Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

199. országos ülés június 2. 1870. 105 Azon kérdés eldöntése, hogy a kormány törvényesen járt-e el, mindig az állambiróság feladata, és ez nem áll semmikép sem ellentótben egymással. A kormány felelős a parlamentnek, hogy annak szellemében fogja az országot kormányozni, a kormány kezességgel tartozik a tőrvényhatóságoknak, hogy a törvényt nem fogja megsérteni; a parlament helyeselheti a kormány eljárását, de ez nem zárja ki azt, hogy a kormány kártéritse azon törvényhatóságot, melynek törvényes jogait megsértette. így fogom ón fel a parlamentalismust és az önkormányzatot. (Helyeslés bal felől.) Epoly alaptalannak tartom Tóth képviselő urnák megütközését az iránt, hogy mikép indítványozhatja Tisza t. képviselőtársam azt, hogy az egyesek az adó kérdésében a törvényszékhez menjenek bajaik orvoslását keresni. Azt mondja: mikép képes a törvényszék ítélni administrativ ügyek felett? En e megütközést megmagyarázhatónak tartom. Alapszik ez azon, fájdalom, hogy az egész eddigi közigazgatási rendszer a birói hatalom felett áll és nem szívesen hajtja meg fejét a birói hatalom előtt. De ha jogi államot akarunk, akkor ez utón ne haladjunk. (Helyeslés bal felfii.) Azt mondómat, ház, hogy a bíróság képes Ítélni a felett, hogy: ha én adómat teljesen megfizettem s az adóhivatal azt mondja nem; én a bírósághoz megyek s azt mondom : itt van a könyvem, kifizettem adómat, nem tartozom azt másodszor fizetni. Ekkor Tóth Tilmos képviselő ur sem fogja tagadni, hogy a bíróság hivatva, képesítve van e jogi kérdést megoldani. Mert micsoda az adókérdés? Sem egyébb mint az államnak egy pénzbeli követelése. Az állam e jogát a törvényre alapítja; én azt mondom, a törvény értelmében én nem. vagyok köteles fizetni, az állam azt mondja: a tőrvény értelmében köteles vagy fizetni. Én nem tudom, e jogi kérdés miben tér el az előbbi példától, melyet fölemiitettem. Csak úgy fogja a bíróság a törvényt a eoneret esetben alkalmazni akkor, midőn először kéri tőlem az adót, mint akkor, midőn másodszor kéri. fHelyeslés bal felől.) Én részemről nagy súlyt fektetek a politikai discussio szabadságára a törvényhatóságokban. Mert habár az eddigi tapasztalás után reményem lehetne is még az iránt, hogy a belügyminiszter ur szerencséltetni fog egy valódi egyleti és szabad egyesülési törvénynyel : (Derültség) még akkor is tagadom, hogy hazánkban a legszabadabb egyleti és egyesülési jog képes lenne oly erős közszellemet kifejleszteni, mint Angliában a meeting-rendszer, azon egyszerű okból, mert Angliában a kormány fölügyeleti joga hiányában a meeting-rendszer az angol nép keKÉPV. a, SAPÍ.Ó lSff tízében nemcsak eszköz politikai kérdések vitatására, melyek mindig minden egyest esak másod rendben érdekelnek, hanem mivel ez az egyedali gyakorlati eszköz a mindenkit közvetlen érintő közigazgatási érdekek érvényesítésére is. Én épen azért nem hiszem, hogy nálunk az egyleti jog oly erős közszellemet képes kifejleszteni, mint Angliában : mert nálunk a kormány felügyeleti joga ezt lehetetlenné teszi. Azért nagy súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóságokban adjunk alkalmat ez erős közszellem kifejlesztésére. (Helyeslés bal felől.) Mindezekkel szemben, t. ház, azt mondani, hogy a valódi, tiszta, lényegében meg nem sértett Önkormányzati rendszer a parlamenti kormányformával,, a miniszteri felelősséggel nem fér össze, annyi, mint tényeket tagadni; mert Anglia élő példája mutatja azt, mely e tekintetben még sokkal tovább megy, mint én magam is bátorkodtam. Hogy mindazok, a miket szerencsém volt most fölemliteni, épen oly ellentétei annak, mi a törvényjavaslatban foglaltatik, ópoly világos, mint másrészről világos az, hogy mindaz, mit fölemliteni bátorkodtam, sem a parlamenti kormányformával, sem egy rendes közigazgatás elveivel összeütközésben nincs. Ha mindezek daczára a kormány a törvényhatóságok önkormányzatát mégis megsemmisíti, akkor világos, hogy az ok nem a parlamentalis kormányrendszer életbeléptetése, nem a közigazgatás józan elveiben; hanem máshol fekszik, melyre bátor leszek még visszatérni. (Halljuk!) Mondom, ezen politikai okra még vissza fogok térni. Most még azt akarom megjegyezni, hogy én részemről óhajtom hogy a törvényhatóságok tisztviselői egészen szabadon választathassanak, bejelentés és ajánlat alapján akként, hogy egy a törvényes qualificatio megvizsgálására kiküldött választmány a jelentkezettek, ajánlkozottak névsorát terjeszsze elő a közgyűlésnek ; mert én azt hiszem, hogy sem a kormány, sem a parlament nincs följogosítva a képviselőtestület választási jogát bármi módon is megszorítani. (Ugy van ! bal felől.) Én óhajtom, hogy ezen bizottságok átalános, egyenes, titkos és községek szerinti választás alapján alakuljanak. Én az átalános szavazati jogot tartom az egyedülínek, mely a jogeszméjének megfelel. Részemről azt tartom, hogy minden census kérdése ellentétben áll a joggal, hogy minden census kérdés nem egyéb, mint társadalmi kérde's. A tár.-'adalora nem egy egyszerű egész, hanem a történetileg kifejlett osztályoknak rendszere, mint egyeseknél, ugy az osztályoknál is, egynek jut a suprernatia a többi fölött, és pedig annak, mely a természetes uralom tényezőinek birtokában van. Ezen uralkodó