Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

f*8 213. országo* Rlés Julius IS. 1870. az egyik legérdemesebb momentuma ezen törvényjavaslatnak, és ezt ugy, a mint van elfogadom; el • fogadom pedig azért, mert ezeu §. alapján képződik a megye bizottsága, és ezen megyebizottság jelenleg tulajdonkép a megye maga. E § által mi lesz ezen bizottságból? Az, a minek ily bizottságból lenni kell. Mit hoz e § a bizottságba ? E § ereje által behozatik a birtok, behozatik a birtokkal meglehetős mérvű intelligentia, — nem praetendálom, hogy csupa intelligentia, de nagymérvű, — és behozatik ezen factorral még valami: a polgári soliditás a polgári függetlenség. (Nyáry Pál közbeszól: Nem igen látom!) behozatik a bizottságba azon rész, mely qualificatiójánál fogva levén a bizottság tagja, nem szorul arra, hogy bókoljon a kormánynak, nem szorul arra, hogy bókoljon az úgynevezett közvéleménynek. (Helyeslés a jobb oldalon.) Pedig ez utóbbi is fontos: mert — méltóztassanak viszszaemlékezni uraim — nem vagyok öreg ember, de még is rövid éltemen át hány hibás —- úgynevezett— közvélemény létezett az országban! E§ elfogadása esetében ezen elem sem egyiknek, sem másiknak nem kénytelen meghajolni. Ha az egész bizottságot szabad választás alapján méltóztatnak megalakittatni, nem mondom, hogy nem lesznek jeles emberek a bizottságban : lesznek kétség kivül; de azt állítom, hogj^ ezen mód szerint szervezve, a bizottságban sokkal több jeles tag lesz, mert már tulajdonságaink közé tartozik, — ez pedig nem különösen nagy erény — hogy igen szívesen meghajolunk a közvélemény áramlata előtt. Nekünk van bátorságunk igen sok dologra: de nincs bátorságunk szembeszállni az úgynevezett közvéleménynyel. (Élénk helyeslés jobb felől.) E § a bizottságba bejuthatást, függetlenül minden választástól, biztosítja azok számára, kik függetlenek mindakét irányban: függetlenek a kormánytól, függetlenek a nép kegyétől. És én kívánom ezt,fhogy független legyen. Nem lesz mindig a nemzetnek oly kormánya, mint a jelenlegi: hazafias és független; (Élénk tetszés jobb felől.) lehet más kormánya is, és akkor igen jó és szükséges lesz e független elem. Felhozatott sokszorosan e kérdésnek nemzetiségi oldala is; olvastam, hallottam sokat e felől. Ázt mondta egy hozzánk tartozó képviselő is, nem emlékszem bizonyosan, talán Hoffmann képviselő ur volt, hogy kétszínű e javaslat, sajátlag a magyar fajnak suprematiáját akarja biztosítani, de ezt nem meri kimondani, és azért hozza be a virilis szavazatot. Szerintem ez nem alapos, nem áll. Ha a jelen javaslatban az volna kimondva, hogy a virilis szavazat csak a magyarra alkalmazható, akkor állana; de ez nincs sehol: a virilis szavazat nincs nemzetiséghez, valláshoz, egyénhez kötve, nincs semmi máshoz kötve, csak az adóhoz és birtokhoz. De ha már most vannak az országban történetesen oly vidékek, hol a Magyarság csak sporadice fordul elő, és fájdalom, hogy vannak, akkor legalább ne akarjuk mi elölni, megsemmisíteni azt! Biztosítsuk legalább azon befolyást, hogy saját dolgaikhoz hozzá szólhassanak oly mérvben, minőre jogosítva vannak birtokuknál és az általuk viselt tehernél fogva. (Élénk helyeslés jobb felől.) mert ha nem biztosítjuk — és méltóztassanak elhinni — hogy oly vidéken, hol csak sporadice fordul elő a magj'arság, ott egészen ki lenne zárva — (Ugy van !) Vagy tán azt mondják, hogy azon hazánkfiai, kik velünk egy földet, egy hazát laknak, a magyarság kizárására törekednének. En ezt nem tehetem fel rólok: felteszem rolók azon igazságot, hogy szívesen fogják látni a bizottságban azon magyarságot, mely a városokban él, és nem fogják kívánni, hogy kizárassék. Vagy tán azt hiszik, hogy az idegen nemzetiségek azt kívánják, hogy mi magunk, hogy a magyarság gyengittessék, elejtsük a dolgot!? Hiszen akkor époly joggal azt mondhatnák: mert a magyar föld nagyobbára a magyarság birtokában van, még jótékony eső se legyen, mert az is majd kizárólag a magyar faj javára esik. (Tetszés jobb felől.) De van ezen kérdésnek, uraim, közgazdasági oldala is, pedig tetemes. Valljuk be, fájdalom nem volt gyengesége eddigelé fajunknak a takarékosság ' és a számítás, sőt méltóztassanak az országbankörülnézni, ezen tulajdonnak mindenütt ellenkezőjét tapasztaljuk. Nem hiszik-e uraim, ha a magyart ezen törvény elfogadásával vagyonára figyelmeztetik, vajon nem lesz-e hajlandóbb reflectálni arra, hogy tán mégis jó lenne a birtokot jobban kezelni, megvédeni a terhektől, pazarlástól, hogy biztosítsam magamnak és gyermekeimnek azon befolyást, melyet vagyonomnál fogva gyakorlok. (Helyeslés jobb felől.) En azt hiszem, hogy az éber magyar fölfogás igen hamar tájékozza magát, ós ezért is csak jó hatást lehet remélni. Ellene szolgál a. pazarlási vágynak és hajlamnak, mely nálunk fájdalom, annyira átalánossá vált, és egyike lesz I azon gátaknak, melyek a magyar faj fenmaradását némileg közvetíteni hivatottak. Azon áradat, mely e tekintetben nálunk nyilvánul, a mellett szól, hogy a birtokot biztosítsuk és ismerjük el. Azon áradat pedig, melyet Európában szerteszét nyilvánulni látunk, és a melyről nem mondhatnám, hogy a tulajdon, a birtok valami nagy tiszteletbentartásával nyilvánul, szintén arra intene bennünket, és azon tanácsot adná nekünk, hogy a virilis szavazatot léptessük életbe és emeljünk részünkről eredeti felfogással gátat azon