Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-169
78 169. országos ülés ápril 28. 1870. Mindezen kérvények az országos kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Turcsányi Ede: T. képviselőház! Van szerenesém Nyitramegye Farkasd mezőváros, Tornócz, jegyed, Magyar-Soók és Szelőcze községek közönségeinek kérvényét benyújtani, melyben a községeiket és határaikat végveszólylyel fenyegető Vág folyó szabályozása végett egy szakértő küldöttségnek a hely szinérei mielőbbi kiküldetését s az e czélra megszavazott pénzalapból szükséges összeg kiutalványoztatását elrendeltetni kérik. Kérem ezen kérvényt előleges tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Előlegesen fog tárgyaltatni. Szabó Imre: Zalamegye Gibina községének összes föld- és malom-birtokosainak kórvényét van szerenesém a t. háznak bemutatni, melyben a vizjog birtokos által tulcsigázott malom-jogbér ügyben orvoslást kérnek. Előadják ezen kérvényben, hogy folytonosan követelésekkel és jogügyi keresetekkel zaklattatnak, ámbár ők már rég megváltották ezen jogukat. Folyamodtak a bíróságokhoz is, de hasztalanul, és igy bajaik orvoslását egyedül a tisztelt háztól várják. Zsedényi Ede: Van szerencsém benyújtani Gömörmegye felsőjárásának Garam vidéki nyolez község 13,631 lakosai nevében egy kérvényt benyújtani, melyben az életbe léptetendő kir. járásbíróságot Nagy-Rőcze városában elhelyeztetni kérik. Vnkovics Sebő: T. ház ! Én interpellatiót kívánok intézni az összes minisztériumhoz. (Halljuk!) Tárgyát azon törvényből merítem, mely nem rég szentesittetett és a főváros mellett eszközlendő dunaszabályozás és minden egyéb munkálatokról szól. Nem szándékom a törvén}*" azon részébe bocsátkozni, mely positiv rendeleteket foglal magában, és ugy szólván tényeket törvényesít. Hanem észrevételem azon törvénynek csak oly részére vonatkozik, melyre nézve a törvény intézkedése csak virtuális, azaz an j nak végeldöntóse föl van tartva e háznak, illetőleg az országgyűlésnek. Es ez jelesen a pesti lánczhid megváltásának kérdése. Azt tartom, t. ház, hogy azon eljárás, melyet ezen tárgyra nézve követtünk, nem volt teljesen kielégítő : mert véleményt kértünk a pénzügyi bizottságtól; pedig az én véleményem szerint akkor, mikor e szerződésről van szó, meg kell bírálni azt is, minő jogok és kötelességek származnak ezen szerződésből, mind az országra, mind pedig az illető félre vagy társaságra nézve? s ekkor inkább mindenekelőtt jogi véleményt kellett volna kérni, mert nekünk kétségen kivül szintúgy kell őrizni az ország jogait, mint tisztelni bármely társaság, bármely magános ember igazait. T. ház! Az én fölfogásom szerint a tőrvénynek azon maximája kétségbe vonhatlan: hogy ha valamely társaság kizáró jogot, kiváltságot nyert a folyó bizonyos hosszában hidat építeni és vámot szedni : ezen joggal össze van kötve azon kötelesség is, hogy az ill ető társaság gondoskodjék elegendő ós a járó-kelőket veszély ellen biztosító közlekedési eszközökről. Ezen föltétel csak akkor lehet mellőzhető : ha az illető szerződésben világos rendelet szól az ellenkezőről. A mennyiben ismerem a dolgokat, eddig a szerződés világos arra nézve, hogy az országnak a folyó hosszában egy mértföldnyire fölfelé és egy mértföldnyire lefelé hidat építeni nem lehet; de az nem bizonyos előttem még, hogy vajon nem köteles-e a társaság ily hidat építeni ? mert különben e privilégium fönállhatna akkor is: a mikor a közlekedés annyira megtolul, annyira tulterheltetik a hid használata, hogy ez által a járókelő közönségnek személyes biztonsága veszélyeztetik. A másik kérdés — mert az előrebocsátott jogi szempont volt — az, hogy vajon most, midőn egyezkedésről van szó: nem tartja-e szükségesnek a kormány azt, hogy szakférfiak, első rendű mérnökök által vizsgáltassék meg ezen hid tartóssága és jókarban létele? Megkívánja ezt a közbátorság, jelenleg annálinkább: mert az e reánk nézve kötelességszerű gondoskodásnál fogva föl kell tennünk azt is, hogy a társaság abban a hiszemben, hogy nem sokára meg lesz vásárolva a hid, a kellő fölvigyázást kevesebb gonddal és nagyobb hanyagsággal fogja gyakorolni. Egyébiránt, mint mondom, csupán fölvilágositás nyerése végett fogom ezeket előhozni fölolvasandó interpellatiómban: mert arrói megvagyok győződve, hogy mindezen tekintetek a minisztérium figyelmét is magukra vonták. Hanem azt nem tartom elegendőnek parlamentalis helyzetünkben, hogy maga a minisztérium győződjék meg az illető teendők szükségéről; hanem szükségesnek tartom e mellett azt is, hogy mi is ismerjük ugyanazon indokokat, melyek a minisztérium előtt állottak akkor : midőn azt határozza, hogy az országnak nem lévén joga, és a társaságnak nem lévén kötelessége más hidat építeni; a közlekedésen nem lehet más módon segíteni : mint ha annak megvásárlása, illetőleg megváltása eszközöltetik. Engedje meg a t. ház, hogy ezen interpellatiómat fölolvashassam. (Olvassa az interpellatiótj : „A Dunának a főváros mellett szabályozásáról s egyéb munkákról megalkotott törvény 9-ik szakaszában a minisztérium meg lévén bizva a lánczhid megváltása iránt egyezségkötésre, a
