Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

f*8 213. országo* Rlés Julius IS. 1870. az egyik legérdemesebb momentuma ezen törvény­javaslatnak, és ezt ugy, a mint van elfogadom; el • fogadom pedig azért, mert ezeu §. alapján kép­ződik a megye bizottsága, és ezen megyebizott­ság jelenleg tulajdonkép a megye maga. E § ál­tal mi lesz ezen bizottságból? Az, a minek ily bi­zottságból lenni kell. Mit hoz e § a bizottság­ba ? E § ereje által behozatik a birtok, beho­zatik a birtokkal meglehetős mérvű intelligen­tia, — nem praetendálom, hogy csupa intelli­gentia, de nagymérvű, — és behozatik ezen fac­torral még valami: a polgári soliditás a polgári függetlenség. (Nyáry Pál közbeszól: Nem igen lá­tom!) behozatik a bizottságba azon rész, mely qualificatiójánál fogva levén a bizottság tagja, nem szorul arra, hogy bókoljon a kormánynak, nem szorul arra, hogy bókoljon az úgynevezett közvéleménynek. (Helyeslés a jobb oldalon.) Pedig ez utóbbi is fontos: mert — méltóztassanak visz­szaemlékezni uraim — nem vagyok öreg ember, de még is rövid éltemen át hány hibás —- úgyne­vezett— közvélemény létezett az országban! E§ elfogadása esetében ezen elem sem egyiknek, sem másiknak nem kénytelen meghajolni. Ha az egész bizottságot szabad választás alapján méltóztatnak megalakittatni, nem mon­dom, hogy nem lesznek jeles emberek a bizott­ságban : lesznek kétség kivül; de azt állítom, hogj^ ezen mód szerint szervezve, a bizottság­ban sokkal több jeles tag lesz, mert már tulaj­donságaink közé tartozik, — ez pedig nem kü­lönösen nagy erény — hogy igen szívesen meg­hajolunk a közvélemény áramlata előtt. Nekünk van bátorságunk igen sok dologra: de nincs bá­torságunk szembeszállni az úgynevezett közvé­leménynyel. (Élénk helyeslés jobb felől.) E § a bi­zottságba bejuthatást, függetlenül minden vá­lasztástól, biztosítja azok számára, kik függet­lenek mindakét irányban: függetlenek a kormány­tól, függetlenek a nép kegyétől. És én kívánom ezt,fhogy független legyen. Nem lesz mindig a nem­zetnek oly kormánya, mint a jelenlegi: hazafias és független; (Élénk tetszés jobb felől.) lehet más kormánya is, és akkor igen jó és szükséges lesz e független elem. Felhozatott sokszorosan e kérdésnek nemze­tiségi oldala is; olvastam, hallottam sokat e fe­lől. Ázt mondta egy hozzánk tartozó képviselő is, nem emlékszem bizonyosan, talán Hoffmann képviselő ur volt, hogy kétszínű e javaslat, sa­játlag a magyar fajnak suprematiáját akarja biztosítani, de ezt nem meri kimondani, és azért hozza be a virilis szavazatot. Szerintem ez nem alapos, nem áll. Ha a jelen javaslatban az vol­na kimondva, hogy a virilis szavazat csak a magyarra alkalmazható, akkor állana; de ez nincs sehol: a virilis szavazat nincs nemzetiség­hez, valláshoz, egyénhez kötve, nincs semmi más­hoz kötve, csak az adóhoz és birtokhoz. De ha már most vannak az országban történetesen oly vidékek, hol a Magyarság csak sporadice for­dul elő, és fájdalom, hogy vannak, akkor leg­alább ne akarjuk mi elölni, megsemmisíteni azt! Biztosítsuk legalább azon befolyást, hogy saját dolgaikhoz hozzá szólhassanak oly mérvben, mi­nőre jogosítva vannak birtokuknál és az általuk viselt tehernél fogva. (Élénk helyeslés jobb felől.) mert ha nem biztosítjuk — és méltóztassanak elhinni — hogy oly vidéken, hol csak sporadice fordul elő a magj'arság, ott egészen ki lenne zárva — (Ugy van !) Vagy tán azt mondják, hogy azon hazánkfiai, kik velünk egy földet, egy ha­zát laknak, a magyarság kizárására törekedné­nek. En ezt nem tehetem fel rólok: felteszem ro­lók azon igazságot, hogy szívesen fogják látni a bizottságban azon magyarságot, mely a városok­ban él, és nem fogják kívánni, hogy kizárassék. Vagy tán azt hiszik, hogy az idegen nemzetisé­gek azt kívánják, hogy mi magunk, hogy a ma­gyarság gyengittessék, elejtsük a dolgot!? Hi­szen akkor époly joggal azt mondhatnák: mert a magyar föld nagyobbára a magyarság birto­kában van, még jótékony eső se legyen, mert az is majd kizárólag a magyar faj javára esik. (Tetszés jobb felől.) De van ezen kérdésnek, uraim, közgazdasági oldala is, pedig tetemes. Valljuk be, fájdalom nem volt gyengesége eddigelé fajunknak a takarékosság ' és a számítás, sőt méltóztassanak az országbankö­rülnézni, ezen tulajdonnak mindenütt ellenkező­jét tapasztaljuk. Nem hiszik-e uraim, ha a ma­gyart ezen törvény elfogadásával vagyonára figyelmeztetik, vajon nem lesz-e hajlandóbb re­flectálni arra, hogy tán mégis jó lenne a birto­kot jobban kezelni, megvédeni a terhektől, pa­zarlástól, hogy biztosítsam magamnak és gyer­mekeimnek azon befolyást, melyet vagyonomnál fogva gyakorlok. (Helyeslés jobb felől.) En azt hiszem, hogy az éber magyar föl­fogás igen hamar tájékozza magát, ós ezért is csak jó hatást lehet remélni. Ellene szolgál a. pazarlási vágynak és hajlamnak, mely nálunk fájdalom, annyira átalánossá vált, és egyike lesz I azon gátaknak, melyek a magyar faj fenmara­dását némileg közvetíteni hivatottak. Azon ára­dat, mely e tekintetben nálunk nyilvánul, a mel­lett szól, hogy a birtokot biztosítsuk és ismer­jük el. Azon áradat pedig, melyet Európában szerteszét nyilvánulni látunk, és a melyről nem mondhatnám, hogy a tulajdon, a birtok valami nagy tiszteletbentartásával nyilvánul, szintén arra intene bennünket, és azon tanácsot adná nekünk, hogy a virilis szavazatot léptessük életbe és emel­jünk részünkről eredeti felfogással gátat azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom