Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-212
122 212. országos ülés Julius 18. 1870; a többi városok előtt, mely Pest városnak jó példával kellene előttük menni a eivilizatio utján. Kit az ember gyűlöl, attől nem örömest tanul. Én annálfogva ezen 1-ső §-t el nem fogadom. (Helyeslés hal felől.) Bobory Károly: T. ház! Kijelentem, hogy átalában, nem azon irányban fogok szólani, a melyben többi előttem szólott képviselőtársaim; kijelentem, hogy igen röviden fogok szólani, és pedig maga a törvényjavaslat és annak szövegezése érdekében. Mert minden szerkezetnek az első követelménye az, hogy legyen következetes. Én részemről aggodalmaimat már az átalános vita alatt kifejeztem, de a melyek sem a t. jobb oldal tagjai által sem a kormány által nem fejtettek meg. Ennélfogva ezeket az aggodalmakat kénytelen vagyok ismételni és felkérni a kormánynak igen' t. képviselőjét, legyen szives ezen aggodalmam eloszlatása végett nyilatkozni, Az 1. §., mely most tárgyalás alatt van, hivatkozik a 88. §-ra, melyben nagyszámú városok és kerületek számittatnak elő, melyek törvényhatósági joggal lesznek felruházandók. Ha ezen jelen §. hivatkozása megállapíttatik, akkor természetesen azon szakasznak is meg kell állapíttatni. Lássuk már most, mikép áll a dolog. Összehasonlítván a 21. §-al e szakaszt, a hol az mondatik, hogy a városokban 250, megyékben minden 500 lakos után egy bizottsági tag számíttatik. s hogy a bizottság tagjainak száma törvényhatósági joggal felruházott városokban 48-nál kevesebb és 400-nál több, más törvényhatóságokban 120-nál kevesebb és 600-nál több sehol sem lehet. Kérdem már most: mikép történik a bizottság alakítása azon apróbb városokban, vagy azon megyékben, melyeknek a bizottsági tagjainak e tőrvényben meghatározott száma ki nem jön? Ott van péld. Ilyefalva, mely 4. Bereczk, mely csak 42 bizottsági tagot adhat. Nem tudom, miképeu alakulhat meg e helyekben a bizottság ? Ennélfogva felkérem a kormánykéj^viselőt! méltóztassék nyilatkozni: Tóth Vilmos államtitkár: Ha az illető §. tárgyalás alá fog kerülni, mely a jelenlegi szakaszszal nem függ össze, akkor lesz szerencsém felvilágosítást adni. Engedje meg t. képviselő ur, ha válaszomat akkorra hagyom. Bobory Károly: Ennél nagyobb ellenmondást alig lehet mondani; mert hiszen ezen szakasz épen a 88. §-ra hivatkozik. Tóth Vilmos államtitkár: Bocsánatot kérek. (Felkiáltás balról: Nem lehet szólni. Halljuk! Halljuk !j A 88. §. csak elősorolja azon városokat, melyek szintén törvényhatósági joggal lesznek felruházva, de nem mondja el, hogy miképen fog azok bizottsága alakulni. Midőn a §. előkerül, akkor leszek szerencsés felvilágosítást adni s bebizonyítani, hogy e két §. nincsen ellentétben egymással. Bohory Károly: Ennélfogva épen a törvényjavaslat érdekében kénytelen vagyok egy módositványt benyújtani. (Halljuk!) De mielőtt módositványom szövegét felolvasnám, meg kell említenem, hogy miután oly intézmény életbe léptetése szándékoltatik, mely állandó legyen, mindenesetre figyelembe kell venni mind a jelen, mind a jövő körülményeit és figyelembe kell venni a változó viszonyokat. Tekintetbe vévén pedig a jelen és jövő követelményeit és a változó viszonyokat, lehetetlen arról megfeledkezni, t. ház, midőn oly számos és oly apró törvényhatóságnak megadatik az önkormányzat joga, hogy vannak oly mezővárosok, melyek minden tekintetben annyira fölülhaladnak sok más várost; és vannak mezővárosok, melyek egész kerületeket, egész megyéket fölülhaladnak népszámra ós területre nézve; hogy tehát némi következetesség legyen az egészben, igen méltányos és a nemzet érdekével megegyező volna, ha azon városok, melyek most rendezett városoknak neveztetnek, de melyek oly jelentékenyek az egész nemzetre és az országra nézve, — ha azon képességgel bírnak, melyet a törvény követel, — hogy e képességnél fogva egyszersmind önállásra is igényt tarthassanak. Ennélfogva módositványomat van szerencsém e §-ra beadni, előre bocsátván, hogy e módositványt csak azon esetre kívánnám fölvétetni, ha t képviselőtársam Győrflynek módositványa elesik. A módositrány így szól: „A vármegj^ék, székek, kerületekés vidékek, nemkülönben az eddigi szabad királyi és rendezett tanácsi városok, a mennyiben a jelen törvény értelmében erre képesitvék, mint önálló törvényhatóságok gyakorolni fogják a törvény korlátai közt stb." Mihályi Péter jegyző (újra olvassa Bobory Károly módositványát:) Tóth Vilmos államtitkár: Mielőtt szavazásra méltóztatnának a kérdést bocsátani, kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy tegnap elfogadtam a kormány nevében a Wahrmann és Házmán képviselő urak által beadott módositványt. Ezenkívül Pulszky képviselő ur által is adatott be egy módositvány, mely ugyan lényegében nem változtatja meg az 1-ső §-t, hanem az egymásutánra nézve indítványoz más sorrendet. Kötelességem kijelenteni, hogy ez ellen sincsen a kormánynak kifogása, s ha a t. ház elfogadja, a kormány abban megnyugszik. Elnök: Miután többé senki szólásra felírva nincsen, s a 126-ik szakasz szerint, arra jogosultak nem akarnak szólásjogukkal élni, következik a szavazás.
