Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-216

238 216. országot ülés Julius 23. 1870. sebb kijelölés, # mint maga az időközt történt helyettesítés? Es ha a tisztviselői jelölt életreva­lósága és képessége indok a megválasztásra, a mely feltevés a választási elméletnek alapfölté­tele : ugy a főispán által történt időközi helyet­tesítés a tisztviselőnek a legjobb alkalmat szol­gáltatja arra, hogy a közönséggel magát meg­ismertesse, tetszését, megelégedését kinyerhesse. Az egyedüli ok, mely az e választási elv e rész­beni alkalmazása ellen szólhatna, az volna, hogy­ha ezen helyettesítésnek szüksége — egész őszin­teséggel beszélek — nem azon körülményből eredne, hogy a helyettesitett tisztvisel ő nem volt képes tisztjének megfelelni, hanem, azon ok­ból eredne, hogy a kormány ezélzataival ellen­tétes törekvései által magát alkalmatlanná tette tisztviselői állásának betöltésére. De hogyha ezen körülmény adja elő magát, akkor, ugy hiszem, előbb beáll az az alispán választásánál; mert az alispán inkább lehet — ha már a jelen szerke­zet mellett lehet arról szó — a megye politikai tendentiainak kifejezése, mint bármely más alá­rendeltebb tisztviselő. Ha tehát az alispáni tiszt csak választás utján tölthető be: miért lenne szükséges egy alárendeltebb hivatalnak a főis­pán kinevezése által hoszab időre való helyette­sittetést és a választás s a főispáni helyettesítés közti antagonismust létesíteni, mely épen csak tarthatatlan állapotot idézne elő? Én tehát ezen nehézségektől nem igen tartok és különösen is azt hiszem, hogy előforduló esetekben azok mellő­zésére ugyanazon főispáni jog, mely különben is megadatott, ezen szakasz módosításából eredő joggyakorlat kivételes és káros következései el­hárítására szinte elégséges leend. Pártolom "ör­ményi képviselő módositványát. Mocsáry Lajos: T. ház! Én az 58-ik és az azzal összefüggő, azzal analóg 63. §-t tar­tom az egész törvényjavaslat legfontosabb, leg­lényegesebb részének. Elismerem azon kérdésnek, mely a házban oly nagy érdekkel vitattatott, t. i. a virilis szavazat kérdésének nagy hordere­jet, ensmerem azt, hogy a mint ezen ügy eldön­tetett, az nem egyéb, mint a képviseleti rend­szernek, mely 1848. óta hazánk alkotmányának egyik alapelve, lábbal tapodása; elismerem, hogy igen veszedelmes az, hogy a virihs szavazat be­hozása által uj osztályok, uj kasztok teremtetnek; elismerem, hogy a létrejött megállapodás igen helytelen, különösen azért is, miután ezáltal azon czélnak, mely eléretni óhajtatott, épen ellenke­zője fog eléretni, mert a helyett, hogy a viriiis szavazás által biztosítva lesz az intelligentia be­folyása a megyei bizottmányokban, az ily módim megteremtett antagonismusnál fogva, egyenesen felhiva érzendik magukat a háttérbe szorított osztályok, hogy épen saját embereiket vigyék be tömegesen a bizottság választott felébe: mind­ennek nagy horderejet elismerem; mindazonáltal azt hiszem, e jelen § annál még nagyobb fontos­ságú azért, mert ezen §-ban van annak alapja megvetve, hogy a megyének legfontosabb joga, azon joga t. i. hogy a megye területén a köz­igazgatást a bizottság saját ós csak neki felelős közegei által gyakorolja — megsemmisíttessék. Es kérdem: mi haszna van utoljára is annak, ha valaki bejön, akár virilis szavazat jogán, akár választás utján a bizottságba, ha ezen bi­zottságnak hatáskőre oly csekély, hogy a tag­sági jognak értéke és jelentősége alig van ? Azonban ezen paragraphusban vau letéve ezen törvényjavaslatnak valódi czélja, a mely nem egyéb, mint a megyei autonómiának meg­semmisítése s a közigazgatásnak központosítása. Ezen paragraphus szerint, ugy a mint a gyűlés­nek hatásköre meghatároztatik, azon teendők, melyek a bizottmányi ülésnek föntartatnak, ahoz képest, melyeket a megye ez alkalommal el fog veszteni,csekélyek; annyira, csekélyek, hogy nézetem szerint a megyei közgyűlés alig lesz egyéb jövőre: mint afféle bizalmi férfiaknak igen ártatlan, igen jelentéktelen tanácskozása. Nem kívánom, t. ház, sorba venni mindazon tárgyakat, melyek a 43. $-ban foglaltatnak, csak egy pontra t. i. azon pontra, a melyben ez van: ,,a felírási joggyakorlása" — legyen szabad egy pár észrevételt tennem. A megyének ezen meghagyott joga nagy fontosságúnak látszik; a t. miniszterelnök ur utolsó alkalommal mondott beszédében, erre külö­nös súlyt fektetett, különösen tekintetbe véve azon jogot, mely a 18. $-ban foglaltatik; de ha fölveszszük azt, hogy a megye ebbeli joga csak akkor éled föl, ha az alispánnak épen ugy tet­szik, hogy a megyét ezen jogának gyakorlására fölhívja s képesítse: akkor azt hiszem, hogy a bizottmányi közgyűlés ezen jogának gyakorlása igen csekély értékű; mert alig tehető fel, hogy az alispán merjen ujjathuzni a kormánynyal az által, r hogy a közgyűlésre appelláljon. Áll ez különösen a 18. $-ra nézve is, melyre a miniszterelnök ur igen nagy súlyt fektet. Le­szek bátor ezen 18 §-t fölolvasni: „kivétetnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tény­leges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujoa­czok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek. Az előmunkálatok azonban azonnal teljesi­tendűk." Ezt különösen kiemelvén a miniszterelnök ur, azt Í Kidta, hogy miután a törvénytelenül kivetett ad > behajtását és a meg nem ajánlott ujonezoü kiállítását a törvényhatóságnak ezen §-nál fogva jogában van megtagadni: ennélfogva

Next

/
Oldalképek
Tartalom