Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-200

200. országos Qlés Julius 4. 1870. 111 később pedig írásban is folyamodott az ottani osztrák eonsulhoz; sikert azonban nem tapasz­talván, tényt kivánt felmutatni és igy hosszas utánjárás folytán sikerült neki 3 szerencsétlen székely leányt megmenteni, kiket házához véve, élelem- és ruházattal ellátott, majd saját költ­ségén Pestre hozott, s a hatóságnak átadott, és igy állítását tényleg is igazolta. Ezen feláldozásának kárpótlása tekintetéből segélyezést mostanáig nem kért, mert e tettét hazafiúi és felebaráti kötelességének tekintette. A legközelebbi június hóban azonban, mint tudo­másunkra van, Konstantinápoly Péra városrésze, — melyben neki is háza volt, — földig leégett és igy tönkre jutott; tehát alázattal esedezik a t. házhoz, méltóztassék azon hazafias tettét és felebaráti kötelességből kifolyó áldozatát, a mit említeni szerencsém volt, tekintetbe venni és neki némi segélyezést nyújtani. Kérem szabályszerű tárgyalás végett a kér­vényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvónyi bizottsághoz téte­tik át. Csanády Sándor: Van szerencsém a t. ház elé terjeszteni Csanád megyébe kebelezett Palota községe 38 választó polgárának, mint szintén Bihar megyei Mező-Telki község 26 vá­lasztó polgárának folyamodását, melyben kérik : hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő tőrvényja­vaslat elvetésével alkosson az országgyűlés egy, a jelen kor követelményeinek megfelelő törvényt; kérem azt a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Majoros István: T. képviselőház! Van szerencsém benyújtani Bács-Bodrogh t. e. vár­megyében kebelezett O-Kanizsa mezőváros 122 polgárának kérvényét, melyben a köztörvény­hatóságok rendezését az 1848-ki törvények alap­ján eszközöletetni és annak tárgyalását az őszig elhalasztatni kérik. Gonda László: T. ház! Ugyanolyan tartalmú kérvényt van szerencsém benyújtani Békés város képviselő gyűlése részéről, és pedig, a mint már előbb is tettem, azon kéréssel, hogy míg az el nem késik, a kérvényi bizottság ré­széről jelentést kívánni méltóztassék. Körmendy Sándor : Van szerencsém Vadosfa község 62 választó polgára által aláirt ugyan ép oly tartalmú kérvényt — mint az előttem szólott — benyújtani, szintén azon figyel­meztetéssel, a melyet Gonda t. képviselőtársam ajánlott. Pászt Vilmos: T. ház! Van szerencsém Versecz sz. k. város közönségének kérvényét be­nyújtani, melyben a törvényhatóságok szabályo­zásáról szóló tőrvényjavaslatra észrevételeit közli, s különösen a főispáni intézménynek és a virilis szavazatoknak városokra alkalmazása ellen nyi­latkozik. {Tetszés bal felől.) És a t. képviselő­házat tiszteletteljesen kéri: miszerint a városok szervezését külön törvény által eszközölni mél­tóztassék. (Helyeslés balról.) Högyészy Gyula: T. ház! Sopron me­gye több községének kérvényét van szerencsém benyújtani, a melyben a Sopron-Győr közötti országút vonalat az államutak sorába fölvétetni kérik. Elnök: Mindezen kérvények a kérvónyi bizottsághoz utasíttatnak. Gubody Sándor: T. ház! Néhány hét múlva megkezdődik az aratás, mely ugyan nem kecsegtet oly kedvező kilátással, mint minő az 1867. évi volt, hanem a nyugat-európai tarto­mányokban a fagy és szárazság által okozott mostoha állapot aligha nagyobb mérvben igény­be nem fogja venni a kivitelt, mint 1867 és 1868-ban. Ki ne emlékeznék azon végtelen ká­rokra, melyeket ugy a hazai termelők, miut a kereskedők a vasúti igazgatóságok rendetlensége és az üzleti eszközök miatt szenvedtek. Csak azon az őszön beállott rendkívüli szárazságnak köszönhető , hogy a temérdek gabona a legna­gyobb mennyiségben a pályákon meg nem rom* lőtt, és hogy termelőink a külföldön töké­letesen el nem vesztették üzleti hitelüket ; (Helyeslés bal felől) mely bajnak utófájdalmait máig is érezzük. Ha pedig az idén is oly cala­mitás ér, — a mitől Isten óvjon meg — félni lehet, hogy gabonából való minden jövedelmünk, — miután Magyarországnak egyedüli jövedelem­forrása csak a liszt- és gabona-kivitelben fek­szik, — semmivé lesz. Nekem 1868. tavaszán egy stettini keres­kedő azt monda: „Uram, ha igy megy Magyar­országon : akkor készebb leszek Californiával szerződni, mintsem Magyarországgal, mert akkor legalább tudni fogom, hogy onnan — habár ké­sőbben, de bizonyos időben — épségben megér­kezik a gabonám." Magyarország éghajlata és földirati helyzete ezen nemzetet oly kedvező helyzetbe teszi, hogy most már a biztos és gyors közlekedési eszközök mellett, miután cséplőgépek is működnek, a nem­zet minden gabonáját, szükség esetében azon időre, vagy talán még előbb is kiszállíthatja, mintsem a nyugati tartományok az aratással ós eséplóssel készen lennének. Töméntelenek azon bajok és akadályok, melyek kereskedelmünket zsibbasztják; igen sok tenni való van, mig azon színvonalra emelkedik hitelünk az európai kereskedelem terén, hol más népek állanak; meg kell tehát az alkalmat ra­gadni annyira, a mennyire lehet, hogy a fejlődő bizalmat megszilárdítsuk. Ennélfogva nem fölös­leges és nem időelőtti egy interpellatiót intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom