Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

l±-í 213. országot Ölés Julius 19. 1870. azonban kimondta, hogy nem, hanem fokozni kívánja: azt monda, hogy nem ismeri helyesnek a rendeletet, melyet a törvény kényszerítő erő­vel ruház fel, s melyről felelni kell utólag; ha­nem kívánja esetről esetre felidézni a nyers erő­szakot. Civilizált világban-a nyers erőszak fel­idézésére semmi szükség nincs. A különbség ket­tőnk theoriája között, az enyém és Simonyi nré között épen az, a mely van a poroszló szuronya, melyet minduntalan készen kell tartani, és az angol konstabler páczikája közt. Én azt tartom, oda kell törekednünk, hogy azon páczika felemelése is fölösleges legyen; elég legyen a kimondott szó, uralkodjék a törvény hatalma és ne kelljen minduntalan produkálni a szurony hatalmát. Azt állítom, hogy azon fe­lelősség, a mit mint miniszter magamra veszek, egy hajszállal sem gyöngébb azért, mert rende­letet irtam, mint T! azért, hogy szuronyokat hasz­náltam, legyen a felelősség egyenlőn súlyos egyik­ért mint a másikért; (Élénk "helyeslés jobb felölj de azt a látványt nyújtani a világnak, hogy itt a törvény által kapott felhatalmazás alapján ho­zott rendelet még csak nem is involválja a mi­niszter felelősségét , mert ily rendelet kibo­csátásáért még nem is teheti magát felelőssé a törvényhozás irányában a kormány, hanem ha felelősséget akar a közjó érdekében, akkor szu­ronyokkal kell operálni: ez, meggyőződésem szerint, nem civilizált világba való. (Helyeslés a jobb oldalon.) Épen azért, ha már a t. képviselő ur meg akarja engedni, hogy maga a felelős kormány valamikor cselekedhessek, ne kívánja, hogy fele­lősségének, cselekvésének eszköze a szurony hatal­ma kell, hogy legyen. Ezek azok, melyeket a dolog érdemére akar­tam megjegyezni. En erősen meg vagyok győződve, hogy az arbitriumnak ember kezében kell lenni, legyen az biró, legyen az miniszter, hogy háta mögött a parlament álljon, azt ne kerülje ki semmiképen. Epén azért azt, hogy az emberek élete, vagyona stb. ennek vagy annak kezébe adassék, egyébnek mint phrasisnak nem tekint­hetem. A törvény xiralkodik. Ezen törvényt meg­magyarázza concret esetben egyszer a biró, más­szor a felelős kormány a parlamenttel szemben. Nem lehet ez máskép. Az pedig, hogy a parla­menti garantia elégtelen, a miből több követ­kezik, mint a t. képviselő urak maguk is haj­landók lennének gyakorlatilag elfogadni; vagyis, a mint tetszett mondani, hogy micsoda biztosíté­kot nyújt a párt, akkor, midőn nem tudom mi mindent lát, az ország integritásának veszélyez­tetését stb., mivel Hevesmegy ének tetszett ro­szalni a kormány eljárását. Erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy Hevesmegyének nem ez tet­szett, hanem tetszett elitélni a tőrvényhozás és nem a kormány eljárását: ez kissé más. (Fol­kiáltások bal felől: Nem áll!) Ez a faetum sokkal nyilvánosabb, mintsem nekemjismételnem kellene ; meg fogja bírálni a t. ház, hogy azt tette-e Hevesmegye, a mit óu állítottam, vagy azt, a mit Simonyi képviselő ur állított. Azt sem hagyom figyelmen kivül, a mit szemben Pulszky barátommal méltóztatott meg­jegyezni. En sem tartom a világ mostani helyzetét olyannak, hogy egy organikus törvényt annak kedvéért elrontsunk. De nem is erről van itt szó. Méltóztassék a tényállást ugy adni elő, mint az tényleg van. Pulszky képviselő ur nem volt e törvényjavaslattal egészben és minden részletében megelégedve, különösen tekintettel a városokra nézve, és e miatt azt mondta, hogy külön törvényjavaslatot fog kívánni a városok tekintetében, mert ezzel nincs megelégedve ; de a külön törvénynyel a kérdés elodázása, függő­ben tartása jár aagyobb időre, mert a t. képvi­selő ur megengedi, hogy a városok vagy ren­deztessenek ez idő szerint, és akkor ezen tör­vény keretén belül rendeztetnek, vagy épen nem rendeztetnek most ezen törvénynyel, hanem egy másikkal máskor. Azt állítom, hogy a világhely­zet abban különbséget tesz, hogy megnyugvással lehessen-e elhalasztani Magyarország minden váro­sának rendezését , lehessen-e megnyugvással nézni, hogy azok rendezetlen állapotban tartas­sanak tovább: ebben különbséget tesz a világ helyzete. Nem akarom mondani, hogy a mai ezt nem engedi, hanem azt állítom, hogy a világ időnkénti helyzetéből nagyon is lehet motiválni, hogy várhatunk-e vele, vagy nem ? Pulszky képviselő ur nem is azt monda, hogy elfogadja ezen, szerinte nem jó törvényja­vaslatot : hanem azt monda, hogy a kivánt vál­toztatásokat ennek keretén belül fogja javaslatba hozni; és ugy látom, hogy eléggé szavának ál­lott, mert azon javaslatait, a melyeket külön törvénybe akar foglaltatni, most ezen törvény­javaslatba leendő elfogadás végett elég szorgal­masan hozogatja. A másik, t. i. tüzetesen a fen­forgó kérdésre nézve, csak egy észrevételem van. A mennyire egyszeri hallás után megítél­hettem, azt látom, hogy lényeges különbség a törvényjavaslat és Pulszky képviselő ur módosit­ványa között nincs. Nem is helyezek arra rend­kívüli súlyt, hogy elfogadtatik-e az vagy sem. De egy határozványt én is a t. ház figyel­mébe különösen ajánlok, és ez az: hogy ott, a hol azon módositvány megemlíti azt, hogy a szabadságos és tartalékos katonák behívására vonatkozó rendeletek feltétlenül végrehajtandók, az ok azonosságánál fogva nem lesz a t. ház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom