Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-209

12 209. országos ülés juiius 14. 1870. Dietrich Ignácz: T. ház! Abból az alkalomból, hogy épen ott azon az oldalon, me­lyet épen czélom kapacitálni, legnagyobb rész kiment;, bátorkodom, mielőtt tüzetesen a tárgy­hoz szólanék, egy kérést intézni ezen oidal t. képviselőihez. (Ralijuk! Szánok, a bal oldalhoz for­dulva.) En, t. képviselőtársaim, nem szándékozom önöket kapacitálni, meg vagyok győződve, hogy mindnyájan egy véleményben vagyunk: abban t. i., hogy a törvényjavaslat ellen fogunk sza­vazni, (ügy van ' bal felől.) Az én czélom volt érvekkel föllépni és ea­pacitálni azon oldalt; azért kérem is önöket — mert sokat szenvedtek itt a purgatórium melegében, — méltóztassanak fölcserélni a szerepet és kimenni azon hűvös helyre, hol a túlsó oldalnak urai szoktak vesztegelni, {Derültség) és igy aztán, hogy a ház tanácskozásra képes legyen, mindenesetre be fognak jönni azon urak, kik eddig kipihenték magukat, (DervMség) ós ha be fognak jönni, sze­rencsésnek érzendem magamat, ha őket fogom megizzasztani. (Derültség. A hal oldal tagjai a te­remből távoznak.) T. ház ! Ezen kis előzmény után, melyet ne­kem tán meg fognak bocsátani, egy másikat bo­csátok elő, azt t. i., hogy magam is belátom, hogy e nyári időszak előre haladt, és nagyon méítánylom azon óhajtást, hogy a vita befejez­tessék. Ennélfogva kijelentem, hogy minden szó­noklatot mellőzve egyszerűen és a legszigorúbb rövidséggel fogok szólni. (Halljuk!) Sőt ezt sem tettem volna s bizonyára azok sorában, kik el­álltak, én is helyet foglaltam volna; de megval­lom, hogy némely uj érveim vannak, melyeket e vita alkalmával nem hallgathatok el. Én, t. képviselőház, mindjárt a fejét ve­szem e törvényjavaslatnak. (Derültség. Halljuk!) E törvényjavaslatnak feje, t. i. a czime, igy szól: „A köztörvényhatóságok rendezéséről." Midőn a köztörvényhatóságok rendezéséről és nem a köztörvényhatóságok fölállitásáról van szó, akkor, ugy hiszem, nem egy uj intézmény­nek behozatala, — hauem egy már fönállo in­tézménynek rendezése forog kérdésben; továbbá, midőn a köztörvényhatóságok rendezéséről és nem a törvényhatóságok megsemmisítéséről szól a törvényjavaslat, akkor szintén nem lehet más kérdésben, mint hogy a törvényhatóságnak nem lényeges részei módosíttassanak; tehát azokat a ! lényeges részeket, melyek a törvényhatóságokat j képezik, melyek nélkül a törvényhatóság nem lenne | törvényhatóság, azon lényeges részeket a tör­vényjavaslat nem érintheti; mert, rendezni bizo­nyára nem annyit tesz, mint megsemmisíteni. (Helyeslés a szélső bal felől.) Én tehát a törvényjavaslatnak fejéből, czi- ! rnéből indulok ki, és fölteszem azt, hogy ha a kormány a törvényhatóságokat megsemmisíteni, megszüntetni kívánta volna, akkor őszintén és bátran ezt a czimet adta volna neki: „A tör­vényhatóság megszüntetéséről,,; de minthogy nem ezt a czimet adta neki, fölteszem, hogy maga a kormány sem kívánta megszüntetni, ha­nem csak rendezni a törvényhatóságokat. Ha a törvényhatóságok rendezésénél, a mint mondám, azon lényeges tulajdonokat, melyek a törvény­hatóságokat képezik, a rendezés nem érintheti, azon kérdés merül föl, hogy : tehát melyek azon lényeges tulajdonok, melyek a törvényhatóságo­kat képezik? E tekintetben a törvényhatóságok, melyek 1848 után fönállottak, nem jöhetnek tekintetbe. Tudjuk, hogy az 1848-ki törvények a tőrvényha­tóságokat csak ideiglenesen rendezték; hanem maga az 1848-ki XVI. t. czikk már elrendelte a törvényhatóságok rendezését; tehát csak azon törvényhatóságok rendezéséről lehet még szó, melyek 1848. előtt fönállottak: ezen tőrvény­hatóságokban kell a főtulajdonságokat ke­resnem, melyek a törvényhozás lényegét ké­pezik. Sokat hallottam beszélni e házban az ön­kormányzatról. De én magát az önkormányzatot törvényhatóságaink oly lónj^egének még nem te­kinthetem, melyen tul még nem volna valami szükséges, hogy a törvényhatóságok oly törvény­hatóságok legyenek a minők 1848. előtt voltak. A törvény és a történelem az 1848 előtti törvényhatóságokat „az alkotmányosság védbás­tyáinak" nevezi, és méltán: de nem azért vol­tak a megyék az alkotmányosság védbástyái, mert önkormányzattal birtak: mert hiszen ön­kormányzattal bírtak a városok is, és azért tör­vényhatóságok még sem voltak. Igenis, birtak önkormányzattal, és törvényhatóságok még sem voltak, mert tudjuk, hogy csak az 1848-ki XXHI. t. czikk mondja ki először, hogy a sz. k. városok köztörvényhatóságoki Szintén nem tartom fő tulajdonnak, mint má­soktól hallottam, a birák választási jogát; mert a városok is, melyek pedig köztörvényhatóságok nem voltak, maguk választották biráikat. Egészen más tulajdonságban keresem én a köztörvényhatóságok lényegét és ezt, mert nem akarok bővebben kiterjeszkedni, két pontban fog­lalom össze. (Halljuk:) Tudjuk, hogy 1848 előtt a megyék küldöt­tek a követeket az országgyűlésre s adtak ne­kik utasítást, annálfogva szükséges volt a tör­vényhozási tárgyakat megvitatni, és ha a köve­tek elvesztették a megye bizalmát, azokat a megye visszahívhatta. Ezen befolyásnál fogva a törvényhatóságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom