Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

214. országos ölés Julius 20. 1370. 193 Én tehát részemről bátor vagyok figyelmez­tetni mind azokat, kik a vagyonosságra nagy súlyt helyeznek, azon nagy különbségre, mely a földbirtok és a többi ingó vagyon között létezik, mely, mint mondám, nagyon gyorsan változik, és megy egyik kézről a másikra. Végre, t. ház, jö­vök az utolsó érvre, mely az, hogy a jó közigaz­gatás, a jó kormányzás kívánja azt, hogy a vi­rilis szavazat behozassák : megjegyzem, hogy én ezt nem hiszem ; de tekintve az utolsó napokban tapasztaltakat, ós tekintve azt, hogy annak el­lenkezőjéről győződtem meg, a mit a minap mint hitemet kifejeztem, hogy t. i. a virilis szavazat nem fogna elfogadtatni ; mivel, mondom, meg­győződtem, hogy külső körülményeknél fogva ta­lán ezen remény csalni fog, én kész vagyok e térre állani, s azon kijelentés mellett, hogy mi engem illet, legszívesebben járulnék azon szöve­gezéshez, mely az összes törvényhatósági bizott­sági tagokat választásnak kívánja alárendeltetni. E térről kiindulva egy módosítást vagyok bátor ajánlani a t. ház figyelmébe. Azt méltóztattak mondani, hogy azért szük­séges a virilis szavazat, hogy az által azon egyé­niségek hozassanak be a bizottságokba, kik mind állásuk, mind függetlenségük, mind jellemük, mind tehetségüknél fogva arra leginkább alkalmasak. Elfogadom ezt hasisul, és be fogom győzni, — hogy a virilis szavazat e garantiát nem nyújtja. Mindenek előtt, t. ház, méltóztassanak te­kintetbe venni, hogy a virilis szavazatra jogosi­tattak nincsenek e jog használatára a törvény szerint kötelezve, s igy mindenesetre azt is te­kintetbe kell venni : vajon az illető kívánja-e az őt nagy adójánál fogva megillető virilis jogot gyakorolni vagy sem? minek következtében meg fog történhetni, hogy többen, kik hivatva volná­nak arra, nem fogják e jogot gyakorolni. Más részről méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a virilis szavazatokat nyújtó adómennyiség igen kü­lönböző az ország különböző részeiben. Igen saj­nálom, hogy e törvényjavaslattal egyidejűleg nem nyújtattak be adatok arra nézve, hogy tud­nók : minden egyes városban, minden egyes tör­vényhatóságban, kik lesznek azok, a kik a virilis szavazatra szert fognak tenni ? E tekintetben hal­lottam, hogy az osztályokban bizonyos adatok közöltettek, de ezek nem birnak solid statisticai adatok jellemével. Azt hiszem, nagyon különböző lesz azon osz­tály, mely a különböző városokban és megyék­ben a virilis szavazat gyakorlására hivatva lesz. Másrészt, azt hiszem, senki sem fogja állítani, hogy a - közügyek tárgyalására alkalmas egyének az adófizetés összege által mintegy vonal által volnának elválaszthatók, és az volna állitható, KÉPV. H. NAPLÓ 18f| X hogy ezen .vonalon alól nem képesek arra, ezen fölül pedig igen. Ezt senki sem fogja állithatni. És a meny­nyiben lehető oly qualificatiót fölállítani, mely nagyobb garantiát nyújt arra nézve, hogy csak­ugyan azok, kik nagyobb adót fizetnek, képes­séggel fognak birni a bizottságban a közigazga­tási dolgok végzésére, kész vagyok azt in­kább elfogadni, miot azon nyers nemét a kije­lölésnek, melyet a 20-ik § mond. Áttérve módositványomra, ki fogom mutat­ni, hogy az nagyobb mérvben felel meg azon igénynek, melyek szerint az ország lakosainak va­gyonosabb s ennélfogva értelmesebb, függetle­nebb része vétessék a bizottságokba. Hogy ezt indokolhassam, bátor vagyok mindjárt fölolvasni módosítványómat, s ebhez csatolva megtenni in­dokolásomat. „Módositvány a köztörvényhatóságok rende­zéséről szóló törvényjavaslatnak 20. §-ához. A központi bizottság szövegezése helyett fogadja el a t. képviselőház ezen §-t következő szerkezet­ben: ,,A bizottság áll: 1-szőr a szab. kir. váro­sokban a választó közönségnek a 25. 40. §§. sze­rint választottaiból ; 2-szor a többi törvényha­tóság körében: a) fele részben a választó közön­ségnek a 25. 40-ik §§. szerint választottaiból; b) hason felerészben egyelőre az azok területén legfőbb egyenes államadót fizető azon honpolgá­rokból, kik országos képviselőválasztásra jogo­sít vák. Az utóbbiak tagsági joga a békebirói intéz­mény életbelépte után az egyes törvényhatósá­gok területén tényleg működendő békebirákra szálland át, mihelyt ezek valamely törvényható­ság körében a legtöbb adófizetésnél fogva a tag­ságra hivatottak számának felét el fogják érni." Ezzel kapcsolatban a következő határozati ja­vaslatokat vagyok bátor még beterjeszteni. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 20-dik §-ának módosított szö­vege tekintetéből határozza el a tisztelt képviselő­ház. ,,A békebirói intézménynek létesítését czélzó, immár osztályilag tárgyalt törvényjavaslat, azon fölhívással utasittatik vissza a kormányhoz, mi­szerint békebiráknak ama § ujabb elfoga­dott szövege szerint jutandó hatáskörre való te­kintettel átvizsgálja, illetőleg átdolgozza, és igyen mielőbb ismét a képviselőház elé ter­jeszsze." Miként hallani méltóztatott t. ház! javas­latom a választást a királyi városokra vonatko­zólag a javaslat 25. 40. §§-ai szerint ezekre ál­lapítja meg; a többi törvényhatóságra nézve kész vagyok részemről tagsági joggal fölruházni a bé kebirákat. Mivel azonban a bókebirák jelenleg 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom