Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-216

226 216. országos Diét Julius 22. 1870. is ezen házszabály előtt háttérbe kell vonulnia. A ház szabályai határozottan rendelik, — és mindaddig, mig ezen rendelkezés meg nem változtattatik, törvénynek tekintendő, — először azt, hogy arra kell mindenek előtt szavazni, vajon a központi bizottság jelentése és szövegezése szerint elfogadtatik-e vagy nem a törvényjavaslat illető szakasza : igen vagy nem ? Ékhez a házszabályok értelmében semmi föltételt kötni nem szabad, ugyanazért én kötelességemnek tartom e részben a t. ház figyelmét a házszabályok 146-ik szakaszának megtartására felhívni. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Legelőször is azt jegyzem meg, hogy én azon eljárási mód által, melyet Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam ajánlott, és Deák Ferencz képviselőtársam is pártolt és elfogadott, egyátaIában nem látom a szabályokat megsértve, és semmi okot sem látok arra, hogy az előttem szólott t. képviselő ur a felett csodálkozzék és sajnálkozzék : mert azon szabályban egyátalában először: az, mire oly nagy súlyt fektetett, hogy „a központi bizottság szövegezése szerint," egy szóval sem mondatik, ezen szó tökéletesen hiányzik. De másodszor : azon módozat szerint is egyátalában nem akarta senki, hogy ne történjék legelőször is a központi bizottság előterjesztésére a szavazás; mert mindenki, Ghyczy Kálmán képviselő társam is, azt indítványozta, hogy igenis arra történjék az első szavazás : csakhogy, midőn egy ily kérdés felett szavazunk, tisztában kell lenni az első szavazás eredményére nézve, és azzal akarván tisztába jönni, akarta ö constatirozni, hogy : ha ezen szakasz elfogadtatik, akkor az ezen szakaszszal elvben megegyező mődositványok még nem estek el, hanem csak a vele elvben ellenkező módositvány esett el. Oly eljárás ez, melyet nemcsak legközelebb, de igen sokszor követett a képviselőház, és melyet mindig elkerülni nem is lehet. Én tehát részemről ezen aljárást a szabályokkal megegyezőnek és igen helyesnek, tisztának és alaposnak tartom. Különben ezen esetre nézve, ha méltóztatnak jobban szeretni, én azt se bánom részemről—mert ezen esetben lehet a bajon másként is segíteni — hogy méltóztassanak először szavazni a 20. §-ra a központi bizottság szöve^ezéne szerint; ez ugy látom, hogy senkinek sem tetszik; nem tetszik nekünk sem, e's nem azoknak sem, a kik Pulszky képviselő ur indítványát pártolják, csakhogy akkor a második kérdésnek kell lenni nem a Pulszky képviselő ur egész módositványának, mert abban különböző részek vannak, hanem a második kérdésnek kell lenni a 20. §-nak, ugy a mint azt Pulszky képviselő ur annyiban módosította, hogy ezen szavakat „írni és olvasni tud" kihagyta. (Helyeslés.) Lehet szavazni, ha tetszik, igy is, mely esetben a többek által kért névszerinti szavazásnak, e második szavazásnál lesz helye. Hanem az ellen ismételten tiltakozom, mintha a Ghyczy képviselőtársam által ajánlott módozat a házszabályok megsértése lenne: mert a ház ennek gyakorlatában volt. (Helyeslés.) Elnök: A fődolog abban áll: melyik kérd ésre fekteti a t. ház a döntő súlyt ? (Többen: Ás elsőre!) 'Ha az elsőre, akkor tegyük íel igy a kérdést: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság javaslatát vagy nem? Helyes a kérdés? (Helyeslés.] Kívánják a névszerinti szavazást e kérdésre? (Nem!) A kik a központi bizottság 20. §-át.elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Nem áll föl senki.) Tehát a t. ház nem fogadja cd. Következik Pulszky ur két módosítása. Tessék felolvasni az elsőt. Széll Kálmán jegyző (olvassa Pulszky módositványának 1. részét: .,A 20-ik §. megmaradván, kitörlendők lelőle e szavak: Jmi és olvas ni tudnak." {Felkiáltások: Elég!) Elnök : Pulszky módositványa két részre szakad. Egyik, hogy e §-ból hsgyassék ki: „irni és olvasni tudnak." A másik rész pedig toldalék. Erre külön kell szavazni. A második kérdés lesz tehát : Elfogadja-e a t. ház a 20-ik §-t Pulszky ur azon indítványa szerint, hogy a központi bizottság 20, §-ának szövegéből e szavak „irni és olvasni tudnak,* kimaradjanak 1 Most következik a névszerinti szavazás. Kezdi az S betű. Széll Kálmán jegyző (olvassa a kérdést., Elfogadja-e a t. ház a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat előbb 20-dik, most 19-ik §-át a Pulszky képviselő ur által beadott módosítás szerint: Igen vagy nem? Elnök: A szavazás előtt az ülést 5 perezre fölfüggesztem. Szünet után csenget.) A szavazatok pontos följegyezhetésére szükségképen csendesség kívántatik. Méltóztassanak tehát helyeiket elfoglalni és csendben lenni. A névjegyzéket olvassa Majláth István, az „igenénél Széll Kálmán, a .,iiem"-mel szavazók neveit Jámbor Pál, a távollevőkét Mihályi Péter jegyző urak jegyzendik. A szavazást kezdi az ,,S" betű. Majláth István jegyző (olvassa a képviselők névsorát, mely alkalommal:) ,.Igen"-nel szavaztak: Samassa József, Semsey Aliért, Splényi Béla báró, Stoll Károly, Szabó József, Szabó Miklós, Szathmáry László, Szenicsey Ödön, Szentiványi Adolf, Szentiványi Károly, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Szilágyi Virgil, Szirmay Ferencz gróf, Szirmay Ödön, Szitányi Bernát, Sz ávy József, Szontagh P. (göm.), Szögyény LászHó? Szende Béla, Tanárky Gedeon, Teleki Domokos gróf, Térey Pál, Tormásy Mihály, Tóth Vilmos, Török