Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

199. országos Ülés Julius 2. 1870. 103 kőzni pedig több ember dolga, kiindulva : egy abból vont hamis következtetés alapján a kerületek tisztviselőit a képviselői testületektől nem csak alakilag választotta el, hanem azokat egyenesen a központi kormánynak rendelte alá, és következetesen szemben a képviselő testületekkel teljesen önállóvá és függetlennekké tette. Ez az a mi a franczia központosítási rendszernek fő jellemvonását teszi. Világos, hogy a kerületi tisztviselők ily önállósága mellett szemben a képviselőtestületekkel, azoknak határozati joga inkább csak névleg tarthatta főn magát. És most bátor vagyok kérdezni : vajon a főispánnak névleg kijelölési, de tényleg kinevezési joga, — vajon a főispánnak azon korlátlan fegyelmi hatalma, — vajon a főispánnak azon korlátlan fölfüggesztési s helyettesítési joga,—vajon e törvényjavaslatban foglalt azon elv, hogy a főispánok rendelete fedi a törvényhatósági tisztviselőket szemben a bizottsággal, — vajon mindez nem fogja-e a törvényhatóságok tisztviselőit époly egyenes, époly teljes függésbe hozni a központi kormánynyal, mint azt Francziaországban látjuk ? (Helyeslés a hal oldalon.) Vajon a törvényhatósági tisztviselőknek ezen önállósága szemben a képviselő testületekkel nem fogja-e a képviselő testületek ugy is megszorított határozati jogát épugy illusoriussá tenni, mint azt Francziaországban találjuk? — Kérdezem : mindezek után, nem lesz-e a mi közigazgatási rendszerünk tökéletes hasonmása a franczia központosítási rendszernek, a melyből csak egy hiányzik: az őszinteség ? (Élénk tetszés a hal oldalon.) De t. ház! Lesz a mi közigazgatási rendszerünkben valami, a mit még a franczia központosító rendszerben sem találunk : lesz egy kormányközeg, korlátlan hatalommal fölruházva, mely e korlátlan hatalmat minden felelősség nélkül gyakorolja, a melynek felelősségéről a törvényjavaslatban még csak említés sincs. (Igás! hal felől.) Nem lehet föladatom mindazon káros következményeket előtüntetni, a melyek elmaradhatlanok a központosítási rendszernél ;hiszen élő példát látunk Francziaországban! De azt hiszem, hogy Francziaországban a központosítási rendszer nem tarthatta volna magát fen azon Conseil d'état és Justice administrative rendszer nélkül, mely habár téves alapeszméből indulva ki, mégis a tökély oly fokára van emelve, a melynek hasonmására Európában nem találunk. A Justice administrative, az önkény, az absolut hatalmat egynek adja kezébe ; de minden kormányközegnek hatáskörét, felelősségét a legszabatosabban határozza meg. Nincs egy kormányközeg sem, mely a legszigorúbb feleletre ne vonatnék, hogyha hatáskörén túlmegy. Ez tűrhető azért, mert annak az egy kényurnak érdeke ritkán jön ellentétbe a magános érdekeivel. {Derültség a jobb oldalon.) És igy a magánosok privát érdekeiket némileg biztosítva láthatják. De kérdem, t. ház : vajon ha hazánkban, hol ily Conseil d'état és Justice administrative nem létezik, holmi számos apró despotákat állítunk fel, (Tetszés halon) kiknek minden érdeke épen a magánosok érdekeivel fog összeütközni: azt hiszszük, hogy az gyakorlatilag keresztülvihető ? Én részemről már csak azért is a törvényt gyakorlatilag kivihetetlennek tartom. Es miért teszi mindezt a kormány? Azon egyszerű okból, mint mondja : mert a valódi lényegében meg nem másított önkormányzati rendszer nem fér össze a parlamentalismussal. Egy tekintet Angliára megmutatja egész alaptalanságát az ellenvetésnek. En részemről nem óhajtom az angol önkormányzati rendszer külalakját, nem óhajtom annak még sokszor lényeges elveit sem honosítani hazánkban. Nem azért : mert tudom, hogy azon egyes elvek az angol államélet viszonyaiból fejlődhettek ki, és azokat a mi viszonyainkra alkalmazni nem lehet. De igen is akarom az angol önkormányzat magvát, akarom lényegét, az angol önkormányzatban foglalt azon elveket, a melyek magából a tiszta önkormányzat eszméjéből kifolynak és melyek épen azért semmi viszonyokhoz kötve nincsenek. Angliában a kormánynak sem rendeleti sem felügyeleti joga az önkormányzati testületekkel szemben nincs. Rendeleti joga csak egyes kivételesen a törvény által meghatározott ügyekre nézve van, milyenek például ujabb időben az egészségi ügy, a börtönök, tébolydák és államutak ügyei. Felügyeleti joga a kormánynak az önkormányzati testületek fölött csak egy tekintetben van, t. i. : az önkormányzati testületek pénzkezelésére nézve : az úgynevezett visitor-ek, a főszám vevőszék küldöttei. Ezek föladata nem más, mint a pénzkezelésben előforduló rendetlenségeket megvizsgálni; de föladatuk soha sem terjed ki a helyhatóságok szabályrendeleteinek megvizsgálására a tekintetből, vajon azok a törvények meg felelők-e vagy nem 1 Az angol önkormányzati testületek szabály-rendeleti joga kiterjed mindenre, a miről törvény nem rendelkezik ; annak egyetlen egy határa van : a törvény. És e tekintetben a felügyeletet nem a kormány gyakorolja, hanem gyakorolja a bíróság, azon bíróság, melynek joga van ily netalán a törvénybe ütköző rendeleteket nemcsak egye-, sek panasza esetében, hanem hivatalból is megsemmisíteni. Ugyancsak a Queen's bench az, mely a kivételesen miniszter által kibocsátott rendeletek