Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

198. országos ülés Julius I. t870. 65 legnemesebb föladata az ellenzéknek; nem esu­dálkozom azon sem, ha az ellenzék gáncsosko­dással meg akarja keseríteni perczeit. a kormá­nyon ülő férfiaknak, azon férfiaknak, (Mozgás a bal oldalon) kiknek helyeit saját egyénei által akarja betölteni; ezt természetesnek tartom. De méltóztassanak megengedni: azt nem tudom felfogni, hogyan lehet csupa ellenzéki viszketeg­ből magát a felelős kormányzati rendszert alap­jában megtámadni? (Ugy van! jobbról.) Evek hosszú során át küzdött a nemzet a megyei élet és megyei representatiók fénykorá­ban parlamenti felelős kormányért. Küzdött, mert érezte, hogy feliratokkal és sérelmi politi­kával Magyarországot nagygyá, boldoggá nem teheti; s midőn hosszas küzdelem, egy rákövet­kezett erőszakos megrázkódtatás és 20 évig tartó elnyomatás után végre e rendszert, a felelős kormányzati rendszert, egy józan politika utján elnyeri a nemzet, akkor az ellenzék az első, mely a felelős kormányzati readszert úgyszólván nevet ségessé akarja tenni. (Élénk helyeslés jobb felől.) A t. ellenzék csak ugy tudja, mint mi, hogy az indemnyti nem tesz egyebet, mint utó­lagos jóváhagyását a törvényhozásnak a kor­mány oly intézkedéseire nézve, melyekefe törvé­nyen kivül és igen gyakran, a körülmények pa­rancsánál fogva, a tőrvény ellenére tesz. Ha a t. ház a felelős kormányt e jogtól meg akarja fosztani: akkor mivé törpül a felelősség? Le­het-e képzelni egy törvényhozást, mely—hacsak magát nevetségessé nem akarja tenni,—felelősség­re vonhatna mulasztásaiért oly minisztert, ki­nek rendeletei ellen végtelenig lehet remon­strálni, és végre is azon kérdés eldöntésére, hogy végrehajtható-e az illető rendelet ? egy senki­nek sem felelős államtörvényszék hivatik föl. (Mozgás a balon.) Ha önök azt mondják, hogy e törvényja­vaslat meghonosítja, vagyis inkább be akarja csempészni a központi kormány centralisatióját, nem tudom miféle köpeny alatt? akkor bátor vagyok arra azt felelni, hegy az önök határo­zati javaslata meg beakarja csempészni a me­gyei reactiót. (Élénk helyeslés jobbról. Zaj balról.) Ha önök azt mondják: hogy a mi törvény­javaslatunk a kormányt a törvény urává teszi: akkor én önöknek azt felelem, hogy az önök törvényjavaslata az ország többségét és annak hatalmát képviselő kormányt egy államtör­vényszék és a megyék bábjává akarja lealacso­nyítani (Élénk helyeslés jobbról) és megfosztani a nemzetet — elhiszem, akaratuk ellenére — a legválságosabb perczekben épen azon egységes működő erőtől, mely nélkül kormányozni nem lehet, aetióra gondolni pedig valóságos képtelen­ség. (Ugy van! jobb felől.) KEPV. H. NAPLÓ 18 ff IX. A mi törvényjavaslatunk míg egyrészt meg­adja a municipiumoknak a figyelmeztetési jogot: meghagyja a kormánynak a cselekvési szabad­ságot és eleget tesz az önök által is sokszor hangoztatott kívánságnak: hogy a felelős kor­mányzati rendszer a municipalis kormányzati rendszerrel összeegyeztessék. Az önök határozati javaslata oly jogokkal kívánja felruházni a megyéket, melyekkel azok még soha sem birtak, ós melyeket a nemzet még a nem felelős collegialis kormánynyal szem­ben sem követelt a megyéknek. A mi törvényjavaslatunk életre akarja gal­vanizálni a megyéket, és míg ez egy, a müveit világ által egyed fii helyesnek ismert kormány­zati forma erősítésére van irányozva, addig az önök javaslata egy experimentum, melyet Euró­pában sehol sem ismernek, (Ellenmondás bal felől) és mely minden esetre a felelős kormányrend­szer gyöngítésére szolgál. Szóval az én teljes meggyőződésem az, hogy a mi törvényjavasla­tunk a kor- és czólszerüségnek megfelelő hala­dás : az önöké pedig visszaesés. (Ugy van! jobb felől. Élénk ellenmondás bal felől.) Azt is fölhozták önök vádként a törvény­javaslat ellen, hogy a 11. szakasz a tőrvényha­tóságokat saját házi adójuk meghatározása, ki­vetése és behajtása körüli jogaiktól megfosztja. Ezen vád alaptalanságának kiderítésére nem tartom fölöslegesnek a törvényjavaslat 11. sza­kaszát felolvasni, mely igy hangzik: „Addig, mig a törvényhozás a törvényha­tósági költségek födözésének és beszedésének módját külön törvény által végleg szabályozza: a háziadó az egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes-, kereseti) államadó együtt szedetik be, és az illető törvényhatóságnak havonkint előzetesen szolgáltatik ki." Tehát a törvényhatóság által fog kivettet­ni a háziadó és fog meghatároztatni a költség­vetés ; csupán csak arra nézve tartalmaz a tör­vényjavaslat intézkedést, hogy a kulcs mikópen határoztassék meg, és föl is állit oly kulcsot, melynél helyesebbet maguk a megyék sem fog­nak találni: meghatározza t. i., hogy az állami adóval együttesen a törvényhatósági ugyanazon közegek által is szedessék be. Ez ellen — ugy hiszem — a törvényhatóságoknak nem lehet kifogásuk: mert mig a költségvetés meghatáro­zása és az adók kivetése jog: addig az adó be­szedése teher, és nem hiszem, hogy az adózók érdekében volna az állami és községi adó behaj­tására szolgáló közegeken kivül még egy har­madik apparátust is felállítani a megyei adók behajtására. Feltűnő a t. ellenzék azon kifogása is, mi­szerint roszalja, hogy a 18-ik §. folytán a vá­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom