Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-206

: j 206. országos illés Julius 11. 1870. 345 hogy mi lennénk a reactionáriusok, sőt mi mű­ködünk a nép jogai mellett, hogy azokat meg­védjük, vagy ha lehet: ilyeneket szerezzünk ; önök pedig egyedül oda törekesznek, hogy a nép jo­gait eonfiscálják. Már most Ítélje meg a nép: ki a reactionárius ? Van még egy, uraim, az em­iitett képviselő beszédében, a mire felelnem kell. Azt mondja a képviselő ur : Önök a zavaros időben terrorizálnak. Már méltóztassanak meg­engedni: minthogy a reactio nem a mi titulu­sunk, e másik caraeteristiea sem tartozik reánk és igy a terrorizálásra vonatkozó egész vádja a képviselő urnák önmagától megsemmisül. Hanem van egy igen súlyos asiomája Tanárky képviselő urnák, melyet én reá és társaira alkalmazok, s ez az: hogy azon párt, mely nem áll alkotmá­nyos téren, impossibilis, s nem tarthatja föl ma­gát. Most méltóztassék Tanárky képviselő ur mondását alkalmazni, a mint tetszik, s vizsgálni: ki áll alkotmányos téren, ki akar reformot és alkotmányos szabadságot a népnek: a kormány­párt-e, vagy az ellenzék? Ismét meg fogja mon­dani a nép Ítéletét, és azután Tanárky ur és társai vessenek számot, hogy mi fog történni ak­kor, ha a nép kimondja ítéletét a fölött : hogy kik védték jogait, s kik akarták annak alkot­mányos szabadságát. Engedjék meg, hogy alkal­mazzam ezen szép monstrumnak született tör­vényt ; mert ily törvény csakugyan ritkaság, s szemfényvesztés azt mondani, hogy az alkotmá­nyos törvény; nem egyóbb ez, mint a Bach centralisticus pátensének átültetése magyar for­mába. Az önkormányzat az egyik szakaszban ki­vételkép megállapíttatik ugyan, de ez ismét csak arra megy, hogy nincs semmi önkormányzat, mert a mi a főszakaszban megadatik, másikban kivételesen elvétetik. Nem akarom azt föltenni, hogy ama t. férfiak, s maga a kormány is, e javaslatot ne tudták volna jobban megcsinálni, hanem ennek oka az, hogy a kormány mindun­talan arra hivatkozik, hogy az adott körülmé­nyek közt ezt, meg azt kell tenni. De hát mi ez? hisz felelős a kormány, ki hajtja őt, hogy ezt vagy azt el kell fogadnia 1 Senki sem mondta meg a nemzetnek: melyik azon hatalmas láthat ­lan kész, mely a kormányt hajtja ugy, hogy a nemzetet minden jogától megfoszsza, hogy azzal aláírassa saját halálos ítéletét. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Szerettem volna, ha a kormány megnyugtatott volna, ámbár ezt az előbbi két esetben tette; csakhogy akkor csalódtam, s csa­lódott a nép; de mondom szerettem volna ha megnyugtatott volna, most is ennek híjában magam keresem a megnyugtatást. Mondjuk ki tisztán t. ház, hogy absolutistieus kormány ós reactio működik Bécsből: ne mondjuk azt, hogy önkormányzat van, hanem mondjuk legfeljebb, KÉJPV. B. SApnó 1814 oc. hogy kegyesen megengedik, hogy itt összegyűl­jünk, beszélgessünk és utoljára is azt kell ten­nünk, a mit a bécsi kormány akar. Sokkal jobb ha tisztán tudjuk, hogy semmi jogunk nincs, mint ha szemfényvesztést játszunk a magyar nem­zettel s a haza polgáraival, mondván, hogy van alkotmány, holott tudjuk, hogy semmi sincs. A bécsi kormány 1527. óta igyekezett a centrali­satiót behozni Magyarországba, de sohasem si­került neki, mert ime a státusok és rendek a mikor nem számítottak arra, hogy a magyar­haza összes polgárai alkotmánya a bécsi kor­mány kezében és nem a magyar polgárok 15 milliója kezében van, azon státusok és rendek, kik alig tevék 9-ed részét az államnak, megtud­ták védeni az államot minden körülmények közt. Es most 1848-diki alkotmányunk létele mellett Solferino és Königgratz után mit tesznek a nép képviselői? A kormány aláíratja a többséggel e törvényjavaslatot: eltörli a megyék jogait. Ez olyan valami, mintha a római pápa azt mondaná, hogy ő csalhatatlan, hiszen azt ugy sem hinné el senki. Mielőtt a régi vármegye sirba száll, meg kí­vánom még mutatni, hogy mily jogokkal bírt az az a régi megye; hogy azután párhuzamot von­hassak közte ós azon megye közt, mely ezen törvényjavaslatban foglaltatik. A kormány min­dig azt mondja, hogy az önkormányzat nem volt stabilisáivá. Meg volt biz az stabilisáivá, ós megállhatott a mostani törvények korlátai és mostani felelős minisztérium mellett is. A törvényhatóságok a törvény korlátai közt füg­getlen önkormányzattal bírtak. Ez meg van ír­va Verbőezy III-dik részének 3. czimében 7. §., továbbá III-dik rész 20. czim 2. §., 1435 : VII. 1647: LXXVIII. 1681: LVIII. 1715: XIV. 1791: XIV. és LXVII. 1848: III. 26. §., 1848: XVI. és XXIII. t. ez. melyre épen hivatkozánk a részben, hogy az 1848-ki törvények azt mond­ják, hogy a megye eddigi jogait megtartsa. Sta­tutarius jogára nézve azt mondja a törvény, hogy a megye saját területére a törvénynyel ellenkező szabálvokat nem alkothat. Erről szól a III. rész 2-dik czim 7.§. továbbá 1649:XV. 1599: XXIII. t. ez. A megye az alkotmányos jogok felett őr­ködik. Ezt mondja Verbőezy I. 115. czim, 1655: XXIV. 1659: XXXII. 1715: LXVITL, 1764: LXV. 26. §. Gondoskodik a megye az ifjúság nevelé­séről 1723: CV. és az ujabban alkotott 1868:38 czim 132. §. szerint. Az összes közigazgatás minden ága a megye hatáskörébe tartozik, ide értve még az adót is, melyet saját közegeivel vétett kis hajt be. Szólnak erről az 1435: VII. 1537: XX., 1647: XXV. 1723: LXIII. 12 — 13. §§. 1848: VIII. Továbbá tisztviselőit választja, ós azokkal kizárólag rendelkezik. Erről szól az 1723: 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom