Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-168

168. országos ülés ápril 27. 1870. 71 tén rongáltatik: rendeltessék el, hogy a vizén szállított tűzifa után is egy ölért 20 kr. kövezetvám szedessék be. A képviselőtestület 1869. márczius 10-én tartott ülésében az indítványt elfogadta, és ebbeli határozatát a belügyminisztériumnak fölterjeszté. A minisztérium 1869-ik april 4-én 6503. szám alatt kelt leiratában ezen határozatot nem hagyta jóvá, és pedig azért, mivel a vasúton érkezett fa után e szerint 27 kr., a szekereken szállitottért 28 kr., a vizén szállitottért pedig 20 kr. szedetnék ölenkint, a mi által az eddigi egyenlőtlenség sehogysem szüntettetnék meg, és minthogy a tűzifának, mint első rendű szükségleti és fogyasztási czikknek, ezélbavett terhesebb megdijaztatása a lakosság, valamint a kereskedelem és közforgalom érdekeit sérti: a minisztérium azért is fölhívta a város közönségét, hogy a vasúton érkezett tűzifa után is a kövezetvám szedését szüntesse be. A városi képviselőtestület 1869. augusztus 24-én tartott ülésében ezen miniszteri rendelet ellenére előbbi határozatát fentartotta és a vízen érkezett tűzifa után ölenkint 20 kr kövezetvám beszedését 1869. szept. 1-től elrendelte, és pedig azért, mert: 1-ször a fahordással a város kövezete nagyban rongáltatik, és azért is móltányos és igazságos, hogy a kövezet költségéhez járuljon; 2-or, mert a díjszabályzatban a kövezetvám csak elnézésből maradt el; 3-or, mert a dijleszállitás az amúgy is drága fa árát sehogy sem csökkentené, és így sem a fogyasztó, hanem csak egy pár monopóliumot üző fakereskedő nyerne, ós 4-szer, mert 15 és lSfrtnyi ár mellett ezen csekély díj alig jön számításba, holott a városnak amúgy is túlterhelt és nagyon is igénybe vett házi pénztára nagy veszteséget szenvedne, és végre 5-ör, mert a város önálló törvényhatóság, és igy sarkalatos jogai közé tartozik, helyhatósági szabályokat alkotni és magát megadóztatni; a kormányt csak a főfelügyéleti jog illetvén annyiban, a mennyiben az adóképesség támadtatnék meg, vagy valamely törvény sértetnék. A belügyminiszter 1869. október 23-án kelt rendeletében a helybenhagyott díjszabályzatot megtartatni rendelte, és ennélfogva a tűzifa után a kövezetvám szedését eltiltotta; ezen rendelet ellen a város közönsége 1869. márez. 17-kén tartott üléséből újonnan fölirt, azonban a belügyminiszter 1869. decz. 6-án és 1870. febr. 5-én kelt leiratainak előbbi rendeletét föntartotta, és azoknak azonnali végrehajtását hagyta meg. A város közönsége ennek folytán a kövezetvám szedését fölfüggesztette ugyan, azonban sérelmi föliratot terjesztett a képviselőház elé, és pedig azon oknál fogva, mert a belügyminiszter rendeletei egy részről a házipénztár jövedelmi forrását csökkentik, más részről a városi köztörvényhatóság municipalis önkormányzati jogát megtámadja, és a kormányhatalom jogkörén tul terjeszkedett : miért is a városi közönség a fönebbi miniszteri rendeleteket hatályon kivül tétetni, és ez által az önkormányzati jogból kifolyó határozatának érvényre emelésével köztörvényhatósági jog gyakorlatán az alkotmányos kormány által ejtett csorbát orvosoltatni kéri. Tekintve, hogy az 1848. XXIII. t. ez. 1. szakasza szerint a szabad királyi városok, mint önálló törvényhatóságok, közdolgaikat csak törvényes felsőbb fölügyelós alatt igazgathatják; tekintve továbbá, hogy ezen tözvényes rendelet folytán a városok költségvetési jogukat mind a kiadásokra, mind a bevételekre nézve, és igy az önadóztatás jogát is csak felsőbb jóváhagyás mellett gyakorolhatják és tényleg gyakorolják is: a kérvényezési bizottság a belügyminiszter azon eljárásában, mely szerint a helybenhagyott díjjegyzékben nem foglalt dijak szedését beszüntette, és Pest városa képviselőtestülete által a vizén szállított tűzifára ölenkint 20 krral kivetett kövezetvám szedéséhez a kereskedelem s közforgalom, ugy a lakosság érdekében, jóváhagyását megtagadta, és ily jóváhagyás nélkül a díj szedésétől a város közönségét eltiltotta; Pest szab. kir. városának az 1848. XXIII. t. ez. 1. szakaszában biztosított törvényhatósági jogát sértve nem látja, és ezen oknál fogva Pest szab. kir. város közönségének kérelmét tekintetbe vehetőnek nem találja, és az összes iratokat további intézkedés végett a belügyminisztériumhoz áttétetni véleményezi. Máttyus Arisztid: Tartózkodva emelek szót, mert attól félek, hogy ha a bizottság véleményének ellenére azt fogom indítványozni, hogy Pest városának kérelme vétessék figyelembe, az fog szememre vettetni, hogy én talán az adózók már úgyis nagy terheit akarom még nagyobbítani, és nem veszem figyelembe azt, hogy !»első rendű fogyasztási szükségletet megadóztatni minden tekintetben czélszerütlen, minél fogva a város kérelme is helytelen. Mindenekelőtt nem tartom alaposaknak azon indokokat, melyeket a belügyminisztérium rendelete alapján a kérvényi bizottság terjeszt elő. Bátorságot veszek magamnak néhány szóval indokolni e nézetemet ós azon kérelmemet, hogy a bizottság véleményével ellenkezőleg a város kérésének hely adassék. Két indok van különösen kiemelve ugy a miniszteri rendeletben, mint a bizottság jelentésében. Egyik az, hogy nem adandó meg azon tűzifa után kirótt vám, mert, úgymond, nincs benne egy díjjegyzékben, mely 1861-ben készült, s mely a város által elfogadtatott s a helytartótanács által helyben hagyatott; minthogy pedig azon díjjegyzékben van tűzifa adóról szó, mely