Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-169
169. országos ülés ápril 28. 1870. 83 szabad államban a souverainitás a nemzet sa fejedelemegyüttesjoga; a souverainitás három főága, melyet itt hangsúlyozni többször hallottunk egymástól a lehetőségig elkülönitendő : e három ágat a törvényhozói, a végrehajtói, és az igazság kiszolgáltatási jog képezik; szabad államban e jogoknak mar nem egyedüli kútforrása a fejedelem, nincsenek azok benne öszpontosulva, mint voltak az absolut monarchia idejében. A törvényhozói jogot — tudjuk — gyakorolják az országgyűlés s a fejedelem együtt; a végrehajtó hatalmat a törvények korlátai közt s a törvényszabta módon gyakorolja a fejedelem; az igazságkiszolgáltatás pedig gyakoroltatik a törvényekben megállapított, s ha jó igazságszolgáltatást akarunk, a végrehajtó hatalomtól függetlenné teendő testületek, vagyis törvényszékek által. Már most, ha ezen elveket tartjuk helyeseknek, igaz, különbséget kell tenni a végrehajtó hatalom ós a birói hatalom közt ; de e különbség nem lehet az, hogy a birói hatalom irányában több jogot láttassunk adni bár magának a fejedelemnek is, mint a végrehajtó hatalom irányában ; hanem kell, hogy e különbség abban, álljon hogy a — birói hatalmat kivéve, — a törvényt minden egyébtől függetlenné tegyük. En tehát ismétlem, hogy a főrendiház módositványát, mint mely saját maga idokolásával is ellenkezik, — mert ha ők szintén a végrehajtó hatalommal egy vonalba akarják is a birói haramiát helyezni: e tekintetben csak azon eljárás volna követendő, mely követtetik a többiekre nézve, és igy azon kifejezéssel kell élnünk, melylyel élünk más törvényekben más teendőkre nézve. — el nem fogadhatom, nem fogadhatom el annyival inkább: mert ezen változtatás némi logikai jogosultsággal csak akkor birna, ha oly elvet akarnánk elíogadni, mely a szabad alkotmányos monarchia eszméjével ellenkezik, s egyedül az absolut monarchia eszméjével volna megegyeztethető. En tehát, részemről, ellenkezőleg a központi bizottsággal, az eredeti szerkezet megtartására szavazok. (Helyeslés hal felől.) Elnök; A kik a főrendiház javaslatát, a központi bizottság jelentése szerint, elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) Kérem az ellenpróbát. (Megtörténik.) A többség nem vehető ki, meg fogom szám láltatni a szavazatokat. Méltóztassanak most fölkelni azok, a kik elfogadják. (Megtörténik és a jegyzők elvégzik a számlálást.) Bocsánatot kérek, a jegyzők igen eltérőleg jelentették a számokat és újra kell megszámlálni. (Megtörténik !) Elfogadta 89, el nem fogadta 86. Móricz Pál: Bocsánatot kérek, (Zaj.) Méltóztassanak megengedni, ha az egyik oldalon kétszer méltóztatott megszámlálni a szavazókat, akkor ugy hiszem, a másik oldalon ugyanannak kell történni. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Méltóztassanak tehát fölkelni azok, kik nem fogadják el. Deák Ferencz: A megszámlálást nagyon fogja könnyíteni, ha egyszerre csak egy osztálypaci kel föl. (Helyeslés.) Elnök: Tehát igy fog a megszámlálás eszközöltetni. (Megtörténik.) Elnök; Az ujabb számlálás szerint is a képviselőház 88 szavazattal 86 szavazat ellenében elfogadja a főrendiház módosítását. Patay István; Arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy mennyire gyakorlatlan ezen számlálás, kitűnik abból is, hogy az elnök ur ugy méltóztatott jelenteni, hogy 86-an szavaztak ellene, most meg újra jelenti, hogy 86; én pedig nyilvánítom, hogy Pap Lajos és Paulini-Tóth Vilmos az első számlálás után jöttek a terembe. (Ellenmondások: Nem áll! Ben voltak! Tovább ! Menjünk tovább 1) Elnök; A ház elfogadta a központi bizottság véleményét. Széll Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat második fejezetét s a főrendiház által módosított 8. szakaszt, mely szerint az első sorban „büntettet" szó után, „esküdtszéki tag vagy" beszúrandó.) Szögyény László előadó: A központi bizottság ajánlja a háznak, hogy ugyanazon okoknál fogva, mint a 3. §-nál, a főrendiház módosítása elejtésével az eredeti szerkezet tartassék meg. (Helyeslés.) Elnöki Ennél fogva a főrendiház módosítása elesvén, az eredeti szerkezet tartatik meg. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 19. §<) Szögyény László előadó : A főrendiháznak e szakaszra nézve következő módosításai vannak: A második bekezdés végsoraiból „a menynyiben a bűnös esetleg bűntársaiknak vagyonából kielégíthetők nem lennének" kihagyandó. Az utolsó bekezdés eredeti szerkezete helyett pedig „az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor található vagyonából az államnak viszkereseti joga van" teendő. A központi bizottság a főrendiháznak ezen módosítását elfogadta, azon oknál fogva, mert az állam felelős első sorban azon károkért, melyek az állam által kinevezett bírák visszaélései vagy hanyagsága által okoztattak. (Helyeslés. Elfogadjuk !) Elnök: Ennélfogva a ház a főrendiháznak a 19. szakaszra tett módosításait elfogadja. .11*
