Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-168

62 168. országos Illés ápril 27. 1870. Ha önök megengedik a kormánynak, hogy a képviselők azon politikai tetteikért, melyeket e házon kivül elkövetnek, e ház engedelme nélkül üldöztethessenek : akkor a képviselői függetlenséget megsértették, akkor a képviselőt a kormánytól függővé tették. Az igazságügyminiszter ur indokul hozza föl azon ezikknek, melyet én nem ismerek, lázitó tartalmát. En, távol attól, hogy valamit, a mi az ország fönállása, az ország törvényeinek tiszteletbentartása ellen intéztetik, pártolni akarnék; mindamellett nem tehetem, hogy ne figyelmeztessem a kormányt, hogy vannak oly elégületlenségi okok a nem magyar nemzetiségek közt, melyeknek elhárítása a kormány kötelessége lett volna. Hogyha a kormáig a tófalvi ügyben nem pártolja azon törvénytelen eljárást, mely ott követtetett; hogyha a kormány az erdélyi valóban botrányos viszoixyok megszüntetése iránt helyesebben és korábban intézkedik ; az ottani igazságtalan választó törvényt. •--• ifyennek nyilvánitom azt e parlamentben, — (Helyeslés a szélső bal oldalon) megszünteti: akkor bizonyosan kevesebb gyuanyag gyűlt volna ott össze, mint a mennyi összegyűlt. És legyen meggyőződve a kormány, hogy a veszélyt a hazától nem az által fogja elhárítani, hogy ha azokat, kik tán tul mennek a kellő korlátokon üldözőbe veszi: hanem ha azon okokat, melyek az elégületlenséget előidézik, megszüntetni igyekszik. Ismételve pártolom a mentelmi bizottság véleményét. Almássy Sándor : Azok után, miket Irányi t. barátom előadott, kevés észrevételem van. Ivánka Zsigmond képviselő ur megjegyezte, hogy Hodossy szabatosan körvonalozta : miért kell kiadni Eomán Sándort; az én nézetem szerint az ő körvonalozása csak abban állott, ho*>y egyátalában képviselőt, ha a házon kivül ir vagy tesz valamit : mindenesetre ki kell adni. Már pedig a háznak gyakorlata szerint el van fogadva, hogy zaklatás esetében a kiadás megtagadtatik; és ily megtagadások történtek is többször: annálfogva jelenleg is a szerint kell eljárni. A kérdés az : van-e zaklatás, vagy sem 1 Zsedényi azt mondja, hogy az ellenzékkel nem tarthat; hisz most mi vagyunk azon helyzetben, hogy nem vagyunk ellenzék, mert a mentelmi bizottság előterjesztését pártoljuk és pedig azért, mert zaklatást látunk a dologban. Fölhozta Zsedényi a miniszter urnák szavait is, melyeket ugyan nem hallottam, de melyek az idézés szerint azt tartalmazzák, hogy oly név van aláírva, mely név nem létezik, tehát az illető elő nem állitható; ime ez állításból is az tűnik ki, hogy igen szükséges volna a közvádló által igazoltatni azt, hogy megidéztetett az illető czikkiró. Ha mi elfogadhatjuk azon állítást, hogy az aláirt név nem létezik, akkor azt állítom, hogy zaklatásnak sínes helye, de ez állítás nem törvényes, és én azt addig el nem fogadhatom; míg a miniszter ur állítása a közvádló által be nem lesz bizonyítva, igy tehát e zaklatás mindaddig fönáll, s igy én a kiadatásra nem szavazhatok. (Helyeslés hal felől.) Szakácsy Dániel : A képviselői mentelmi jog nincs törvénybe irva, t. ház, hanem azt csak a gyakorlat, a tapasztalás, fejti ki, és azért figyelmeztetem előttem szólott jobb oldali képviselőtársaimat, hogy ne igyekezzenek kormánypártiabbak lenni a közvádlónál. A közvádló szükségesnek találta ez esetben a képviselőházhoz járulni, hogy ezért s ezért egy képviselő kiadassák és ezáltal maga elismerte, hogy a képviselői immunitás nem csak egyedül az itt e házban mondott beszédekre, hanem átalában más a házon kivül elkövetett tényekre is vonatkozik. Miután pedig ezt a közvádló és a kormány beismerte : fogadjuk el a mentelmi bizottság véleményét. En erre annál inkább hajlandó vagyok, miután Domokos Sándor nevű magyar ember van megnevezve, a kinek kiköltözése nincs constatálva, és a ki eddig nem currentáltatott. En ugy hiszem, hogy mindaddig, mig Domokos meg nem idéztetik, Román Sándor ellen zaklatása esete forog fön. Azért én röviden a mentelmi bizottság véleményét pártolom. Nyáry Pál : T. ház! Azt hiszem, hogy ezen hosszú vitatkozás oka az, hogy a mentelmi bizottság véleménye, nézetem szerint, nincs helyesen fogalmazva. A mentelmi bizottság elmondja az okot, hogy miért nem lehet első sorban Román ellen indítani keresetet, de nem azt teszi, mint következtetést jelentésének végére; hogy tehát utasítandó a közvádló , hogy a hiányt, melyet elmulasztott, pótolja ki. Ha a jelentés igy lett volna szerkesztve!: azt hiszem, hogy annyi időt nem töltöttünk volna el e vitatkozással. Én ennélfogva nem akarván kiterjeszkedni mind azokra, a mik itt elmondattak, de igen kevés részben tartoztak a fönforgó kérdésre: egy határozati javaslatot fogok fölolvasni és kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. A határozati javaslat igy szól : „A közvádló semmivel sem bizonyítván, hogy a kérdéses czikk szerzője, ki az 1848. évi XV-ik törvényezikk 33. §-a szerint mindig első sorban feleletre vonandó, feleletre nem vonathatnék, ezen lényeges hiány pótlása előtt a közvádló kérése a képviselőház