Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-208

208. országos Ülés Julius 13. 1870. § -113 vaslatba hozott állambiróságra nézve az angol nép azon kiváló sajátságát tűzi ki föltételül, mely szerint az bizalommal hajol meg a törvény előtt : mert meg van győződve, hogy az angol parlament igazságos törvényt hoz, a mely kellék bennünk állítólag nincsen meg. Állítja továbbá, hogy ha oly törvényszéket ajánlana, mint az angol Queens Bench, mely a korona által kinevezett öt tagból áll, melytől a felsőházhoz fölebbezés engedtetik, s mely az alsó bíróságokhoz mandamust, ós wright of prohibition-t bocsáthat, nálunk viszhangra nem találna. Ezen előadás azért érdemel különös esodálást, mert midőn egy intézményt, a mely külföldi, egekig magasztal, hogy hazai összes intézményeinket annál sötétebb színben tüntethesse elő, egészen eltér Vukovich Sebő, emigránsaink egyik tiszteletreméltó tagjának tapasztalásától, a ki több jeles beszédében bizonyságot tett arról, hogy ezredéves intézményeinkről az alkotmányos külföld tekintélyei elismeréssel nyilatkoztak; a King Bench angol törvényszék azon joga azonban, miszerint birói parancsokat és tilalmakat osztogat, nálunk sem volt 1848-ig ismeretlen, mig a cancellaria, a nádorispán, az országbíró s ezek itélőmesterei birói parancsokat adhattak ki: de miután ezeket az 1848. XV-ik tőrvényczikk, továbbá az 1861-ben az országbírói értekezlet által elfogadott ideiglenes törvénykezési szabályok eltörülték, azoknak visszaállítását most már józanon nem kívánhatjuk. Továbbá meg kell jegyezni, mikép az angol főtörvényszókek a polgári mint bűnvádi ügyekben a ténykérdéseket esküdtszékek által állapíttatják meg, s hogy mostani főtörvényszékeink bírái is a kormány által vannak kinevezve; tehát egyik körülmény sem talál a főtörvényszék ily módoni szervezésére nézve ellenzésre, sőt az esküdtszékek behozatala már az ellenzék által több ízben követeltetett, és csupán a kormány mulasztásán szenvedett hajótörést. Egyben azonban igen tisztelt képviselőtársamnak igazat adok, s ez az, hogy az angol nép törvénytisztelete azon meggyőződésben gyökerezik, miszerint az angol parlament igazságos törvényt hoz: mert a törvény iránti hódolatot annak igazságos volta idézheti csak elő. Minő függetlenséget fejt ki intézményeinek és nemzeti becsületének védelme körül az angol parlament : ennek fényes bizonyítékát szolgáltatta az Orsiniféle merénylet alkalmából a francziák császára által az angol kormányhoz menesztett azon megkeresés következtében, — mikép Angolország összeesküvők és gyilkosok menhelye levén, a menekülési törvény változtassák meg, — előterjesztett menekülési jog iránti bili tárgyalása, melynek következése lőn, hogy a Whig-párt készebb volt a Tory-párttal egyesülve a Palmerston minisztériumot megbuktatni, mintsem, bár a leghatalmasabb despotának kívánságára, a menekülés szent jogát törvénykönyveiből kitörülni, — az utána következett Derby-miniszterium alatt pedig az Orsini-féle merényletben bűnrészességgel vádolt Bemard orvos az angol esküdtek által, Napóleonnak 100,000 szuronynyal fenyegetődzése daczára, végkép és egészen fölmentetett. De meglehet-e a mi népünk arról győződve, hogy a magyar parlament hasonló föltétlen bizalmat ébresztő igazságos törvényt hoz, és a magyar bíróság független részrehajlatlansággal mond még a politikai ügyekben is Ítéleteket? Az igazságos törvény és Ítélet hozatalához aem kivántatik-e meg főkellékül, hogy a törvény és ítélet hozatalából az érdekelt felek, valamint azok rokonai és sógorai harmad és negyedíziglen kizárassanak 1 Azonban megtartatik-e ezen legfőbb jogszabály a mi parlamentünk által, melyben a vasúti engedélyeket a vállalkozók, a kormánypanaszlott eljárásának helyesléseit, és a vita tárgyául szolgáló virilis szavazatjogot, a kormánynak nagy számmal itt ülő alattas hivatalnokai és nagyobb részben a kormány pártján ülő nagyságos, méltóságos ós nagyméltóságú olygarchák, saját érdekükben, a választók óhajtása és jogai ellenére, és a közjó hátrányával szavazzák meg? Tanusithat-e bizalmat ezen nemzet azon parlament iránt, me]y az ezredéves törvények és gyakorlat által megszentelt és kegyelettel ápolt ősi intézmények, mely az önkormányzati jog egyik leglényegesb attribútuma, a biróválasztási jog eltörlését a kormány indokolatlan kívánatára tartózkodás nélkül elfogadja ? mely az 1848. évi V-ik tőrvényczikk által szabályozott választási jog magyarázata czime alatt a minisztérium által kibocsátott, s valóban a választási törvényt eredeti értelméből kiforgató rendeleteket megszentesiti ? mely a parlament azon jogát, miszerint a választás ellen beadott panaszok felett a a képviselőház van hivatva végérvényesen ítélni, egy a párt kebeléből alakított bíróságra ruházza, s még csak a felülbirálati hatóságról is lemondva, a legtörvónytelenebb Ítéletre is egyszerű tudomásul vétellel osztogatja, és üti rá a megerősítés pecsétjét? mely legközelebb is beleegyezett, hogy, a ház határozata ellenére, az egyszerű képviselőből miniszteri székre emelt miniszter képviselői állását uj választás nélkül tovább is megtarthassa 1 (Helyeslés bal felől.) Ezek és számtalan, itt elő nem sorolható viszás parlamenti eljárás mellett csodálhatja-e Rónay Jáczint képviselőtársam, hogy a magyar nemzet ezen parlament törvényeit oly bizalommal, mint az angol nép. nem fogadja ? A tárgyalás alatti javaslat, mely a birói hatalom gyakorlásáról szóld törvény megalko-