Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-216
238 216. országot ülés Julius 23. 1870. sebb kijelölés, # mint maga az időközt történt helyettesítés? Es ha a tisztviselői jelölt életrevalósága és képessége indok a megválasztásra, a mely feltevés a választási elméletnek alapföltétele : ugy a főispán által történt időközi helyettesítés a tisztviselőnek a legjobb alkalmat szolgáltatja arra, hogy a közönséggel magát megismertesse, tetszését, megelégedését kinyerhesse. Az egyedüli ok, mely az e választási elv e részbeni alkalmazása ellen szólhatna, az volna, hogyha ezen helyettesítésnek szüksége — egész őszinteséggel beszélek — nem azon körülményből eredne, hogy a helyettesitett tisztvisel ő nem volt képes tisztjének megfelelni, hanem, azon okból eredne, hogy a kormány ezélzataival ellentétes törekvései által magát alkalmatlanná tette tisztviselői állásának betöltésére. De hogyha ezen körülmény adja elő magát, akkor, ugy hiszem, előbb beáll az az alispán választásánál; mert az alispán inkább lehet — ha már a jelen szerkezet mellett lehet arról szó — a megye politikai tendentiainak kifejezése, mint bármely más alárendeltebb tisztviselő. Ha tehát az alispáni tiszt csak választás utján tölthető be: miért lenne szükséges egy alárendeltebb hivatalnak a főispán kinevezése által hoszab időre való helyettesittetést és a választás s a főispáni helyettesítés közti antagonismust létesíteni, mely épen csak tarthatatlan állapotot idézne elő? Én tehát ezen nehézségektől nem igen tartok és különösen is azt hiszem, hogy előforduló esetekben azok mellőzésére ugyanazon főispáni jog, mely különben is megadatott, ezen szakasz módosításából eredő joggyakorlat kivételes és káros következései elhárítására szinte elégséges leend. Pártolom "örményi képviselő módositványát. Mocsáry Lajos: T. ház! Én az 58-ik és az azzal összefüggő, azzal analóg 63. §-t tartom az egész törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb részének. Elismerem azon kérdésnek, mely a házban oly nagy érdekkel vitattatott, t. i. a virilis szavazat kérdésének nagy horderejet, ensmerem azt, hogy a mint ezen ügy eldöntetett, az nem egyéb, mint a képviseleti rendszernek, mely 1848. óta hazánk alkotmányának egyik alapelve, lábbal tapodása; elismerem, hogy igen veszedelmes az, hogy a virihs szavazat behozása által uj osztályok, uj kasztok teremtetnek; elismerem, hogy a létrejött megállapodás igen helytelen, különösen azért is, miután ezáltal azon czélnak, mely eléretni óhajtatott, épen ellenkezője fog eléretni, mert a helyett, hogy a viriiis szavazás által biztosítva lesz az intelligentia befolyása a megyei bizottmányokban, az ily módim megteremtett antagonismusnál fogva, egyenesen felhiva érzendik magukat a háttérbe szorított osztályok, hogy épen saját embereiket vigyék be tömegesen a bizottság választott felébe: mindennek nagy horderejet elismerem; mindazonáltal azt hiszem, e jelen § annál még nagyobb fontosságú azért, mert ezen §-ban van annak alapja megvetve, hogy a megyének legfontosabb joga, azon joga t. i. hogy a megye területén a közigazgatást a bizottság saját ós csak neki felelős közegei által gyakorolja — megsemmisíttessék. Es kérdem: mi haszna van utoljára is annak, ha valaki bejön, akár virilis szavazat jogán, akár választás utján a bizottságba, ha ezen bizottságnak hatáskőre oly csekély, hogy a tagsági jognak értéke és jelentősége alig van ? Azonban ezen paragraphusban vau letéve ezen törvényjavaslatnak valódi czélja, a mely nem egyéb, mint a megyei autonómiának megsemmisítése s a közigazgatásnak központosítása. Ezen paragraphus szerint, ugy a mint a gyűlésnek hatásköre meghatároztatik, azon teendők, melyek a bizottmányi ülésnek föntartatnak, ahoz képest, melyeket a megye ez alkalommal el fog veszteni,csekélyek; annyira, csekélyek, hogy nézetem szerint a megyei közgyűlés alig lesz egyéb jövőre: mint afféle bizalmi férfiaknak igen ártatlan, igen jelentéktelen tanácskozása. Nem kívánom, t. ház, sorba venni mindazon tárgyakat, melyek a 43. $-ban foglaltatnak, csak egy pontra t. i. azon pontra, a melyben ez van: ,,a felírási joggyakorlása" — legyen szabad egy pár észrevételt tennem. A megyének ezen meghagyott joga nagy fontosságúnak látszik; a t. miniszterelnök ur utolsó alkalommal mondott beszédében, erre különös súlyt fektetett, különösen tekintetbe véve azon jogot, mely a 18. $-ban foglaltatik; de ha fölveszszük azt, hogy a megye ebbeli joga csak akkor éled föl, ha az alispánnak épen ugy tetszik, hogy a megyét ezen jogának gyakorlására fölhívja s képesítse: akkor azt hiszem, hogy a bizottmányi közgyűlés ezen jogának gyakorlása igen csekély értékű; mert alig tehető fel, hogy az alispán merjen ujjathuzni a kormánynyal az által, r hogy a közgyűlésre appelláljon. Áll ez különösen a 18. $-ra nézve is, melyre a miniszterelnök ur igen nagy súlyt fektet. Leszek bátor ezen 18 §-t fölolvasni: „kivétetnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujoaczok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek. Az előmunkálatok azonban azonnal teljesitendűk." Ezt különösen kiemelvén a miniszterelnök ur, azt Í Kidta, hogy miután a törvénytelenül kivetett ad > behajtását és a meg nem ajánlott ujonezoü kiállítását a törvényhatóságnak ezen §-nál fogva jogában van megtagadni: ennélfogva
