Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

lés július I. 1870. Kg 198. országos ti kép, én azt fölhívásnak tartom, provocatiónak arra nézve, hogy a törvényjavaslat mellett felszólalják ; elfogadom tehát annyival inkább, mert ugy tapasztalom, hogy az ellenzéknek ezen segedelemre csakugyan szüksége van. (Derültség s helyeslés a jobb oldalon.) Teszem ezt annál szivesebben, mert most már azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a t. ház egyik részének beszédem mindenesetre tetszeni fog : (Derültség. Halljuk!) mert vagy roszul fogom védeni a törvényjavaslatot : akkor maradok az ellenzéknek továbbra is kedveneze; {Derültség) vagy sikerül egy pár helyes argumentumot felhozni: akkor számítok a t. jobb oldal elismerésére. (Derültség.) Előre is kikérem a t. ellenzék bocsánatát, hogy én igyekezni fogok ez utóbbit elérni t. i. a t, jobb oldal elismerését kiérdemelni. (A dologra! a szélső bal oldalon.) Azt hiszem nem lesz nehéz bebizonyítanom, miszerint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megfelel a kormány programmjának. {Zaj. FÖlMáltásoh a bal oldalon: Meg ám! Annak igen!) Magyarország politikai helyzetének, (Fölkiáltások a hal oldalon : Ah! ah!) és a czélszerüségnek. T. ház! Midőn 1867-ben a felelős kormány átvette Magyarország kormányzatát, egyik legsürgősebb teendőjének tartotta: a köztörvényhatóságokat helyreállítani s felhatalmazást kérni a törvényhozástól azon eljárásra nézve, melyet annak visszaállítása körül a helyzet követelményei és a körülmények parancsolatai szerint követendőnek hitt. A törvényhozás belátva a kormány kívánságának szükségességét, nem késett a maga részéről a kormány által előterjesztett és 8 pontban foglalt fölhatalmazást a kormánynak megadni. A kormány e fölhatalmazás folytán egy körlevelet intézett a megyék s sz. k. városokhoz, a törvényhatóságoknak a parlamenti kormányhozi álláspontja iránt. E körlevélben mindenekelőtt fölhívta a kormány a törvényhatóságok figyelmét horderejére azon átalakulásoknak, melyek a minisztérium kinevezése által Magyarország belkormányzatára nézve történtek, és melyek ugy a kormány, mint a megyék részére uj iránypontokat jelöltek ki akkép, hogy a megyei önkormányzat mellett az országos kormányzat is fönállhasson: kijelentvén e köriratban, hogy az országos önkormányzat alapföltétele a felelős minisztérium és annak rendelkezési joga lévén, a megyei önkormányzatot, a megyék életműködését a parlamentalis kormány életműködésével kell összhangba hozni. Ez összhangzást a kormány az által vélte elérhetőnek, hogy irányadóul tűzte: mikép a hatósági dolgokban a hatóság, országos ügyekben a felelős kormány van hivatva első sorban intézkedni; kijelentvén továbbá azt is, miszerint a gyakorlati élet csakhamar fel fogja tüntetnie két rendszer akadálytalan öszeműködésének még netalán fölmerülő nehézségeit, és hogy a nemzet politikai higgadtés érettsége csakhamar kijelöli a kormány és a törvényhozás számára azon utat, mely e két rendszer összhangzására vezet. Elmondta továbbá a kormány, miszerint elvárja, hogy a megyék hazafisága és bölcsesége által a kormány tekintélye emeltetni fog, a maga részéről megígérvén, hogy a municipiumok jogait tiszteletben fogja tartani. E körirat természetes következménye azcn fölhatalmazásnak, melyet a törvényhozás adott s mely főleg az első átalakulás az átmeneti intézkedésekre a törvényszékek állandósítására, és a telekkönyvi hivatalnokok kinevezésére vonatkozott, és meghatározta a főispánok kijelölési jogát. Ez volt t. ház, az első lépése a kormánynak a megyék visszaállítása körül és én szükségesnek tartottam ezt előre bocsátani azért, hogy constatáljam azt, miszerint a kormány megalakulása után azonnal nem késett a törvényhatóságok jogait elismerni s a törvényhatóságok helyieállitását kezdeményezni; — és ezen tényt szembe akartam állítani azon gyakran hallott insinuatiókkal, mintha a kormány kezdettől fogva ellenséges állást foglalt volna el a megyékkel szemben: mert nem lehet kételkedni, hogy azon perczben, midőn a nemzet elérte vágyainak legfőbbikét, a felelős kormányzati rendszert: igen is hajlandó lett volna önkormány zati jogából nagyon sokat föláldozni, és ha mégis a kormány nem használta föl a perez et a megyei municipiumok jegkörének megszakítására, ezt bizonyosan nem azért nem tévé, mert nem ellensége, hanem azért, mert barátja volt az önkormányzatnak. (Élénk, helyeslés jobb felöl. Ellenmondás balról!) Patay István: Eger. {Zaj.) Tóth Vilmos: Constatálni akartam másodszor azt, hogy a kormány a törvényhatóságok visszaállítása körül nem őnhatalmilag, hanem a törvényhozás utasítása szerint járt el, és constatálni akartam harmadszor azt, hogy a kormány már 3 év előtt érezte egész súlyát annak, miszerint a törvényhatóságokat rendezni, idő előtti és czélszerűtlen lenne mindaddig: mig a gyakorlati élet ki nem mutatja az irányt, mely felé haladni, és az utat, a melytől eltérni nem szabad. Három év telt el az óta, t. ház, egyformán tanulságos 3 év, a kormányra ugy, mint a kormányzottakra nézve. Nem sok idő még egy ember életében sem, igen-igen kevés egy nemzet életében; és habár elegendő, de semmi esetre sem túlságos egy kormányzati rendszer olyatén