Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-171

90 171. országos filét május 9. 1870. esetek. Az országgyűlés kezdete óta már nyolcz jegyzőkönyvben fejezte ki a képviselőház "sajnos fájdalmát ugyannyi tagjának elhunyta fölött, és most kell a kilenezedikről megemlékeznünk: (Halljuk! Halljuk!) Grhyezy Ignácz képviselő társunkról, kit tegnap annyi kegyelettel kisértünk az örök nyugalomra, és oly megilletődéssel tettünk le sirjába. E férfiúval fiatal korától kezdve 71 évre terjedt élte fogytáig a cselekvés és munkásság terén mindenütt találkozunk. 1848 előtt, midőn a magán téren mint terjedelmes birtokoknak gazdászati igazgatója működött, nem mulasztotta el egyszersmind az akkori oly nagy fontosságú megyegyülésekben részt venni, és mint azoknak befolyásos tagja, minden ráeső vagy hozzá utalt munkát szokott pontossággal és buzgósággal végezett. 1848-ban ott találjuk őt a haza függetlenségét védelmezők sorában, nem a nagyság és dicsőség után törekedve ; hanem azok közt, kik hir és név nélkül is készek voltak mindent, ha kellett magukat is, a nagy czélért föláldozni. 1849. után velünk együtt tűrt és szenvedett, nem fogadva el semmit az akkori jelennek kínálkozó csábításaitól; de reményei a haza szebb jövője iránt rneg nem törtek soha : mert élt keblében az erős hit az isteni igazságosságban és gondviselésben; élt keblében a remény polgártársai hazafisága iránt, és élt keblében a lankadatlan szeretet tüze imádott hazája iránt, melyektől lelkesülve várta be a szebb jövendőt. És a midőn a szabadság hajnala pirulni kezdett, ismét nem találjuk őt a tunyaság és restség heverő pamlagán ; hanem már korán a cselekvés terén, munkára készen állva. így keresték föl őt Komárom vármegye tatai kerületének választói, kik először 1865-ben, és ismételten a jelen országgyűlésre választották őt meg képviselőjüknek. Miképen működött itt, mily lelkiismeretességgel, mily pontossággal végezte teendőit: arról a múlt és a jelen országgyűlésnek tagjai tanúságot tesznek; nekem csak annyit legyen szabad megemlítenem, hogy tudtomra egy országos, bizottsági vagy osztály ülésből sem maradt el ok és a nélkül, hogy távollétét szabályszerűkig ne igazolta volna. De nem ezek minden érdemei a boldogultnak ; ő, ki egyénileg törekedett mindenki irányában kötelességeit buzgón teljesíteni, arról is gondoskodott, hogy utódai, majd midőn ő már nem leszen, őt pótolják. Az isteni gondviselés öt figyelmekkel áldotta meg, ezeket isten félelmében, hazaszeretetben, mind a kettő iránti kötelességek teljesítésének szigorú érzetében nevelte föl, és Isten megengedé neki érni azon örömet, hogy e fiainak, már most férfiaknak némelyike jelentékeny állásban, mindannyian pedig a gondviselés által nekik kijelölt helyen teendőiket pontosan teljesitik és beválthatják atyjok által reájok utalt azon tartozást, melyet ez örökségképen a haza iránt is reájok hagyott. Ily férfiút vesztett el a haza, ily tagot a képviselőház. Áldás legyen emlékén. Vigasztalja az isteni gondviselés a hátramaradt, fájdalmaiban kesergő özvegyet, az érdemes fiaknak érdemes anyját ; áldja meg és gyarapítsa a haza szeretetében megedzett családot. Én pedig kérem a t. házat, engedje határozatilag kimondanom, hogy e veszteség fölötti részvétet jegyzőkönyvileg örökíti meg. (Ataló cs helyeslés.) E szomorú jelentés után kötelességemhez képest bemutatom a napirendi tárgyakat, nevezetesen : az aprilishó folytán beadott és még el nem intézett indítványok, interpellatiók, határozati és törvényjavaslatok jegyzékét, melyek szokott módon ki fognak nyomatni és a t. képviselő urak közt kiosztatni. Van szerencsém bemutatni a Közép-Szolnok megye tasnádi kerületében május hó 2-án végbement képviselő választásról szóló jegyzőkönyvet, melyet Gruthy Benjámin ur mutat be, mint a ki képviselőnek megválasztatott. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Miután Elekes György és Korizmics László képviselők igazolása után a szabályszerű 30 nap lejárt, ők a végleg igazolt képviselők sorába soroztainak. Számos több más kérvény van, melyeket jegyző xiv fel fog olvasni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa). Csengery Antal által benyújtott a nagj^-kanizsai szíjgyártó czéhnek kérvénye, melyben 1849-ben a magyar állam részére szerződésileg kiszolgáltatott nyeregszerszámok árát megtéríttetni kérik. Ungmegye közönségének fölterjesztése, melyben Szabolcs megye közönségének az első folyamodás! törvényszék rendezésénél a törvényhatóságok területi épsége megóvása iránti kérelmét támogatja. Liptó megye közönségének felirata egy országos lelenczház létesítése iránt. Liptó megye közönségének felirata melyben Szatmár megyének az Oderberg-lembergi vasútvonalra vonatkozó kérelmét pártolja. Liptó megye közönségének fölirata, melyben a Jász-Kun kerületeknek a íiatvan-jászberény-szolnoki vasút kiépítése iránti kérvényét pártolja. Ugyanazon megye közönségének fölirata az Eszterházy képtárnak országos költségen leendő megvásárlása iránt.