Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-202

208 202. országos ülés Julius 6. 1870. tagból álló számvevősége; több mint 60 törvényhatóság meg nem alakulhat; én azt hiszem, hogy a 60 számvevő tiszt által — kik évenkint az országnak 60,000 írtjába kerülnek, ezt a kis combinatiót nagyon könnyen megtétethette volua. (Derültség.) Csak egyben következetes magához ezen törvényjavaslat, t. i. a centralisticus irányban; a következetes eentralisatio pedig nem egyéb, mint absolutismus. Ezt tovább szintén nem vitatom, mert már eléggé bőven kifejtetett az előttem szólók által. Nem akarom ugyan a kormány férfiait személyes despoticus törekvéssel vádolni, de hiszem azt én is, hogy az általok teremtett helyzet kényszerűségénél fogva csak szánandó eszközei a negyedfél század óta folytatott osztrák despotismusnak, melynél fogva megyéink az osztrák kormány szemeiben mindenkor szálka volt; de épen azért, mert megyéink szálka volt a despoticus törekvésű osztrák kormány szemeiben , tartom én szükségesnek megyéink föntartását, melyek ezentúl sokkal nagyobb, sokkal teljesebb erővel fognának megfelelni rendeltetésüknek, mint eddig. Mindazon hiányok t. ház, melyek az 1848. előtti megyéket illetőleg a túloldalról annyira áradozó szavakban fölhányattak, nem a megyei intézményt és átalában a megyei önkormányzatot illetik, mert azok hiányai egy részt azon kornak s a hézagos rendi alkotmánynak, más részt hiányai, eredendő bűnei a hajdani kiváltságos osztályoknak, mint minden aristoeratiának, e szerint pedig tulaj donitandók azon elemeknek, melyek kezet fogva egy részről az osztrák kormánynyal, eléje téve más részről saját érdekeiket a közérdeknek, meg nem szűntek a megyékben jókor, igen jókor ébredező reformtörekvéseket lolytonosan ellenezni, s ezen ellenzés által felköltött visszahatással a megyéket gyakran a küzdő pártok küzdterévé tették. (Helyeslés hal felől.) De hiszem, épen a törvényjavaslat és annak t. pártolói azok, kik ismét azon elemeket akarják a megyékben túlsúlyra juttatni, s igy az aristocraticus befolyást a közügyekre mintegy újból megalapítani. (Igaz! Lgy van! bal felől. Nem áll. jobb felől.) De uraim, a t. kormánypárt tagjai közt ott látom ón most is maradványait a hajdani hires administratoroknak. (Derültség.) A jelenlegi megyék alapításánál sokan megfeledkeztek arról, hogy a megyei intézmény mostani szerkezete a 48-ki törvény szerint csupán rövid időre volt szánva és sem a hazának, sem a törvénynek, sem az ellenzéknek nem hibája az, hogy eddig is főnállnak és hiányos szerkezettel. Nem is említve azt, hogy ezen megyék a törvényhatósági czélokra szükséges eszközökkel eléggé nem bírtak, és nem is bírhattak, mert azokat kénytelenek voltak a belügyminiszternek kezeiből venni, a ki oly szűken juttatta a szükséges költséget, hogy a megyék czéljoknak meg nem felelhettek : egyedül csak néhány jóra való egyéniségnek és azok hazafiságának köszönhető, hogy a megyék eddig is tengethették tengéletüket. Egyébiránt, mindamellett, hogy a megyék, melyek fölött mindenkor, de főkép az utolsó év óta, midőn a törvénykezési gyakorlatról szóló törvény megszavaztatott, mintegy Damokles kardja függ: csodálandó dolog, hogy a megyék annyira megfeleltek mégis kötelességüknek, miszerint — kimutathatok megyéket — melyek sok részben mindenkor a versenyt a t. minisztérium bureaueraticus tagjainak működésével tisztán megállhatják. (Igaz, a szélső bal felől.) De ha ez igy van, ós igy volt a legutóbbi időkben a jelenlegi megyékkel, anynyival inkább bizonyos, hogy a megyéknek el kell silányulniuk majdan a törvényjavaslat szerkezeténél fogva, melynél a jóra való önerzetü egyén, a megyei ingatag állás és főispáni zsarnok nyomás alatt magát megyei hivatalra föl nem ajánlhatja, és lesz ismét a megyei bureau mint a Bach-korszakban volt, gyülhelye mindennemű söpredéknek. (Derültség.) Azonban lehetetlen elismeréssel nem nyilatkoznom azok irányában, kik a túlsó oldal szónokai közül elég merészek voltak bevallani azt. hogy ezt csak ugy kell tekinteni, mint egy átmeneti intézkedést a megye teljes megszüntetésére. Egyébiránt ezen leendő megszűnése, megsemmisítése a megyéknek magából a törvényjavaslatból oly természetesen folyik, mint a betegségből a halál. (Helyeslés a szélső bal felől.) Ezen eljárásából a t. kormánynak következtetnem kell, hogy ez eddigi eljárása a megyék irányában számítással volt arra, hogy azokat majd elsorvaszsza. Tovább nem szólanék, t. ház! hanem föl vagyok híva azon nyilatkozat által, melyet előttem közvetlenül tett t. professor (Derültség.) és képviselő társam, ki azt mondta, hogy a virihs szavazat ellen semmi valóságos positiv érv itt föl nem hozatott: én tehát iparkodni fogok a lehető legrövidebben positiv érveket felhozni. A gazdag ember a természet rendénél fogva már túlsúly lyal bir a szegény ember fölött, t. i. mint azon szegény embernek kenyéradója, és lehetetlen eként, hogy ne legyen egyszersmind irányadója; és sok ilyeneknek függése egyszersmind biztosítja őt a közügyekbeni túlsúlyról; de maga a gazdagság még nem érdem, ós nem képesség;