Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-216

g30 2t£- or » zá ?o« Q>«« i«i' iu * *2- ,870­azon törvényhatóság bizottságának legyen tagja, melyet maga jelöl ki. E módosításokat látta a központi bizottság szükségesnek : most még csak azt kívánom meg­jegyezni, hogy a 4-ik kikezdés 3-ik sorában „oly" helyett „olyan" teendő. Ajánlom e módo­sitványokat, a t. ház figyelmébe. Ürményi Miksa: T. ház! En azon indokokat, melyeket a tisztelt előadó ur felho­zott arra nézve, hogy a központi bizottság szük­ségesnek tartotta útját állani annak, hogy a legtöbb adót fizető czimen egy egyén több bi­zottságba ne léphessen, teljesen helyeslem. Denem pártolom azon intézkedések irányát, melyet a czél elérésére a központi bizottság nekünk javasol. Mert ez nem azt czélozza, hogy e czimen senki több tőrvényhatóságba ne kerülhessen, hanem, hogy semmi czimen. Már pedig én ezt nem sze­retném korlátozni, s kívánnám fönhagyni azon lehetőséget, hogy igenis virilis jog czimen egy egyén csak egy törvényhatóságnak lehessen tagja, de ha megválasztatik máshol, hová őt bárminő érdekek vonzák, hogy ez megtörténhessék azt nem szeretném kizárni. Azt hiszem, t. ház, nem fog veszteni ez által a bizottság; mert nem teszem föl, hogy igen jelentéktelen egyének megválasztatnának. S nem tudom, hogy jeles ember miért ne lehetne több bizottságnak tagja. Felhozathatik az ellen, hogy nem lesz képes kö­telezettségének mindkét helyen eleget tenni; de hiszen, ha például egy város, s egy megye által, melyek ugyanegy területen vannak, választatik meg, azoknak gyűlései nem esnek egy napra; hogy ne tehetne tehát eleget ? Ez okból tisztelt ház, bátor vagyok módositványt benyújtani. Széll Kálmán jegyző (olvassa Ur­ményi Miksa módositványát:) A 23-dik szakasz harmadik bekezdésének szövege helyett a be­kezdés igy tétessék: „A legtöbb adót fizetők sorá­ban mindenki, csak egy törvényhatóságnak lehet tagja, a ki több törvényhatóságban jönne a legtöbb adót fizetők sorába, az maga jelöl­heti ki azon törvényhatóságot, melynek e czimen tagja kíván lenni." Aczél Péter: Bátor vagyok a követ­kező módositványt, a 23-ik szakasz harmadik bekezdése után ajánlani a tisztelt ház figyelmébe : „Az, hogy valaki megyei bizottságnak tagja, nem zárja ki, hogy a megye területén levő valamely szabad királyi városi bizottságnak tag­ja legyen, és viszont; ha különben erre a tör­vény értelmében minősítve van." Módositványomat a helyi ismeretekből me­rített tapasztalat indokolja ;' (Fölkiáltások: Elfo­gadjuk )ha méltóztatnak elfogadni: nem indokolom. Széll Kálmán jegyző (olvassa Aczél Péter módositványát.) Tóth Vilmos államtitkár: Bocsána­tot kérek e modositvány ellenkezik a törvény szellemével. A törvény világosan kimondja, hogy valaki csak egy törvényhatóságnak lehet tagja, már akár várovi, akár megyei, mégis törvényha­tóság az s két törvényhatóságban nem adnék sen­kinek bizottsági tagsági jogot. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a köz­ponti bizottság vélemiényét ? (Elfogadjuk!) a kik elfogadják méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Kérek ellenpróbát. (Nagy zaj.) Két modositvány van, egyik az Ürménvié, másik az Aczélé, a szer­kezethez ez utóbbi közelebb áll, erre kell elő­ször szavazni. A többség nem volt világosan kivehető (Zaj) ellenpróbát kívántam tartani, de miután a mó­dosítások különfélék, minden módosításra külön szavazás fog történni. Majláth István jegyző (olvassa Aczél Péter módositványát.) Elnök: Méltóztassanak azok a kik elfo­gadják fölkelni. (Megtörténik.) A többség nem fo­gadta el. Majláth István jegyző (olvassa Ur­ményi Miksa módositványát.) Elnök: Méltóztassanak azok, a kik elfo­gadják fölkelni. (Megtörténik,) A többség nem fo­gadja el. Korizmics László: Tisztelt ház! Ne­kem csekély, igen csekély észrevételem van a 23-ik szakaszhoz. A mezőgazdaság és állatte­nyésztés nevében bátor vagyok a t. házat egy hiányára a javaslatnak figyelmeztetni, mely nem szándékos mulasztáson alapul, hanem hihe­tőleg csak a figyelmet kerülte el; mert a szán­dok itt elég világosan ki van fejezve, hogy t. i mindazok, kik oklevéllel birnak, itt megnevez­tetnek. Méltóztatik tudni, hogy Magyarország­ban az állattenyésztés egészségügyi oldala még csak ezentúl fog hihetőleg és reménylem na­gyobb lendületet nyerni. Talán jó volna ezt előkészíteni az által is, hogy ott, a hol okleve­les tagokról van szó, az orvosok mellé az állat­orvosok is fölvétessenek , ezen osztályt ha­zánkban még csak ezentúl kell nevelnünk s úgy­szólván teremtenünk. (Ellenmondás bal felől.) Bo­csánatot kérek, ha az elvet méltóztatnak meg­támadni, akkor bátor leszek az elvet védelmezni. (Szavazzunk !) Az állatorvos ép olyan, mint az emberorvos. (Derültség.) A különbség csak az, hogy az egyik embert gyógyít, a másik állatot. A tudo­mányosság színvonala, melyen a jeles állatorvos áll a külföldön, igen magas. Ha nálunk eddig nincsenek ily állatorvosok, ez nem ok arra, hogy kizárjuk azokat. Azok, a kik tanulmányai­kat nem végezték rendesen, oklevéllel nem fognak birni, a ki pedig tanult, oklevéllel fog birni, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom