Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

199. országos ülés június 2. 1870. 105 Azon kérdés eldöntése, hogy a kormány törvényesen járt-e el, mindig az állambiróság feladata, és ez nem áll semmikép sem ellentót­ben egymással. A kormány felelős a parlament­nek, hogy annak szellemében fogja az országot kormányozni, a kormány kezességgel tartozik a tőrvényhatóságoknak, hogy a törvényt nem fogja megsérteni; a parlament helyeselheti a kormány eljárását, de ez nem zárja ki azt, hogy a kor­mány kártéritse azon törvényhatóságot, melynek törvényes jogait megsértette. így fogom ón fel a parlamentalismust és az önkormányzatot. (Helyeslés bal felől.) Epoly alaptalannak tartom Tóth képviselő urnák megütközését az iránt, hogy mikép indít­ványozhatja Tisza t. képviselőtársam azt, hogy az egyesek az adó kérdésében a törvényszékhez menjenek bajaik orvoslását keresni. Azt mondja: mikép képes a törvényszék ítélni administrativ ügyek felett? En e megütközést megmagyarázhatónak tar­tom. Alapszik ez azon, fájdalom, hogy az egész eddigi közigazgatási rendszer a birói hatalom felett áll és nem szívesen hajtja meg fejét a birói hata­lom előtt. De ha jogi államot akarunk, akkor ez utón ne haladjunk. (Helyeslés bal felfii.) Azt mondómat, ház, hogy a bíróság képes Ítélni a felett, hogy: ha én adómat teljesen megfizettem s az adóhivatal azt mondja nem; én a bíróság­hoz megyek s azt mondom : itt van a könyvem, kifizettem adómat, nem tartozom azt másodszor fizetni. Ekkor Tóth Tilmos képviselő ur sem fog­ja tagadni, hogy a bíróság hivatva, képesítve van e jogi kérdést megoldani. Mert micsoda az adókérdés? Sem egyébb mint az államnak egy pénzbeli követelése. Az állam e jogát a törvényre alapítja; én azt mondom, a törvény értelmében én nem. vagyok köteles fizetni, az állam azt mondja: a tőrvény értelmében köteles vagy fizetni. Én nem tudom, e jogi kérdés miben tér el az előbbi példától, melyet fölemiitettem. Csak úgy fogja a bíróság a törvényt a eoneret eset­ben alkalmazni akkor, midőn először kéri tőlem az adót, mint akkor, midőn másodszor kéri. fHe­lyeslés bal felől.) Én részemről nagy súlyt fektetek a politi­kai discussio szabadságára a törvényhatóságok­ban. Mert habár az eddigi tapasztalás után reményem lehetne is még az iránt, hogy a bel­ügyminiszter ur szerencséltetni fog egy valódi egyleti és szabad egyesülési törvénynyel : (De­rültség) még akkor is tagadom, hogy hazánkban a legszabadabb egyleti és egyesülési jog képes lenne oly erős közszellemet kifejleszteni, mint Angliában a meeting-rendszer, azon egyszerű ok­ból, mert Angliában a kormány fölügyeleti joga hiányában a meeting-rendszer az angol nép ke­KÉPV. a, SAPÍ.Ó lSff tí­zében nemcsak eszköz politikai kérdések vitatá­sára, melyek mindig minden egyest esak másod rendben érdekelnek, hanem mivel ez az egyedali gyakorlati eszköz a mindenkit közvetlen érintő közigazgatási érdekek érvényesítésére is. Én épen azért nem hiszem, hogy nálunk az egyleti jog oly erős közszellemet képes kifejlesz­teni, mint Angliában : mert nálunk a kormány felügyeleti joga ezt lehetetlenné teszi. Azért nagy súlyt fektetek arra, hogy a törvényható­ságokban adjunk alkalmat ez erős közszellem ki­fejlesztésére. (Helyeslés bal felől.) Mindezekkel szemben, t. ház, azt mondani, hogy a valódi, tiszta, lényegében meg nem sér­tett Önkormányzati rendszer a parlamenti kor­mányformával,, a miniszteri felelősséggel nem fér össze, annyi, mint tényeket tagadni; mert An­glia élő példája mutatja azt, mely e tekintetben még sokkal tovább megy, mint én magam is bátorkodtam. Hogy mindazok, a miket szeren­csém volt most fölemliteni, épen oly ellentétei annak, mi a törvényjavaslatban foglaltatik, óp­oly világos, mint másrészről világos az, hogy mindaz, mit fölemliteni bátorkodtam, sem a par­lamenti kormányformával, sem egy rendes köz­igazgatás elveivel összeütközésben nincs. Ha mind­ezek daczára a kormány a törvényhatóságok ön­kormányzatát mégis megsemmisíti, akkor vilá­gos, hogy az ok nem a parlamentalis kormány­rendszer életbeléptetése, nem a közigazgatás jó­zan elveiben; hanem máshol fekszik, melyre bá­tor leszek még visszatérni. (Halljuk!) Mondom, ezen politikai okra még vissza fogok térni. Most még azt akarom megjegyezni, hogy én részemről óhajtom hogy a törvényhatóságok tiszt­viselői egészen szabadon választathassanak, be­jelentés és ajánlat alapján akként, hogy egy a törvényes qualificatio megvizsgálására kiküldött választmány a jelentkezettek, ajánlkozottak név­sorát terjeszsze elő a közgyűlésnek ; mert én azt hi­szem, hogy sem a kormány, sem a parlament nincs följogosítva a képviselőtestület választási jogát bármi módon is megszorítani. (Ugy van ! bal felől.) Én óhajtom, hogy ezen bizottságok átalá­nos, egyenes, titkos és községek szerinti válasz­tás alapján alakuljanak. Én az átalános szava­zati jogot tartom az egyedülínek, mely a jog­eszméjének megfelel. Részemről azt tartom, hogy minden census kérdése ellentétben áll a joggal, hogy minden census kérdés nem egyéb, mint társadalmi kérde's. A tár.-'adalora nem egy egy­szerű egész, hanem a történetileg kifejlett osz­tályoknak rendszere, mint egyeseknél, ugy az osztályoknál is, egynek jut a suprernatia a többi fölött, és pedig annak, mely a természetes ura­lom tényezőinek birtokában van. Ezen uralkodó

Next

/
Oldalképek
Tartalom