezentúl is a törvényhatóság területén a közigazgatást." Tehát ellenőrzése és vezetése a közigazgatásnak az, a mi itt biztosíttatni szándékoltatik. A mi az ellenőrzést illeti, méltóztassanak t. képviselők a 43. §. h) betűjét figyelmökre méltatni, és meg fognak győződni, hogy az ellenőrzésről ott gondoskodva van. A mi a közigazgatás vezetését illeti, ez mindenesetre, valamint a módositványnak sarkpontja, ugy épen oly alapelv, mely homlokegyenest ellenkezik a szőnyegen levő törvényjavaslat főezéljával, mert, mig a közigazgatásnak vezetése a törvényjavaslat szerint épen gyorsaságának biztosítása tekintetéből az alispánra, mint- a megye első választott tiszviselőjére bizatik, addig azt a módositvány a közgyűlés részére véli föltartandónak. Nem akarom, t. ház, ismételni azon érveket, melyeket a törvényjavaslatnak 58. §-a és illetőleg 63. §-a mellett az indokolás magában foglal és melyek e házban többször felhozattak; legyen szabad csak azon főérvekre reflektálnom, melyekre a módositványt tevő igen t. képviselő ur módositváDyának ezen leglényegesebb pontját alapítani méltóztatott. Szives volt Komárom város igen t. képviselője tegnapi remek szónoklatában elismerni azon minap tett állitásom valóságát, miszerint a közigazgatás teendői leginkább az adminisztratív igazságszolgáltatásban állnak. Én igen köszönöm a képviselő ur ezen elismerését, mert midőn ugyanezen állítás a múltkor általam fölhozatott, akkor — miként az országgyűlési napló meg fogja örökíteni — épen a t. ellenzék néhány érdemes tagja kétkedő, sőt tagadó nyilatkozattal méltóztatott azt fogadni; most azonban, miután az ellenzéki párt egyik érdemes vezére hozta azt föl, megnyugvással fogadtatott. Itt igen is áll az, hogy „si duo faciunt ideni, non est idein." — Különben tovább menve elismerem magam is, és pártolom azon hasonlatosságot, melyet a t. képviselő ur tett az igazságszolgáltatás közt a közigazgatás és bíráskodás terén, azon irányban, hogy valamint az egyik, ugy a másik téren azon rendszer a legjobb, a legtökéletesebb, mely a nyilvánosságon, szóbeliségen és felelősségen alapszik Elismerem továbbá azt is, hogy többeknek együttes tanácskozása az ügyek igazságos elintézésére sokkal előnyösebb, mint egyesek elhatározása. De legyen szabad megjegyeznem azt, hogy ezen eljárás az ügyeknek csak azon stádiumára. szükséges, mig azok elhatározás, eldöntés alatt állnak, és nem a foganatosítás és végiehajtásnál; mert a végrehajtásnál inkább egyesek tapintatos, gyors, sőt sokszor erélyes eljárása és fellépése szükséges, mert erre alkalmazható azon latin közmondás is: „Delibera diu, fae cito." Ha szabad a parlamenti rendszerre hivatkozni, itt is 403 igazolt képviselő tanácskozik, a törvényhozás többi faktorával együtt megalkotja a törvényeket; de valamint itt a tanácskozást választott elnök vezeti, ugy a megalkotott törvények és határozatok végrehajtása a felelős kormányra bizatik. Igy van ez a községeknél is; a képviselőtestület határoz, statútumot hoz ós a községi elöljáróságra bizza felelősség