Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

178 214 országos ülés Julius 20.1870. "tartok azon aggodalomtól sem, a mitől a t. ellen­zéki vezérszónok ur tart s a miért Magyarorszá­gon a helyhatóságoknak ily módon alakítását azért nem kívánja, mert a jelenlegi minisztérium­ról azon részrehajlatlanságot, hogy az általa ki­nevezendő helyhatósági tisztviselők közt minden párt képviselve legyen, föl nem teheti. Nem osz­tozom ez aggodalomban azért, mert a magyar­országi jeleidegi minisztérium e tekintetben is részrehajlatlanságának soha nagyobb bizonyíté­kát nem mutatta, mint épen e napokban, akkor t. L. mikor e háznak négy tagját a legfelsőbb bírósághoz kinevezvén, kettőt a sokkal kisebb számú ellenzék soraiból, és kettőt a jobb oldal tagjai közül vett. (Derültség bal felöl. Helyeslés jobb felől.) De továbbá, én nem hiszem, hogy az angol miniszterek más emberek és emberi gyarlóságtól mentek lennének. Én tehát azt gondolom, hogy mind a mellett, hogy Angliában a minisztérium nevezi ki a helyhatóságot kéj«ző személyzetet, mind a mellett, hogy ott minden párt képviselve van, azt koránt sem tulajdonítom egyedül a mi­niszterek részrehajlatlanságának; hanem tulajdoni­tóm a parlamentali sinus kifolyásának: annak t. i. hogy a kormány változván, minden kormány az ő elveit követő személyét iparkodik mindenütt alkalmazni. Ha minálunk is a parlamentalismus hosz­szabb ideig fog élni, meg fogja érni a t. vezér­szónok ur azt is, hogy Magyarországon minden hivatal, minden bíróság vegyesen lesz a jobb és bal oldal embereivel betöltve. Ez nagyon termé­szetes kifolyása a parlamentalismusnak. Egyébiránt, t. kéjrvdselőház, kénytelen va­gyok azt is megjegyezni, hogy az, hogy valamely, a kormány kinevezésétől függő hivatal a pártok állására való tekintet nélkül legyen összeállítva, nem áll mindig a miniszter hatalmában : mert a miniszter senkit sem kényszeríthet, hogy hiva­talért folyamodjék, vagy hogy hivatalt vállaljon és a helyhatóságban részt vegyen. Ez mind­azon egyénektől függ. a kik erre felszólittatnak, és ha ezt akarjuk elérni, nem lehet oda menni, hova a tiszt, ellenzék megy, miszerint a kormányt mindig ugy tünteti föl, mint Magyarország ha­tározott ellenségét, és mindenkit kárhoztat, a ki az ő meggyőződése szerint az ország érdekében cselekvő minisztert pártfogolja: mert ezen mód arra vezet, hogy hivatalokba olyanok soha be ne jussanak, a kik a kormány politikai nézetében nem osztoznak. Ha tehát a t. ellenzék azt akarja, hogy a hivatalok minden pártkülönbség nélkül legyenek összeállítva, mindenesetre mulhatlanul szüksé­ges, hogy az ellenzék ne idegenitse el azokat, a kik talán képességet éreznek magukban hivatal elvállalására, sőt inkább annak elfogadására buz­dítsa. Ezt pedig csak azon utón fogják elérni, ha követnek bennünket abban, hogy mi tiszteljük az ellenzék meggyőződését, és viszont tisztelje az el­lenzék a mi megyőződésünket is, és tegye fel rólunk is azt, hogy nem kevésbé iparkodunk és működünk a haza javának előmozdítására, mint ők. (Már azt nem h'szszük! bal felől) — A fel­fogás különböző — de a haza iránti kötelesség érzet, azt hiszem, semmivel sem kisebb a jobb oldalnál, mint a bal oldalnál. Hane veniam da­mus, petimusque vicissim. Ezeknek előrebocsátása után, t. képviselő­ház, (Nagy zaj bal felöl; halljuk! jobb jelölj a virilis szavazatokra vonatkozólag előadá­somat befejezhetném. (Egy szói sem szólt róla! bal felől.) Ez a fölfogás dolga; egyiknek fölfogása szűkebb körű, a másiké tágabb. (Ugy van! bal felől. Derültség.) Ezzel mondom, befejezhetném előadásomat; azonban letetetlen hallgatással mel­lőznöm némely előadottokat. Azt mondják ugyanis a túlsó oldalon, hogy a virilis szavazatokat az osztrák kormány után akarja Magyarországba átültetni a magyar kor­mány. En ezt kereken tagadom, mert a virilis sza­vazat aiajoja le van már téve az 1848-ki válasz­tási törvényben (Halijuk!Haltjuk!Felkiáltás balról: hot ? hol ? Zaj.) és a sajtó-törvényben, melyben az esküdtszéki birák képességük 200 írt. jövedelem­től feltételeztetik. Es ebből meggyőződhetik az illető szónok ur, hogy a kntforrást igen rosznl választotta, midőn azt állitá, hogy a kormány az osztrák kormány rendeletéből vette át a vi­rilis szavazatot. De hogy meg egj r feltűnőbb adattal szolgál­jak a tisztelt szónok urnák arra nézve, hogy a virilis szavazat Magyarországon nem hallatlan dolog, és hogy Magyarországon eddigelé szokás­ban volt, épen az előttem szóló baloldali szónok ur előadására hivatkozom, ki kifejtette azt, hogy Magyarországban a. virilis szavazatok igen is megvoltak a felső házban, és én azt hiszem, — bár azon alapon, melyen jelenleg áll, czélszerünek és jónak magam sem tartom — jővöre mégis meglesznek a virilis szavazatok a felsőházban. a mint az osztályok, vagyon és más érdek fog abban képviselve lenni. Ha tehát a sokkal na­gyobb és magasabban álló intézménynél a viri­lis szavazatot meg lehet tűrni, és mivel a majori a d minus valet argumentum, szeretném tudni: miért ne lehetne a virilis szavazatot a megyei és átalában a köztörvényhatóságokban megtűrni ugy, mint a felső házban megtűrve lesz; sőt épen ter­mészetes következése a dolognak: mert akkor az intézmény nem lenne az egyik a másikkal össz­hangzó; össze nem hangzó intézmények pedig —

Next

/
Oldalképek
Tartalom