Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-197

28 197. országos illés június 30. 1670. képviselő ur, hogy honnan tudjuk meg, hogy tárgyalni kivánja a ház a választ, ha az elnök a kérdést föl nem teszi? (DeriiÜség. Ugy van!) Föl kell tenni a kérdést, azután tudjuk meg, hogy tudomásul veszi a ház vagy pedig annak idejében a tárgyalást kivánja kitüzetni? Ismétlem az első kérdést: Tudomásul veszi-e a t. ház a választ, vagy nem 1 (Jobb felől: Igen ! Bal felől: Nem !) Méltóz­tassanak azok, kik tudomásul veszik, föiállani (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Majoros István: T. ház! Körüibelől tíz éve már annak, hogy Zenta város s vidéke táv­irdavonalért folyamodott az akkori kormánynál. Mióta az alkotmányosnak nevezett kormány életbe lépett, azóta is több izben megújította ezen ké­rést. Ujabb időben tudomásomra jutott az is, hogy a legközelebbi januáriusban a távírda állomásra csőd hirdettetett; az is tudomásomra jött, hogy ajánlatok adattak be és az ajánlatok offertek utján a távírda fölállítására Horgostól Ó-Becséig elfogad­tattak volna. A kiépítésnek határideje május vége volt, azonban május vége elmúlt, sőt ma már június utolsó napját éljük, s mai napig jele sincs, hogy Horgostól Ó-Becséig távírda föl fog­na állíttatni. Ott pedig körüibelől 80 ezer lelket számláló hat község létezik, s ezek kőzött há­rom nevezetes kereskedelmi hely, hol a közleke­dés igen is szükséges, s annyira kiváuatos ; hogy halasztani nem lehet. (Zaj.) E végből tehát interpellálom a kereskedelmi miniszter urat : „Van-e tudomása arról, hogy a még múlt 1870-iki január hóban offert utján munka vállalatba adott, borgos-ó-becsei távírda vonal fölépitése még mai napig sem kezdetett munkába vétetni: holott már május havában kiépítve kell vala lennie." Második interpellatióm pedig az, hogy az ország községe és köztisztviselői hozzám, mint képviselőhöz hivatalos megkeresést intéztek, s ugy hiszszük, legalább van jogunk hinni, hogy mi is az államnak, ha nem is kinevezett, de mindenesetre megválasztott tisztviselő ivagyunk... (Átalános ellenmondás és derültség.) En ugy veszem azt, hogy egy képviselő min­denkor nyilvános személy és oly nyilvános sze­mély .... (Átalános nevetés) sőt egy képviselő töb­bet tesz, mint egy államtisztviselő, mert az ál­lásánál fogva az alkotmányos élet íőtényezője. Ennélfogva azt hiszem, hogy az állampolgárok­nak az állam érdekében vitt minden oly levele­zéseik, melyek hivatalosan ós hivatalos testüle­tektől jőnek, bérmenteseknek kell hogy legyenek. (Ellenmondás.) íme, t. ház! itt egy levél, melyet én vá­lasztóimtól Zenta városa közönségétől mint hi­vatalosat kaptam, és érte 20 krt kellett fizet­nem. (Zaj.) Ez okból kívántam tehát a t. mi­niszter urat arra kérni, hogy magyarázza meg: mi módon történik az, hogy a képviselőnek a Pest városi főpóstánál még pénzes és ajánlt le­vélért sem kell fizetni; az országház posta hiva­talában ily hivatalos levélért pedig póstadijt fizetnie kell? Kérem tehát a miniszter urat, miszerint ezen kérdésekre nézve fölvilágosító választ adni szíveskedjék. Kérem interpellatiómat fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Ma­joros István interpelláltát.) Interpellatio a kereskedelmi miniszterhez Beadja Majoros István. „Yan-e tudomása arról, hogy a még 1870-ki január hóban offert utján munka vállalatba adott horgos-óbecsei távirda­vonal fölépitése még e mai napig sem kezdetett munkába vétetni, — holott már május havá­ban kiépítve kell vala lennie ? Továbbá van-e tudomása arról, hogy az ország községei tisztviselői által illető országos képviselőihez hivatalosan föladott leveleikért, me­lyeket ők ott helyben, mint hivatalosakat szo­kott módon könyvbei beírással föladnak: itt az illető képviselőiknek készpénzzel kelletik azt ki­váltaniuk ?" Elnök: Közöltetni fog a, miniszter urraL Patay István: T. ház! A házszabályok értelmében a kérvények érdekében akarok némi kurta megjegyzést tenni. F. hó 21-ik napján t. barátom Szakáesy Dániel azon indítványt tette, hogy miután min­dennap számos kérvény érkezik a ház asztalán levő törvényjavaslat érdekében ugy a tör vény hatósá­goktói.mint a királyi városok, községek, sőt egyebek részéről is, illő, hogy határozza el a ház, misze­rint e tárgyban a, kérvényi bizottság még a törvényjavaslat tárgyalása előtt kimerítő jelen­tést tegyen. Megnéztem az illető ülés jegyzőköny­vét, és azt tapasztaltam, hogy — bár nem tudom miként törtónt az — hogy ezen megjegyzés a jegyzőkönyvből kimaradt; a mint csakugyan a tanácskozás ma meg fog kezdődni, és a kér­vényi bizottság jelentését nem adta be. Azt kérdem, hogy ha mi állásunknak és azon bizalomnak, melyet bennünk a törvény­hozó testületben a nép, városok és a közönség helyezett, meg van-e azzal felelve, hogy mi ezen kérvényeket a kérvények lomtárába lökjük í Ezt itélje meg a t. többség, de hogy a nép bi­zalmát ezzel magunk számára nem biztosithat­juk, az bizonyos. Ezen rövid megjegyzést tenni képviselői állásomnál fogva kötelességemnek tar­tottam. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Sziávy József kereskedelmi mi­niszter: Ha a t. ház megengedi, azonnal fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom