Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-216

216. országos Ülés Julius 23. 1870. 241 el, és csak akkor lehetett volna Ítéletet mon- j dani, hogy hol van több mulasztás és vissza- \ élés. Egy megjegyzést vagyok még bátor tenni j és pedig a tisztelt képviselő ur beszédének azon részére, melyben a minisztériumok mulasztásait sorolván elő, hogy a eultusminiszter a tanfelügyelők által mi eredményt tud felmutatni % Ez leginkább meglepett engem, megvallom, mert ! a tisztelt képviselő ur legjobban fogja tudni, í hogy a népuevelés ügye nem olyan ügy, melyben néhány hónap alatt eredményeket lőhetne felmutatni. Ha nem csalódom, Szászország minisztere csak legújabban jelentette volt, hogy végre valahára sikerült azon törvényt végrehajtani, mely a népnevelés ügyében a múlt században hozatott. Egyátalában nem a cultusminiszternek hibája vagy mulasztása, hogy a népnevelés terén valami roppant eredményt mindeddig előmutatni nem tudott. Egy kis haladást vettem ki a tisztelt képviselő ur beszédének egyik részében. Eddig a mi törvényjavaslatunkat tökéletesen centralisáló javaslatnak nevezte; most azonban csak azt mondta, hogy kétértelmű : tehát legalább megengedi azt, hogy lehet abból kiolvasni azt is, miként az nem eentralisatio. (Zaj bal felől.) Azt tetszett mondani, hogy a jövő | megyéknek nem túlkapásaitól kell félni, hanem J azok apathiájától, azok érdektelenségétől. Én megvallom, hogy azt vártam volna, hogy ezen előzmény után a képviselő ur maga fogja javaslatunk azon alapelvét elfogadásra ajánlani, mely szerint az alispánt biztuk meg az administratioval s nem a közgyűlést. (Zaj bal felől.) Mert ha csakugyan oly nagy az érdektelenség, mint milyennek, sajnos, magam is tapasztalom, akkor a polgárok közigazgatási ügyeikben fórum appellatoriumuiá tenni oly testületet, mely érdekletlenségről alaposan vádoltatik, valóban lehetetlen. (Zaj. Ellenmondás bal felől.) | Én tehát ez okoknál fogva a képviselő ur ja- ' vaslatát nem pártolhatom, valamint nem pár- i tolom "Örményi képviselő ur javaslatát sem ; j azonban erre nézve azon §-nál, melyhez néze- j tem szerint tartozik, meg fogom tenni észrevételeimet. (Helyeslés a jobb oldalon.) Zsedényi Ede: Ezen §-hoz két módositvány inditványoztatott: első Ürményi tagtársunké, ki, miután az 55. §-ban az áll, hogy a főispán által a nem engedelmeskedő tisztviselő helyébe helyettesitett tisztviselők és közegek a következő átalános tisztújításig megmaradhatnak, e helyett egyszerűen azt akarja mondani: .a közgyűlésig." E tekintetben, miután a 43-ik §-ban csak a helyettesítésről van szó, ő az ily j helyettesítés helybenhagyatását is meg akarja | KÉPV. H. NAPLÓ 18-^-f- X. említeni ; ez azonbau, ha Ghyczy Kálmán tagtársunk indítványát elfogadjuk, magától megszűnik. Ghyczy indítványára nézve megvallom, hogy lényeges különbség létezik e közt és a mostani törvényjavaslat közt: mert határozottan kimondja, hogy az önkormányzat vezetése felett a közgyűlés ellenőrködik. Ezen eszmét már az átalános tárgyalásnál pártoltam, és most csak kettőre akarom a t. házat figyelmeztetni : 1-őr: hogy ezen törvényjavaslat világosan sehol sem említi a legfőbb felügyeleti jogot és épen azért hatalomkörét sem szabályozza; tehát homályos maradt, vajon azon esetekben, midőn a törvényhatóságoknak saját ügyeikre vonatkozó intézkedései sem a törvénynyel , sem a hatályban levő kormányi szabályrendeletekkel ellentétben nincsenek, és bármi utón a minisztérium felülvizsgálata alá kerülnek, a kormánynak jogában áll-e ezeket módosítani, vagy megsemmisíteni? Épen ezért önkormányzatunk ügyeinek meghatározásánál némi ovatosággal élni kell. 2-or e törvényjavaslaton keresztűlvonul azon eszme, hogy a törvényhatóságok belügyeikre nézve önállólag határoznak ; ezen határozatokat s a kormány rendeleteit az alispánok hajtják végre, a főispán pedig képviselője a végrehajtó hatalomnak és mint ilyen ellenőrzi az önkormányzatot, és őrködik az állami közigazgatás felett. Ezen eszme igenis egy egész és szerves: mert mind a határozást, mind a végrehajtást, mind az ellenőrzést magában foglalja; de nem lenne következetes, hogyha világosan nem akarná kifejezni azt, hogy az önkormányzati ügyekben az önálló elhatározás a megyéket és városokat illeti. Az 1-ső §. azt mondja, hogy a megyéknek önkormányzati joguk van. De mi ez az önkormányzat? nem egyéb, mint a törvényhatóságok illető belügyeiknek autonóm vezetése; a kormány felügyeleti joga pedig abból áll, hogy ha a törvényhatóság a törvényt megsérti, vagy hatáskörén túlmegy, akkor végzéseit megbonthassa, de ezen megbontás a törvényjavaslatban sehoi sincs kimondva, sehol kifejezve, hogy miben áll a felügyeleti jog. Szükséges tehát, hogy mint Ghyczy Kálmán képviselőtársunk kívánja, a közgyűléseket belügyeikre nézve illető autonóm vezetés tisztán és határozottan a törvényben mondassák ki. Ha talán a t. ház érdemes tagjai egyszeri felolvasás után nincsenek tájékozva a módositvány iránt: akkor az indítványt kinyomatni és holnapra lehetne annak tárgyalását elhalasztani; és miután a 1-4-ik §. is kapcsolatban van ezen §-al, most tárgyalás alá vehetnek a 45-ik §-t. (Helyeslés hal felől.) Jámbor Pál jegyző : Szathmáry Károly ! (Felkiáltások: Elhalasztást indítvány tétetni) .31