Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-216
g30 2t£- or » zá ?o« Q>«« i«i' iu * *2- ,870azon törvényhatóság bizottságának legyen tagja, melyet maga jelöl ki. E módosításokat látta a központi bizottság szükségesnek : most még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a 4-ik kikezdés 3-ik sorában „oly" helyett „olyan" teendő. Ajánlom e módositványokat, a t. ház figyelmébe. Ürményi Miksa: T. ház! En azon indokokat, melyeket a tisztelt előadó ur felhozott arra nézve, hogy a központi bizottság szükségesnek tartotta útját állani annak, hogy a legtöbb adót fizető czimen egy egyén több bizottságba ne léphessen, teljesen helyeslem. Denem pártolom azon intézkedések irányát, melyet a czél elérésére a központi bizottság nekünk javasol. Mert ez nem azt czélozza, hogy e czimen senki több tőrvényhatóságba ne kerülhessen, hanem, hogy semmi czimen. Már pedig én ezt nem szeretném korlátozni, s kívánnám fönhagyni azon lehetőséget, hogy igenis virilis jog czimen egy egyén csak egy törvényhatóságnak lehessen tagja, de ha megválasztatik máshol, hová őt bárminő érdekek vonzák, hogy ez megtörténhessék azt nem szeretném kizárni. Azt hiszem, t. ház, nem fog veszteni ez által a bizottság; mert nem teszem föl, hogy igen jelentéktelen egyének megválasztatnának. S nem tudom, hogy jeles ember miért ne lehetne több bizottságnak tagja. Felhozathatik az ellen, hogy nem lesz képes kötelezettségének mindkét helyen eleget tenni; de hiszen, ha például egy város, s egy megye által, melyek ugyanegy területen vannak, választatik meg, azoknak gyűlései nem esnek egy napra; hogy ne tehetne tehát eleget ? Ez okból tisztelt ház, bátor vagyok módositványt benyújtani. Széll Kálmán jegyző (olvassa Urményi Miksa módositványát:) A 23-dik szakasz harmadik bekezdésének szövege helyett a bekezdés igy tétessék: „A legtöbb adót fizetők sorában mindenki, csak egy törvényhatóságnak lehet tagja, a ki több törvényhatóságban jönne a legtöbb adót fizetők sorába, az maga jelölheti ki azon törvényhatóságot, melynek e czimen tagja kíván lenni." Aczél Péter: Bátor vagyok a következő módositványt, a 23-ik szakasz harmadik bekezdése után ajánlani a tisztelt ház figyelmébe : „Az, hogy valaki megyei bizottságnak tagja, nem zárja ki, hogy a megye területén levő valamely szabad királyi városi bizottságnak tagja legyen, és viszont; ha különben erre a törvény értelmében minősítve van." Módositványomat a helyi ismeretekből merített tapasztalat indokolja ;' (Fölkiáltások: Elfogadjuk )ha méltóztatnak elfogadni: nem indokolom. Széll Kálmán jegyző (olvassa Aczél Péter módositványát.) Tóth Vilmos államtitkár: Bocsánatot kérek e modositvány ellenkezik a törvény szellemével. A törvény világosan kimondja, hogy valaki csak egy törvényhatóságnak lehet tagja, már akár várovi, akár megyei, mégis törvényhatóság az s két törvényhatóságban nem adnék senkinek bizottsági tagsági jogot. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság vélemiényét ? (Elfogadjuk!) a kik elfogadják méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Kérek ellenpróbát. (Nagy zaj.) Két modositvány van, egyik az Ürménvié, másik az Aczélé, a szerkezethez ez utóbbi közelebb áll, erre kell először szavazni. A többség nem volt világosan kivehető (Zaj) ellenpróbát kívántam tartani, de miután a módosítások különfélék, minden módosításra külön szavazás fog történni. Majláth István jegyző (olvassa Aczél Péter módositványát.) Elnök: Méltóztassanak azok a kik elfogadják fölkelni. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Majláth István jegyző (olvassa Urményi Miksa módositványát.) Elnök: Méltóztassanak azok, a kik elfogadják fölkelni. (Megtörténik,) A többség nem fogadja el. Korizmics László: Tisztelt ház! Nekem csekély, igen csekély észrevételem van a 23-ik szakaszhoz. A mezőgazdaság és állattenyésztés nevében bátor vagyok a t. házat egy hiányára a javaslatnak figyelmeztetni, mely nem szándékos mulasztáson alapul, hanem hihetőleg csak a figyelmet kerülte el; mert a szándok itt elég világosan ki van fejezve, hogy t. i mindazok, kik oklevéllel birnak, itt megneveztetnek. Méltóztatik tudni, hogy Magyarországban az állattenyésztés egészségügyi oldala még csak ezentúl fog hihetőleg és reménylem nagyobb lendületet nyerni. Talán jó volna ezt előkészíteni az által is, hogy ott, a hol okleveles tagokról van szó, az orvosok mellé az állatorvosok is fölvétessenek , ezen osztályt hazánkban még csak ezentúl kell nevelnünk s úgyszólván teremtenünk. (Ellenmondás bal felől.) Bocsánatot kérek, ha az elvet méltóztatnak megtámadni, akkor bátor leszek az elvet védelmezni. (Szavazzunk !) Az állatorvos ép olyan, mint az emberorvos. (Derültség.) A különbség csak az, hogy az egyik embert gyógyít, a másik állatot. A tudományosság színvonala, melyen a jeles állatorvos áll a külföldön, igen magas. Ha nálunk eddig nincsenek ily állatorvosok, ez nem ok arra, hogy kizárjuk azokat. Azok, a kik tanulmányaikat nem végezték rendesen, oklevéllel nem fognak birni, a ki pedig tanult, oklevéllel fog birni, és