Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

213. országos ülés Julius 19. 1870. 161 bevenni ? En ezt kétségbe vonom. (Helyeslés bal felől) Eleket jegyezvén meg az előttem szólottak­na,k előadásaira, bocsássák meg, hogy áttérjek főtárgyamra, mely folszólalásomat egyéni néze­tem szerint főképen szükségessé teszi, s ez az : hogy töbször hallottam a jobb óllal tagjai közöl, bár nem erdélyiektől, nem királyhágón túli — de de királyhágón inneni képviselőktől — hangoz­tatni, hogy ez bizony nem jó, hogy ennél jobb is lehetne; nem is egészen liberális, hanem Er­dély kivánja tőlünk, hogy ezen áldozatot meg hoz­zuk. Távol legyen tőlem t. ház azon szerény­telenség, hogy Erdély nevében akarjak szólani; de miután eléggé ismerem az ottani körülmé­nyeket, engedjék meg nekem, hogy kifejezzem azon csakis egyéni nézetemet, hogy Erdély, mely­nek alkotmánya soha illiberálisabb a magyaror­száginál nem volt, Erdély, a melyben az önkor­mányzat legpregnánsabb jeleit látjuk a válasz­tott gubernátortól kezdve le bizonyos megyék választott főtisztjeiig, hogy Erdély, mely eddig igen jói megélt ezen szabadelvű intézményekkel, hogy Erdély, mely tapasztalásból Szent-István birodalmának minden tagja között legjobban tudhatja, mily nehéz ellensúlyozni a nemválasz­tás utján bejötteket, kik egy tanácsülésben ülnek azokkal, a kik ott a nép bizalmából vannak jelen. — mert hiszen Erdélyben, ha más formában is, a regalisták mintegy a virilis szavazatot képi­selték — mondom nem hihetem, hoo-y Erdelvnek legalább is nagy többsége — tisztelve az egye? kivételes ellenvéleményüeket, — ezen illiberalis intézmény áldozatul meghozatalát kívánja. Nem hallgathatok el t. ház! e tekintetben, mert nem akarom semmi esetre, hogy az én hallgatásom ezen állitásnak elismeréséül látszhassák; nem hallgathatok el azért is, mert meg vagyok győ­ződve, a mint talán késó'bben kifejezni lesz sze­rencsém, hogy a virilis szavazat hatására nézve Erdélynek és hazánknak sok más megyéje kö­zött semminemű különbség nem létezik, és én meg vagyok győződve, hogy ennek hatása épen a vegyes megyékben lesz a legroszabb. Nem ismerhetem el tehát — hogy akárhová méltóz­tatnak másfelé ütni a törvényjavaslattal, mint a hová néznek, az tisztán Erdély kedvéért szer­kezteinek igy. Szent meggyőző lésem t. ház ezen­kívül, hogy a virilis szavazat minden e nevet megérdemlő állambölcsészettel homlokegyenest ellenkezik. Mindnyájan tudjuk, hogy ezt határo­zottan kárhoztatja a kor szelleme és mégis föl akarunk állítani t. ház, egy nálunk mézeidig tökéletesen ismeretlen plutocratiat, a melynek nyűge alatt Európa statusai egy része már nyög, s a többiek is igy igyekesznek azt a maguk há­táról minél előbb lerázni, nehogy reájok üljön. KÉPV. H. NAPLÓ 18-5| *• A nemzetiség tekintetében pedig meggyő­ződésem, hogy a törvényjavaslat a bajt csak szaporítani fogja. A mi a helyes megyei admmistratiót illeti , arra nézve csak annyit jegyezhetek meg. hoo-y a virilis szavazatok még magukat a vagyonoso­kat is meg fogják osztani, Egyik rész bejut a nép érettsége által a nép választásánál fogva, és hiszem, a jobb része ; a másik rész bejut a vak­szerencse utján; a harmadik bejut, mint nem tagja a virilis szavazásra jogosult körnek, ugyan­csak választás utján. És ha valaha alkalmazhat tók voltak a nagy költőnek szavai, azok mcs­aunál inkább mondhatók el, hogy a megyéigvü­lésterem nem lesz egyéb, mint: „büszke faj iák vivó pálya, melyen az magát rongálja." A vá­rosokban, t. ház, fölfogásom szerint, még roszab­bul áll a dolog, mert ott épen a szorgalmas ipar, a tudományos foglalkozás fognak kimai adni a bizottmányból, bejut, a bizottmányokba a va­gyon minden azutáni kérdezősködés nélkül: mo­rális, immorális alapja van-e annak ? bejut-ellen­hatás utján; a népnek meglehet hazafias, lelkes de éretlen rétege, mely okvetlenül egyes, megle­het rósz akarata egyének vezetésinek fog áldo­zatul esni, és a szabad öntudatos, megfontolt tanács­kozást elősegíteni nem fogja, arra képe> nem les 7 ,. Ezen állapotot a városokban rövidebben nem jellemezheten, t ház. minthogy a schwinael a börzéről át, fog ültettetni a tanácskozások ter­mébe (Tetszés hal felV.) De, t. ház ! ha mindezek a helvett hogy bűnei, előnyei volnának is e törvénynek, egy rendkívüli nagy bu le van. Föl­fogásom szerint ellenkezik az törvényeinkkel, ellenkezik a nép érzületé-'el, ellenkezik a nemzet geniusával, a mely méjj minden alkalommal el­lene nyilatkozott, de amelynek nyilatkozata iránt ugy látszik, az önök fülei belugulvák. Én ezt — bocsássák meg nekem e szót,— merényletnek tartom a haza jövője ellen; mindezeket részle­tesebben elmandta ez oldilnak több szóioka egyenkint, azokra visszatérni nem akarok. 1)2 kell még említenem azt, hagy ml lehet e szakasz létoka* Esrv felől léc>'<a ennek ok­vétlenül, reszketés: és bi^ftlmatlansáofát soha elárulni nem félő me^yőzödésök nnnzeti­ségünk életerejének telje.s meggyöngüléséről. Pe­dig legyenek meggyőződve arról, uraim, hogy sem a nemzet nagyban, sem a magyar nemze­tiség különösen azon pumára még nem szorult, melyet neki a jelenkornak mindig csak a „ma £í-t néző s a jövővel nem gondoló quaecksilberei nyúj­tanak, hogy magárő! tökéletesen megfeledkezzék. A mánk létoka e törvénynek, különösen ezen szakaszának, a hatalom minden áron ter­jesztésének vájya. Kénytel ;n vagyok kijeiéu­- teni t. ház, hogy szerénv meggyőződésem sze­21

Next

/
Oldalképek
Tartalom