Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-197

197. országos Illés június 30. 1870. 31 törvényhatósági bizottság alakításának módjai közül a 20. §-ban érintett mód még legtöbb biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen bizottságok föladatuknak megfelelhessenek; szűkségesnek tartotta azonban a központi bizottság a személyes jogosultságot is bizonyos qualifieatióhoz — mint a teljes koruság és erkölcsi minősitvény — kötni. Föntartván magamnak azon jogot, hogy a fölmerülendő ellenészrevételekre megtehessem megjegyzéseimet: bátorkodom a törvényjavaslatot a központi bizottság nevében a tisztelt háznak átalános elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Tisza Kálmán : T. ház! Miután a tárgyalás a jelen törvényjavaslat fölött már megkezdetett, — habár még ma is fekszik a ház asztalán egy el nem döntött határozati javaslat a tárgyalásnak elhalasztása iránt, — tekintve, hogy ezen határozati javaslat beadása előtt a t. ház már határozott volt e tekintetben, én azt tartom, hogy azon kérdésre: tárgyaltassék-e most vagy nem ? többé refleetálni nem lehet. Azonban létezvén azon határozati javaslat; nem arra magára, de azokra, melyeket annak beadatása alkalmával hallottam, egy-két egyszerű megjegyzést tenni, azt tartom, hogy helyén lesz; helyén lesz annyival inkább: mert hallottunk ezen alkalommal egy olyan, a parlamentalismussal és a szabadság eszméjével ellenkező elvet kimondatni, melyet, — nehogy e ház keblében ugy hangozzék el, mintha ezen elvben mindnyájan osztoznánk, — szó nélkül hagyni nem lehet. (Helyeslés a bal oldalon.) Az mondatott ugyanis ellenünkben és megtámadásunkra, különösen Simonyi Lajos már elbukott és épen azért most szóba sem jöhető indítványa megtámadására, hogy nem szükséges, sőt nem is szabad : mikép a közvélemény nyilatkozása megvárassák; mert hiszen a közvélemény nyilatkozik 3 évről 3 évre, azután tessék hallgatni ; azaz, az mondatott — nem a tisztelt túloldal részéről, kénytelen vagyok kimondani, nehogy gyanúsítással vádoltassam, Elekes György képviselő ur volt szives e praelectiót tartani, — az mondatott, hogy ha a képviselők a közvéleményt figyelembe venni kívánnák : ez meghamisítása volna a parlamentalismusnak, ez tudja isten, miféle souffrage universelle-re vezetne. Azt hiszem, t. ház, hogy igen is, a törvényhozási teendőket végzi a törvényhozás, és első helyen a képviselőház. Az, a mit a tőrvényhozás elhatároz, természetesen nem fog még egyszer másoknak megszavazása alá bocsáttathatni; de épen azért, mert így van, és mert mi népképviselők vagyunk: épen azért, mert nekünk kötelességünk oly törvényeket alkotni, melyek a közvélemény megelégedését vagy legalább megnyugvását birják; azt tartom : nekünk első helyen kötelességünk folytonos figyelemmel lenni a közvélemény nyilvánulására, vezetni, utat mutatni, igazgatni a közvéleményt, a hol kell és a hol lehet; de urává lenni, annak ellenére eljárni, •nekünk nem szabad. {Helyeslés a bal oldalon.) ' Különben azon t, képviselő ur az ö következtetéseiben okoskodásának helyességét igen szépen feltüntette: mert, miután megmagyarázá, hogy mily helytelen a közvélemény tekintetbe vétele, mindjárt utána határozati javaslatot nyújt be arra nézve, hogy mielőtt a Királyföldre nézve valami történnék, annak véleménye hallgattasí sék meg. (Derültség.) Én csak azt sajnálom, hogy azért, hogy egészen következetes maradhasson magával, ezen határozati javaslatát meg nem toldotta egy szakaszszal, azaz, miután elmondja, hogy a királyfőldi törvényhatóságok hallgattassanak meg, és azután történjék róluk intézkedés, még nem tette hozzá, hogy: egyébiránt pedig az országos közvéleménynek nyilatkozni ilyen ós ilyen büntetés terhe alatt nem szabad. (Derültség bal felől.) Ez lett volna a következetesség. Azonban, sajnálom, ha ez által a t. képviselő urat megszomorítom, kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy őt ezen észjárás föltalálásának dicsősége nem illeti. Igaz, neki volt föltartva ezen helyes logikai eljárást oly közvetlenül egymás mellé helyezni, hogy mindenkinek szemébe tűnjék; de ezen eljárást épen ezen irányban • méltóztatik a t. jobboldal már 2 év óta követni. Mert már 1868-ban ugyancsak a Királyföld irányában ki méltóztattak mondani azt, hogy midőn minden többi erdélyi törvényhatóságra nézve az uniótörvény életbe lép: ott majd csak a meghallgatás után fognak intézkedni. Ezzel szemben a múlt évben — épen most körülbelül egy esztendeje, — midőn mi óhajtottuk, hogy a közvélemény nyilatkozásának alkalom adassék, méltóztattak ezt épugy megtagadni, mint a jelen esetben; de a jelen esetben is megújítani, hogy hazánknak ezen kis részére nézve intézkedni csak akkor lehet majd, ha hivatalosan meghallgatva lesznek. Én, t. képviselőház, azt, hogy a különböző történelmi fejlődósü és különböző viszonyú törvényhatóságok belszervezésében, a mennyiben szükséges, a körülményeknek megfelelő különbségek tétessenek, részemről tökéletesen helyeslem, és ha a törvényjavaslat érvényesítené ezt minden } ily viszonyok között levőkre, érvényesítené külöj nősen a városi törvényhatóságokra is ezen haI tárig, csak a belszervezet határáig; egyik s másikra nézve, egyaránt helyesnek találnám. De nem érthetem azt, hogy : miért kelljen az ország tör. vényhatóságainak egy részére nézve még a jog-