Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-202

202 202. országos ülés Julius 6.1870. rég ott volnánk, hová bennünket az önök poli­tikája vezetni fog ; — s hogy az ellenállók kö­zött kereste honfiai nagyait és igazait; azt, nagyon természetes, józan következtetése okozta: mert azokat, a kik jogait évszázadokon át láb­bal tiporták, azokat, egy szóval, a kik élete ellen törtek, csak nem tarthatta igazaknak, csak nem tarthatta jó hazafiaknak? Azt mondja a képviselő ur, hogy a nemze­teknek és kormányoknak, ha lételüket biztosítani akarják, meg kell alkudni a körülményekkel. Ezen szavainak tulaj donithatom beszéde vé­geztével a bársony székekből jövő kézszorításo­kat; — mert ezzel bebizonyitá, hogy a mi kor­mányunk tagjai halhatatlanok, mert tudjuk, hogy ők, azért, hogy miniszteri állásukat meg­tarthassák, készek minden körülmény nyel alkura lépni. Midőn a csákvári választókerület népe az 1869. országgyűlésre oly fiatalon megválasztott, tisztában voltam, hogy ezt tette azért, hogy vá­lasztása által az 1848. és 49-dik évi nemzeti dicsőséghezi hü ragaszkodásának adjon kifejezést; tette azért, mert tudta, hogy én is nemzetem történetében az 1848-ki és 49-ki korszakot olyan­nak tartom, mely dicsőén, hősiesen ós elszántan küzdött a nép szabadságáért, olyannak, mely korszak eseményei, ha végig vonulnak szemeim előtt, földobog szivem a büszkeségtől, hogy e nemzet fiai közé tartozom; tette azért, mert mint ő hű azon nemzeti nagysághoz, hitte, ós jól hitte, hogy én is hű vagyok ahhoz. Habár én, mint azon korszakban alig 3 — 4 éves gyermek, az ujabb ivadék sarjává kell is hogy ismerjem magamat: de nem ismerem ugy, mint a közös ügyes osztrák-magyar kiegyezke­désnek szószólója, hanem igen is ugy, mint az 1848. és 49-ki magyar haza hű gyermeke. Azt hiszem, nemcsak nem érdemelném ki utólag 1848-as érzelmű választóim jó indulatát, ha vissza nem utasítanám a kormánynak jelen, tárgyalás alatt levő törvényjavaslatát, de érde­metlenné tenném magam a nép bizodalmára és szeretetére : mert ezen törvényjavaslat elfogadá­sát azon képviselők részéről, kik közül sokan az 1848-iki törvényekért küzdésben részt vettek, kik közül sokan oly gyönyörű igazsággal beszél­tek az 1861-iki országgyűlés alatt ezen törvé­nyekért, de kiknek mindegyike a nép által vá­lasztott képviselő; mondom, ezen törvényjavas­lat elfogadását ezen képviselők részéről nem te­kinthetem másnak, mint az 1848-ki törvények megfertőztetésének, mint a választó nép bizalma arczul csapásának. Az 1848-ki alkotmányban a népképviselet eszméje is diadalát ülte, s ugyancsak ezen tör­vények XVI-ik czikke világosan rendeli, hogy a miniszter a megye szerkezetét népképviselet alap­ján szervezendő, terjeszszen elő törvényjavasla­tot, s már most ha én mellőzöm is a törvényja­vaslat egyéb pontjait, noha azokon átalában feketesárga vonalként húzódik át az alkotmá­nyos szabadság iránti szeretet kifejezhetésének esirájábani elfojtása; noha a hatalom gát nél­kül haladhat, folyton elérni vágyó, a népek sza­badságát és jólétét elnyomni óhajtó czélja felé; noha benfoglaltatik a kormány és főispáni ön­kénytől függő hivatal-sereg szolgáivá tétele. Ha mindezeket mellőzöm is, s csak azon egy szakaszt veszem tárgyalás alá, melyben a bi­zottmányokat ugy akarja szervezni, hogy fele részben a legnagyobb adófizetőkből álljon az, s csak is felét választhassa a nép; azt hiszem, mint a nép által választott képviselő, önöktől, mint a nép által választott képviselőktől joggal kérdhetem: nem-e megfertőztetése ez magának az 1848-nak 1 ? nem-e arczul csapása ez a nép által választott képviselőktől magának a nép­képviseletnek, a nép bizalmának ? Lehet-e azt másnak tekinteid, mint a nép számára oda dobott morzsaléknak 1 Morzsalék azon nép számára, mely nép oly föláldozóan küzdött az 1848-ki törvényekért szabadsághar­czunkban háromszínű nemzeti zászlóink alatt, s mely nemzet egyes tagjai, ha a most fenálló, önök által oly szabadelvűnek híresztelt kormány létezése alatt feljönnek az ország fővárosába, legelső, mi szemükbe tűnik, az let'nd, hogy ott, hol a magyar nemzetnek legnépszerűbb, legsze­retettebb királya Hunyady Mátyás is lakott, Budán, Magyarország királyi palotáján, ezen nemzet által méltán elit élt s ellenszenvet keltő feketesárga zászló lobog; Zászló, mely oly színeket képvisel, melyek e nemzet rokonszenvét, azt hiszem, soha meg­nyerni nem fogják ; Zászló, mely oly színeket képvisel, melyek e haza határain, ha megjelentek, mindig csak romlást és vészt hoztak e nemzetre; Zászló, mely oly yzineket képvisel, melyek nem fognak bűnbocsánatot kapni mindaddig, mig: . a szőke Dunának Nagy tükörén egy honfiszem pihen, Magyar lakik e parton, s e hazának Csak egy romi tlan gyermeke leszen. E nép, t. képviselők, nem azért küldött ide bennünket, hogy a jogegyenlőség elve igy meg­bélyegeztessék, kiküzdött jogai korlátoltassanak, tőle elvétessenek; de azért, hogy ezen jogok ki­fejlesztessenek, hogy maga válaszsza azokat, kik bizalmát birják: mert népképviselet csak népvá­lasztás által létesíthető. Jelen törvényjavaslat elfogadása nem volna egyéb, mint szégyenteljes visszaesés, törés a kor

Next

/
Oldalképek
Tartalom